DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig a környezetvédelem, a tárca álláspontját a költségvetéssel kapcsolatosan elmondjam önöknek.
Veres János pénzügyminiszter úr az általános vita során expozéjában ismertette, hogy a kormány milyen okok, szempontok, megfontolások alapján milyen gazdasági és költségvetési koncepciót javasol elfogadni az Országgyűlésnek 2009-re. A tavalyi költségvetéshez képest 2009-ben kevesebb forrásból kell a környezetvédelmi tárcának is gazdálkodnia. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy továbbra is szigorú állami gazdálkodás mellett figyelmet és forrást tudunk biztosítani mindazon ügyekre, amelyekre a jövőnk iránt érzett felelősség miatt mindenképpen szükséges.
A benyújtott 2009. évi költségvetési törvényjavaslat részletes vitájának alapvető funkciója az, hogy a beterjesztett módosító javaslatokat megbeszéljük, nyilván mindegyikre még egy tízórás vita keretei között sem kerülhet sor. A tárcánkat érintő 22 módosító javaslatot nyújtottak be képviselőtársaim. Ezek között jelentős számban vannak azok, amelyek kiemelt feladataink további támogatására tesznek javaslatot.
Amikor arról kell majd döntést hozni az Országgyűlésnek, hogy melyik módosító javaslatot támogatjuk és melyiket nem, akkor azt gondolom, hogy az ország gazdasági stabilitásának megteremtése és a jövőnk iránt érzett felelősség azok a szempontok, amelyek sokkal inkább segíthetnek bennünket a helyes döntéshozatalban, mint a párthovatartozásunk. Ennek megfelelően azokat a javaslatokat, amelyek a hiányt növelnék, felelősen nem lehet támogatni, még akkor sem, ha a javaslatok sokszor méltányolható, jó célt szolgálnának, amelyek kapcsán a környezetvédelemért felelős politikusként magam is hajlamos lennék azt mondani, hogy erre vagy arra többet kellene, lehetne áldozni.
Igen, ez a környezetvédelmi fejezethez benyújtott módosító javaslatokra is igaz. Örömmel látom, hogy a benyújtott javaslatok alapján sokkal többet kívánnak adni a tárcának, mint amennyit átcsoportosítanának tőlünk. Mindez számomra azt mutatja, hogy az állampolgárok és az őket képviselő javaslattevők számára egyaránt érzékelhetően fontos környezetünk ügye.
Mit céloznak ezek az indítványok? Növelni kívánják többek között a vízkár-elhárítási feladatok fejlesztési forrásait, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését, a szennyvíz-elvezetési program, a vízkár- és környezetikár-elhárítási és az országos kármentesítési program végrehajtásának forrásait. Azt, hogy ezekben a kérdésekben lényegében egyetértés van itt, a tisztelt Házban, jól mutatja, hogy éppen ezek azok a feladatok, amelyek megvalósítását a kormány is kiemelten fontosnak tartja, és ennek megfelelően kezeli is.
A kiemelt állami feladatok ellátására 3 milliárd forint többlettámogatást kapunk jövő évre. A képviselőtársaim által indítványozott módosító javaslatok között számos olyan feladat van, amelyeket uniós forrásból kívánunk megoldani. Úgy vélem, hogy akkor járunk el felelősen, akkor gazdálkodunk ésszerűen a környezetvédelem területén is, ha az uniós forrásból is megvalósítható célkitűzéseinket nem hazai, hanem uniós forrásból valósítjuk meg.
Az Új Magyarország fejlesztési terv egyik kiemelkedő fejezete az úgynevezett KEOP, azaz a környezet és energia operatív program. Ennek alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Eszerint a környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítésével és a hagyományos energiaforrások kevésbé intenzív felhasználásával kell Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá tenni. Ha össze kívánjuk kötni a KEOP-ban meglevő forrásokat a benyújtott módosító indítványokkal, jól érzékelhetőek az azonos vagy igen hasonló törekvések.
Így például Fülöp István képviselő úr a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos források növelésére tett javaslatot. A KEOP-ban erre van forrás tervezve, összesen 359 milliárd forint, 2009-re pedig 172 milliárd forint. Több javaslat foglalkozott a szennyezett területek kármentesítésével, illetve vizeink védelmével. A KEOP-ban a vizeink jó kezelése prioritástengelyben hét évre 346 milliárd forint, 2009-re pedig közel 170 milliárd forint áll rendelkezésre.
Külön kell szólnom a Vásárhelyi-tervről, hiszen sokan és sokszor felvetettük képviselőtársaim közül a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének kérdését, és módosító indítvány is született e tárgyban. Az árvizek elleni megfelelő védelem, a lakosság és a gazdálkodók biztonságának megteremtése állami alapfeladat. Emellett a hazai védvonalak 37 százalékán szükséges még különböző mértékű fejlesztés ahhoz, hogy a töltések biztonsága a teljes rendszerben megfeleljen az előírásoknak, de a töltések magassága így is mindenütt a mértékadó árszint fölött van.
A tárca által az elmúlt években tervezett és megvalósított árvízvédelmi fejlesztések kivétel nélkül a védelmi biztonság fokozására irányultak. A fejlesztett töltésszakaszok által védett területeken érezhetően nőtt a lakosság biztonságérzete és a termelés biztonsága, amely befektetőket vonz az adott térségbe, növelve a munkalehetőségeket, javítva a megélhetést. Amint az az aktuális napi hírekből is tudható, a tervezett árvíztárolók közül az elsőt, a cigándi tározót a múlt héten átadtuk. Ezt követően még a jövő év első felében elkészül a tiszaroffi tározó is.
Ami a forrásokat illeti, 2007 és 2013 között az Új Magyarország fejlesztési terv keretében uniós társfinanszírozás mellett csak a Vásárhelyi-terv árvízvédelmi létesítményeinek megvalósítására mintegy 110 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésünkre.
(12.20)
Ez jóval több, mint amit az elmúlt időszak árvízvédelmi fejlesztéseire együttvéve költöttünk. Emellett csak a Tisza-völgyben jelenleg további négy tározó megvalósítása van előkészítés alatt, valamint a Tiszán Szolnok és Kisköre között elkészült a hullámtér-rendezési projekt.
Mindezek alapján elmondhatom, hogy a hazai árvízvédelmi rendszer a fejlesztések eredményeként folyamatosan erősödik, ez adja a védekezés fizikai alapját. Annak érdekében, hogy egy esetleges árvíz során a védekezés eredményes legyen, gondoskodunk a személyi és szervezeti feltételekről, a megfelelő jogszabályi környezetről, a technikai háttérről, valamint a védekezés forrásairól is.
Természetesen áttekintjük, áttekintettük részletesen a többi környezetvédelmi módosító beadványt is. Úgy gondoljuk, hogy a benyújtott költségvetési javaslat általában az ország számára, a zöldtárca számára és minden, a környezetért felelősséget érző állampolgár számára is azt jelenti, hogy a jövő évben rendelkezésünkre állnak majd azok a források, amelyek biztosítják feladataink végrehajtását.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
