DR. BUZÁS PÉTER
DR. BUZÁS PÉTER
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy kétségtelen tény, rám is hatnak azok a gondolatmenetek, amik itt elhangzanak. Hasonlóan Klárihoz, két és fél éve vagyok képviselő, és tanulságos volt hallgatni ezt a polémiát.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Visszatérve a témánkra, azért annyit hadd mondjak el, hogy meglep, milyen sokan milyen sok véleményt el tudnak mondani a felszínről. Pedig a probléma lényege a mélységben - például a költségvetés mélységében - van. Úgy hiszem, az a baj, ami most minket körülvesz, minden országban, Európában - sőt a tengeren túl is - kormányoktól, kormány színétől független.
Elég sok bírálat elhangzott itt, de hadd mondjam el, hogy azt olvasom, azt hallom más országbeli elemzőktől is, hogy ahogy a magyar kormány reagált erre a pénzügyi válságra és gazdasági recesszióra - mert sok mindenki sokféleképp használta ezeket a fogalmakat, én úgy tudom, hogy jelenleg körülbelül ebben a stádiumban vagyunk -, nos, az gyors volt, szakszerű volt és példaértékű volt. Igen, az, hogy milyen állapotban van egy ország gazdasági állapota, azt tudjuk valamennyien, és azt próbálta a felszínen pedzegetni - vélhetően - ez az előző vita. Tehát ezek az intézkedések ilyenek voltak. Gyorsak, szakszerűek és példaértékűek.
Menjünk tovább! Költségvetés. Költségvetésügyben, hát nem tudom, lehet egy költségvetésnek nagyon sok hibáját emlegetni, és biztos, hogy a jelenlegi költségvetésben vannak is ilyenek, de úgy hiszem, talán az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaim sem felejtik azt el, hogy azért egy költségvetésnek is van mozgástere. Volt ez akkor is, amikor nem szocialista kisebbségi, volt akkor is, amikor nem szociálliberális, de volt akkor is, amikor - hogy mondjam - a Fidesz-kormány volt. Hát akkor sem volt korlátlan az a mozgástér, ami adott.
Ha most a költségvetésről beszélünk, akkor a jelenlegi, jövő évi költségvetésünk korlátrendszere ez által a gazdasági recesszióval kísért pénzügyi válság által meghatározott, mondhatnánk úgy, determinált. Ezzel együtt úgy gondolom, mindenképp azok közé tartozom, akik azért drukkolunk, amilyen mértékben képességeinktől telik - magamra értem ezt elsősorban -, dolgozunk azért, hogy legyen ennek az országnak jövőre költségvetése. Mert a másik alternatíva lehet, hogy bizonyos helyeken politikai sikert, örömöt okoz, de az jelenthetne aztán igazán nagy problémát talán ennek az országnak.
A költségvetés mélysége. A költségvetés egyik szeletéhez szeretnék hozzászólni a 641. számú módosító indítványom kapcsán. Arról van szó, hogy pontosabban két elemről fogok beszélni, az egyik a többcélú társulások, kistérségi együttműködések, azok finanszírozása, majd egy viszonylag partikulárisabb problémáról, egy regionális problémáról, a balti alapszintről.
A költségvetés minden esztendőben növekvő mértékben tartalmaz normatívakiegészítést a többcélú társulások számára, a jövő évi költségvetés is tartalmaz ilyet. A kistérségi társulások ügyét onnan indítom, hogy a rendszerváltást követően mindegyik kormány, amikor megalakult, valamekkora mértékű államreform-kísérletet tett. Most ez a kormány szintén tett egy államreform-kísérletet, és ennek egy maradandó eleme azért ma is itt van, ez a kistérségi társulások ügye.
Az, hogy egy államszervezet hogyan épül fel, a dekoncentrált szervek hatásköreiket hol, hogyan, miként gyakorolják, és hogy a helyben élő állampolgárok az államigazgatási szolgáltatásokat hol, hogyan vehetik igénybe, ez - azt gondolom - a XXI. században, Európában, nálunk nagyon nem mindegy. Ebben a kistérségeknek nagyon fontos szerepe van. Fontos szerepe van abban is, hogy a helyi életet, annak különböző elemeit - kultúrát, sportot, szociális ellátást - hogyan tudják szervezni, segíteni.
(10.40)
Ennek a költségvetésnek, a mindenkori költségvetésnek nagyon pici szelete, mintegy 25-28 milliárd forint az a forrás, ami ezeknek a működését segíti. A költségvetés harmadik alternatívája, harmadik átdolgozott variációja egy 3,5 milliárdos, 3,6 milliárdos normatívacsökkenését hozza ezeknek a társulásoknak, ezeknek az együttműködéseknek.
Úgy gondolom, hogy mivel az államreformnak ez az eleme, ez a szegmense megvalósult, sikeres, területi lefedettsége országosan teljes körű és az a kevés szolgáltatás, amiben az együttműködésre alapozottan sikerült előrébb lépni, megőrzésre érdemes. Én tehát azt gondolom, hogy azoknak a módosító indítványoknak és esetleg beadandó kapcsolódó módosítóknak - elnézést kérek a Házszabály hivatkozott passzusának szóba hozataláért - az elfogadását ajánlom képviselőtársaim figyelmébe annak érdekében, hogy a végeken ez az eddig - még egyszer hangsúlyozom - megvalósult és sikeres államreformelem továbbmehessen. Nem gondolom, hogy az országos költségvetésben a 3,6 milliárd forint akkora problémát jelent, hogy ezt ne tudnánk megoldani. Úgy tudom, hogy a módosító indítványok ezt tartalmában lefedik, és úgy tudom, hogy a kormányzat is támogatja ezt.
A következő gondolatmenet pedig az, hogy van egy partikuláris problémánk ott a Dél-Alföldön. Arról van szó, hogy elég mély fekvésű az a terület, és ha a Kárpát-medencébe belegondolok, minden folyó odaigyekszik hozzánk. Az ország legmélyebben fekvő települése, legmélyebb pontja Tiszasziget mellett található, és az ország legmélyebb átlagmagasságú városai is a Dél-Alföldön találhatók, ezért a mindenkori költségvetés harmadik esztendeje ezeknek a térségközponti kisvárosoknak a belvízrendezéséhez kíván, szokott segítséget nyújtani.
Ez azért rendkívül fontos, mert a klímaváltozás eredményeként volt arra példa, hogy nálunk, Makón egy óra hossza alatt 76 milliméter csapadék esett. Most a legutolsó alkalommal 5 óra hossza alatt esett 50 milliméter csapadék, ami azt jelenti, hogy egy hagyományos, mély fekvésű, vízszintes városszerkezetben az a csapadékvíz-elvezető keresztmetszet, ami a 100 éves átlag alapján kialakításra került, nem képes ezt a vizet elvezetni, emiatt melléképületeket, házakat önt el - igaz, hogy csak fél napra, egy napra - a víz, vagy rövid időre, de mégiscsak elönti.
Ez a program, amely a balti alapszint átlagmagassága alatti települések csapadékvíz-elvezetését segítette, lehetőséget adott arra, hogy változó mértékű, de mindenképpen e problémát megoldani képes beruházásokat tudjunk megvalósítani. Azt szeretném a figyelmébe ajánlani a Pénzügyminisztérium államtitkárának, hogy a jövő évi költségvetésben 500 millió forint van erre tervezve, keressük azt, hogy hogy lehetne egy picit ezen emelni. Korábban évente ez 1,5 milliárdos tarifa volt. Szeretnénk, ha a gazdasági helyzet miatt visszalépve nem az 500-ig, hanem az 1 milliárdig lépnénk vissza.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A költségvetéshez ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
