GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt két év tapasztalatai alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általunk elgondolt és bevezetett kárenyhítési rendszer nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Képviselő úr kérdésére mondom, hogy a rendszerhez mindösszesen 11 500 termelő csatlakozott a 200 ezer regisztrált termelőből, ami messze elmarad attól, amit vártunk, és nyilván ennek egy része pontosan az újra megnyitott kárenyhítési történet után csatlakozott, tehát egy kicsit még torz is az a szám, amit most mondtam.
Nyilván ez volt az oka, hogy csak egy 5 milliárdos külön kormányzati döntéssel lehetett a tavalyi fagykárt - legalábbis bizonyos módon - kezelni, a rendelkezésünkre álló alap messze nem lett volna elegendő ennek a kezelésére.
(14.50)
2008-ban nyilván ennek megfelelően a kassza teljesen üresen indult, és ebből az idén mindösszesen 530 millió forint folyt be, amit ha a törvény szellemének megfelelően a kormány kiegészít - amit meg is tett -, mindösszesen 1 milliárd forint állna vagy áll most rendelkezésünkre kárenyhítés címén.
Az is igaz, hogy ebben az évben nem történt érdemi káresemény, tehát ilyen értelemben nyilván az alap se lesz megterhelve, de ha ez a tendencia így maradna, akkor még hosszú évekig nem állna rendelkezésünkre egy olyan alap, amivel azok az elemi károk, amire egyébként biztosítás üzleti alapon nem köthető, kezelhetőek lennének.
Ezért úgy döntöttünk, közösen az érdekképviseletekkel, hogy egy új törvényt készítünk, aminek a tárgyalását hamarosan meg is kezdi az Országgyűlés, amelynél a korábbi önkéntesség elvét fölváltaná az őstermelők kivételével egy kötelező érvényű beléptetési rendszer, ami azt is jelenti, hogy ugyan némileg csökkentett összegekkel, de összességében egy lényegesen nagyobb alap képződne, aminek a nagyságrendje évente mintegy 5 milliárd forint - itt természetesen figyelembe véve az állami hozzájárulást is.
Azt gondolom, hogy 2-3 év alatt egy olyan nagyságú alap jöhet így létre, amivel a három olyan káreseményt, ami üzletileg nem biztosítható, kezelni lehet. Nagyon remélem, hogy ezt a kötelezettséget, ami egyébként be nem fizetés esetén adók módjára behajtható lesz, a termelőink is megértik, hiszen úgy tűnik, hogy Magyarországon még nem működik kellőképpen az öngondoskodás.
Hogy azok a káresemények se legyenek teljesen támogatás nélkül, amelyekre üzleti biztosítás köthető, ezért amennyiben az uniós egészségügyi felülvizsgálat kapcsán elfogadják azt a szabályt, hogy üzleti biztosításokhoz is adhatunk Európai Unióból biztosításkiegészítést, így gyakorlatilag valamennyi olyan káresemény, ami részben üzletileg biztosítható, részben nem biztosítható, fedezve lesz egyfajta keret által. Részben az uniós támogatással, ami a díjak 50 százalékos támogatását jelenti majd - nyilván ez jövő évtől lesz majd aktuális, ha átvesszük azokat a szabályokat, amire napokon belül az Európai Unióban megszületik a döntés -, a másik pedig, amennyiben elfogadjuk a kárenyhítési törvényt, akkor egy új, nagyjából 5 milliárdos alap segítheti elsősorban a fagy-, aszály- és a belvízkárok enyhítését.
Úgy gondolom, képviselő úr, hogy ennek ellenére én továbbra is hiszem - hiszen megint egy kör gyakorlatilag ebből a kötelezettségből kimarad -, hogy az őstermelői kör is belátja, hogy megfelelő öngondoskodás nélkül nem lehet érdemi kárenyhítésre számítani, hiszen ha valaki saját magán nem próbál meg ilyen alacsony összegekkel, amit ebbe az alapba befizettetnénk, segíteni, akkor nagyon nem várhatja el az adófizetőktől, hogy a problémáikat csak az adófizetői pénzekből kezeljék. Én nagyon hiszek ennek a törvénynek az elfogadásában, és utána egy sokkal hatékonyabb, sokkal jobb alapú működésben.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
