VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mennyivel elegánsabb lett volna a miniszterelnök úrtól, ha itt ma, mondjuk, a parlamentben, feláll, és azt mondja: elnézést, tisztelt Ház, tisztelt magyar nyilvánosság, tévedtem, a Nemzetközi Valutaalap ügyében nem lesz szerződés.
Hogy az elejéről kezdjem, tisztelt képviselőtársaim, a miniszterelnök úr volt az, aki nem is olyan régen még arról biztosított bennünket, hogy amennyiben meglesz ez a szerződés, bemutatják majd a magyar parlament tagjainak is. Hadd idézzem miniszterelnök úr több nyilatkozatát! November 4-én Madridban ezt mondja: megkezdődik az a folyamat, amelynek a vége egy hitelszerződés aláírása, több napba vagy több hétbe is belekerülhet, mire megszületik a szerződés. Arról biztosít bennünket Gyurcsány Ferenc október 31-én is egy rádióműsorban, hogy a szerződést ismertetni fogják, és ugyanezt teszi egy korábbi sajtónyilatkozatában, s ezt egészíti ki egyébként a pénzügyminiszternek egy nyilatkozata, aki így fogalmazott: az IMF-szerződés ismerete reális, de nem időszerű igény - mondta ezt Veres János egészen pontosan november 2-án.
Nos, eltelik néhány hét, eltelik néhány nap, és kiderül, hogy bizony ennek a szerződésnek az ígérete nem volt megalapozott a miniszterelnök úr részéről, és miniszterelnök úr, ahelyett, hogy azt mondaná nekünk, hogy bocsánat, tisztelt Ház, tisztelt magyar nyilvánosság, nem lesz ilyen szerződés, gyerekes módon elkezd vádaskodni, prejudikálni, gyalázkodni a Fidesszel szemben, ahelyett, hogy ez a puszta bocsánatkérés elhangzott volna itt.
Tisztelt miniszterelnök úr, ez már nem az első eset, hogy ön a saját maga nem reális, nem igaz mondatait - hogy finoman fogalmazzak - egy újabb vádaskodással próbálja meg orvosolni. Ez már a harmadik ilyen eset ebben a történetben. Mert mi is volt a történet eleje, tisztelt Ház? Az első az volt, hogy bennünket nem érint majd a világgazdasági válság. Ugye, emlékeznek rá, itt a parlamenti patkóban hangzott el, hogy a Fideszben a válság apostolai ülnek, akik nincsenek tisztában a valós helyzettel, Magyarországot ez nem érinti, vagy csak egészen elhanyagolható mértékben? Itt vagyunk nyakig ebben a válságban - első hazugság, miniszterelnök úr.
Aztán itt van a második, ami arról szólt, hogy nem fogják igénybe venni ezt a hitelt. Itt is hadd idézzem önt, csak hiteles forrásból! Ön azt mondja október 30-án egy televíziós műsorban: Magyarország nem veszi fel, és nem költi el a Nemzetközi Valutaalap hitelét. Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben ezek a mondatok elhangoztak, már lehet, hogy úton is volt az a pénz. Tudjuk jól, hogy 4,9 milliárd eurót Magyarország időközben már lehívott ebből a hitelkeretből. Úgyhogy, miniszterelnök úr, itt sem mondott igazat.
Itt van most ez a harmadik, ez a van szerződés vagy nincs szerződés kérdése. Nem elegánsabb lett volna önnek azt mondani, bocsánat, tévedtem? Esetleg azt mondani, hogy az apparátus tájékoztatott félre? Nem, ön ehelyett megint csak vádaskodik, megint újabb és újabb rágalmakat szór azokra, akik már korábban elmondták, hogy ha van ilyen szerződés, ha lesz ilyen szerződés, azt be kell mutatni a magyar nyilvánosságnak. Lassan az az érzésünk, tisztelt Ház, hogy az a bizonyos sánta kutya a magyar miniszterelnökhöz képest a magyar csodaló, Overdose, mert valóban, a magyar miniszterelnököt könnyebb utolérni mindenféle kijelentése után, mint azt a bizonyos sánta ebet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt van az újabb kérdés, amire még mindig nem kaptunk választ: mire is fogják fölhasználni ezt a pénzt? Miniszterelnök úr, erről önnek beszélni kellene a parlamentben. Pénzügyminiszter úrtól azt hallottuk, hogy majd tájékoztatják a bizottságot. Ehhez képest az első hitelkeret lehívása és a bankmentő csomag bejelentése után került csak sor erre a parlamenti bizottsági tájékoztatóra. Vajon miért? Az újságból kell a magyar parlament képviselőinek is tájékozódni?
Emlékeztetnénk rá, hogy Magyarország most olyan exkluzív körben van, mint Ukrajna és Pakisztán, akik az IMF-hez fordultak. Ukrajnában nyilvános parlamenti vita volt arról, hogy mi történik ezzel a hitelkerettel, hogyan használja föl az ország. (Révész Máriusz: Az egy demokrácia.) Pakisztán most hívta le ezt a keretét, és ott is tervezik, hogy a parlament fogja majd megvitatni ennek a részleteit. Magyarisztánban, sajnos, tisztelt képviselőtársaim, nem divat és nem szokás a parlamentet tájékoztatni, még a parlamenti bizottságot is csak megkésve, miután már az újságok megírták, hogy ennek a hitelkeretnek mik a feltételei.
Végül, de nem utolsósorban, ha már a pénzről van szó, miniszterelnök úr, a hét végén újra megtudhattuk, hogy van itt pénz, csak éppen másra költik. 1,2 milliárd forintos szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációra és PR-ra, és azt is megtudhattuk, hogy 116 millió forintért tervezik az egészségügyi PR-körutat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében. Miniszterelnök úr, ha valóban takarékoskodni kell, ha valóban meg kell szorítani, akkor itt kezdjék ezt a megtakarítást, ne az embereken, ne a nyugdíjasokon és ne a bérből élő közalkalmazottakon.
Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
