KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vita négy olyan pontjához szeretnék hozzászólni, amely a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot mint tárcát érinti. Szeretnék beszélni a támogató szolgálatokhoz benyújtott módosító indítványokról, a kábítószerügyhöz benyújtott módosító indítványokhoz, a gyermekvédelemhez, illetve a Munkaerő-piaci Alaphoz.
A benyújtott törvény 65. § (3) bekezdése foglalkozik a Munkaerő-piaci Alappal, és tisztelettel jelentem képviselőtársaimnak és a Háznak is, hogy mintegy 5 milliárd többletforrással fog rendelkezni a költségvetés benyújtott módosítása után elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához, valamint a rendszeres szociális segélyben, illetve a rendelkezésreállási támogatásban részesülők ellátásához és a közcélú foglalkoztatáshoz.
Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy a nevezett paragrafus alapján a befizetés - hiszen itt többletforrás indukálódott - tartalmazza a közcélú munkát végzők munkabérét terhelő járulékokat is, és így a tervezett összeg mintegy 7,5 milliárd forinttal magasabb lesz. A fenti javaslat mögött a következő folyamatok írhatók le.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatási rendszere - bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt - 2006-tól folyamatosan átalakult. A pénzeszközök átadásánál mintegy 53 milliárd forinttal számolunk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására.
(9.20)
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatásának központi eleme a bértámogatás. Ez a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését, a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítását jelenti annak érdekében, hogy a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében az adaptációs képességüket fejlesszük, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányokat kiegyenlítsük. A tervezett keret összege a következő évre mintegy 12 milliárd forint.
A bértámogatáson kívül úgynevezett költségkompenzációs támogatásban is részesülhetnek az érintettek. Ezt pályázat útján lehet finanszírozni az akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező munkavállalóknak. A védett szervezetek rehabilitációs költségtámogatása pedig a szociális foglalkoztatás fajlagos többletköltségének a megtérítését célozza, és a jövő évre tervezett költségvetési támogatás mintegy 35,3 milliárd forint. A védett foglalkoztatás költségkompenzációja az alacsonyabb termelékenységből származó versenyhátrány kiegyenlítését szolgálja mintegy 5,6 milliárd forint értékben.
Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy a Ház elé benyújtott “Út a munkához” program keretében, miután több mint 200 ezer olyan személy van jelenleg az országban, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, e közel 230 ezer fő jövőbeni foglalkoztatását illetően a közmunkába és a közcélú foglalkoztatásba, valamint új definícióval közfoglalkoztatásba mintegy 100 ezer főt lehet bevonni. Természetesen a program azzal is foglalkozik, hogy mi történik azokkal, akiket közfoglalkoztatásba nem lehet bevonni. Természetesen számukra változatlanul a rendszeres szociális segély fogja nyújtani, még ha szerény mértékben is, a megélhetést. De hangsúlyozni kívánom azt is, hogy az “Út a munkához” programban nem egy olyan megoldásnak szánjuk a közfoglalkoztatásba bevonást, ahol mintegy révbe érve megtalálták életük számítását, hanem a nyílt munkaerőpiac felé vezető út egyik állomásának tekintjük.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ebből a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra a 35 éven aluli személyek képzése, oktatása. Sajnos tízezres nagyságrendben vannak olyan fiatal emberek, 35 éven aluliak, akik nem végezték el a 7-8. osztályt, vagy nem rendelkeznek olyan szakképesítéssel, amelyet a nyílt munkaerőpiac visszaigazolna. Az ő számukra a közfoglalkoztatásba való bevonás az iskolapadba való beülést jelenti. Én azt gondolom, egy ország sem engedheti meg magának azt, hogy tízezrével legyenek olyan aktív korú munkavállalók, akik gyakorlatilag nem tudnak írni-olvasni, nem találják meg a számításaikat a nyílt munkaerőpiacon. Tehát az ő közfoglalkoztatási programjuk a képzés, az oktatás és a szakképzésben való részvétel.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek sem mentálisan, sem fizikálisan nem képesek már arra, hogy akár a közfoglalkoztatásba bevonásra kerüljenek. Ahogy említettem volt, számukra változatlanul lehetőség lesz a rendszeres szociális segély folyósítására.
Ez a Munkaerő-piaci Alap, amelyről most beszélek, a közfoglalkoztatásra mintegy 47 milliárd forintot irányoz elő a következő évben, ez az összeg pedig elég arra, hogy mintegy 65-66 ezer embernek egész évi foglalkoztatásban legalább 6 órás foglalkoztatást tudjon biztosítani. Én azt gondolom, hogy ez egy jó irány. Összességében megállapítható, hogy ez a támogatási rendszer a finanszírozásra rendelkezésre álló mintegy 97 milliárd forintnak csaknem 50 százalékát foglalkoztatási célokra fordítja, szemben a jelenlegi 22 százalékos foglalkoztatási aránnyal. Tehát gyakorlatilag, amit ebben a programban foglalkoztatásra tudunk fordítani, részben a segélyek átcsoportosításával, az gyakorlatilag megduplázza azt az összeget, mint amennyit ebben az évben költöttünk.
Szeretném megemlíteni, hogy szintén a 65. § (3) bekezdése rendelkezik a gyermekvédelemmel kapcsolatos módosító indítványokról. Az egyik ág, amivel foglalkozni szeretnék, a nevelőszülői hálózat és annak a finanszírozása, a másik pedig az étkeztetés. A gyermekvédelmi területen - azt hiszem, ismerős képviselőtársaimnak, hogy a gyermekvédelmi törvényről, a ’97-es törvényről van szó - a 2009. évi költségvetési javaslat hosszú évek után ismételten magasabb összegben határozza meg a nevelőszülőket megillető juttatásokat. Én azt gondolom, hogy egy ilyen pénzügyi helyzetben ez egy nagyon dicséretes dolog. Ennek mértéke most egyrészről nem csökken, így a hagyományos nevelőszülői díjazás gyermekenként 13 ezer forintról 15 ezer forintra növekszik, tehát nemhogy nem csökken, hanem emelni tudjuk, a hivatásos nevelőszülőkét pedig - függetlenül a gyermekek számától - 112 ezer forintról 135 ezer forintra tudjuk növelni a jövő évi költségvetésben.
2008-ban az óvodai és iskolai kedvezményes vagy ingyenes étkezés költségvetési forrása 22 milliárd 357 millió forint volt, most a 2009-ben benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint 27 milliárd 199 millió forint. Kedves képviselőtársam, 5000 millió forinttal több pénzt tudunk ilyen helyzetben is fordítani a rászoruló gyerekek étkeztetésre.
Meg kell említenem a nyári étkeztetést, hiszen a nyár közeledtével folyamatos probléma, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nagyon szerény körülmények között élnek, ámde nincs iskola, nincs menza, ahol legalább napi egyszeri meleg ételt kaphassanak. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy az ez évi forrásokat a jövő évi költségvetésben meg tudjuk duplázni. Én fölöttébb örülnék, ha a híradások ezekről is szólnának, nemcsak arról, hogy mit kurtítanak meg és mit fagyasztanak be. 2,4 milliárd forintot fordítunk a következő évben a gyermekek nyári étkeztetésére.
A harmadik téma, amivel foglalkozni kívánok, a kábítószerügy. Pettkó András képviselőtársam az 1. számú melléklet XXVI. fejezet 16. cím 40. alcímét Hock Zoltán képviselőtársunkkal egyetemben kívánja módosítani. A kábítószerügyi koordinációért felelős tárca költségvetésében 2000 óta többnyire 1-1,2 milliárd forint körüli összeg szerepel a drogprobléma kezelésével kapcsolatos fejezeti soron. A komoly gazdasági kockázatokat jelentő, jelenlegi problémák miatt 914,7 millió forint a költségvetési javaslat. Ebből az összegből a civil szervezetek programjait, működésüket biztosító pályázati támogatási rendszer keretösszegét meg kívánjuk őrizni. A költségcsökkentést az egyes intézményi fejlesztések átütemezésével kívánjuk kompenzálni. A fő célunk tehát az eddigi kiépített rendszer működtetése és stabilizálása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a civil szervezetek programjait és a civil szervezetek működését biztosító források a jövőben is rendelkezésre fognak állni.
Negyedik témaként meg kell hogy említsem a támogató szolgálatokkal foglalkozó módosító indítványokról a tárca álláspontját. Ez a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében található rovat. Ezen a rovaton közel 7 milliárd forintot fordítunk támogató szolgáltatásokra és közösségi ellátásokra. Bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy ez a szolgáltatási forma 2009-től nem tartozik a kötelező önkormányzati feladatok közé, így a finanszírozásukat pályázati úton kívánjuk lebonyolítani, ahogy hangsúlyoztam, mintegy 7 milliárd forint értékben, és ez az SZMM fejezetéből kerül realizálásra. Ez a forrás biztosítja a 2008. év végéig lebonyolítandó pályázaton nyertes fenntartók szolgáltatásainak finanszírozását. Ez is ismeretes képviselőtársaim előtt, hiszen nagyon sokat megkerestek az elmúlt hetekben engem is személyesen, hogy tekintsük át a területükön működő támogató szolgálatok jövőbeni helyzetét.
(9.30)
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. számú kormányrendelet alapján jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy az új támogatási rendszer több ellátott ellátását és több szervezet finanszírozását teszi lehetővé. Azt gondolom, az elmondottak alapján az megállapítható, hogy a legnagyobb szükséget szenvedő társadalmi csoportok számíthatnak a kormányra, a 2009. évi költségvetés tervez minden olyan előirányzatot és normatívát, amely a szervezetek működését, illetve az egyének pénzbeli ellátását biztosítja.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)
