GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárágazatban jelenleg működő kárenyhítési rendszer közel kétéves múltra tekint vissza. A két év alatt történt események megmutatták ennek a rendszernek a jó oldalait, de ezzel együtt a hiányosságait is. A 2007 év elejei fagykárok már közvetlenül az induláskor olyan helyzetet teremtettek, amelyet az önkéntes kockázatközösség saját erőből nem volt képes kezelni. De egyúttal rávilágított a gazdálkodói társadalom egy jelentős részének kétarcúságára is, nevezetesen: az öngondoskodás érdekében semmit sem tenni, baj esetén pedig maximálisat elvárni az államtól - lett a zsinórmérték.
A kormány túltéve magát ezen a problémán azonnal a kárt szenvedett termelők megsegítésére sietett, bízva abban, hogy a termelők is segítenek magukon, és emellett átgondolják az egymás iránti szolidaritás fogalmának a jelentését. Sajnálatos tény, hogy a 2007. évi, közben újra megnyitott kárenyhítési rendszerhez csak kizárólag az addig még nem csatlakozott és kárt szenvedett termelők csatlakoztak, természetesen annak tudatában, hogy ha befizetik a csekély hozzájárulásukat, kárenyhítés címén annak a többszörösét feltétlenül vissza fogják kapni.
(20.30)
Az öngondoskodási hajlam mértékét jellemzi, hogy napjainkra a kárenyhítési szerződésállomány a befizetett termelői hozzájárulás alapján a 2007. évinek a kétharmadára esett vissza. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a 2006. év végén elfogadott kárenyhítési törvény alapján létrehozott kárenyhítési rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem alakult ki egy széles körű, önfenntartó, hosszú távon is megbízhatóan működő kockázatközösség, jóllehet annak mindenki tudatában van, hogy a 2007. évihez hasonló rendkívüli kormányzati intézkedésekre a következő években nem kerülhet sor. Ebben a kiélezett költségvetési és gazdasági helyzetben pedig az öngondoskodás hiánya nem kaphat társadalmi támogatottságot. Nem várható el az adófizetőktől, hogy bármennyire is méltányolható egy aszály- vagy egy fagykár miatti segítség, az érintettek az úgynevezett jobb években nem tartalékolnak a nehezebb időszakokra. Az állam ehhez segítséget nyújt, de nem kívánja átvállalni az összes kockázatot.
Tisztelt Ház! Ilyen feltételek mellett halaszthatatlanná vált a kárenyhítési rendszer olyan módosítása, amely hosszú távon garantálja a megfelelő nagyságú kárenyhítési alap képződését. Az ezt bemutató koncepciót széles körben szakmai és társadalmi egyeztetésnek vetettük alá, és megállapítottuk, hogy a mértékadó szervezetek egyöntetűen a stabil megoldást biztosító változatot támogatják. A kárenyhítési rendszer hosszú távon csak az esetben képes a feladatát ellátni, ha minden évben meghatározott nagyságú összeg kerül befizetésre kárenyhítési hozzájárulásként, amelyet azonos összeggel az állam, a költségvetés kiegészít.
A természeti csapások statisztikai adataiból kiindulva az agrárágazatban öt-tíz éves gyakorisággal előforduló nagyobb káresemények kezelését az évente 5 milliárd forintot akkumuláló rendszer már képes maradéktalanul ellátni. Ez a feltétel pedig csak abban az esetben teljesülhet, ha az agrártermelők meghatározó hányada számára kötelezővé tesszük a kárenyhítési rendszerhez való hozzájárulást és ezzel együtt a kárenyhítő forrásokhoz való hozzáférést is. Ennek az alapvető követelménynek a szem előtt tartásával dolgoztuk ki az új kárenyhítési törvényre vonatkozó tervezetünket is.
A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezései közül ki kell emelni a tipikusan árutermelő gazdálkodó szervezetek, például gazdasági társaságok, szövetkezetek és az egyéni vállalkozók számára előírt kötelezettséget a kárenyhítő rendszerhez történő csatlakozásra, míg a teljesen vagy félig önálló termelést folytató mezőgazdasági őstermelők továbbra is saját döntésüktől függően léphetnek be a kockázatközösségbe.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő javaslat összhangban van a kedvezőtlen éghajlati jelenségek következtében keletkezett veszteségek mérséklését célzó támogatás európai uniós szabályozásával, és gyakorlatilag megőrizte a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény legfontosabb alapelveit. Ezek szerint a kárenyhítési rendszer támogatásából csak a kis- és közepes vállalkozások a 30 százalékos hozamérték-csökkenést meghaladó veszteségek esetében, az aszály-, fagy- és belvízkárok után részesülnek kárenyhítő juttatásban.
A kárenyhítési forrásokat továbbra is alapszerűen kell kezelni. A kárenyhítési rendszerhez csatlakozó termelők befizetéseit az állam évenként legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki. A kárenyhítés lehetséges mértékét a jogos igény és a rendelkezésre álló forrás határozza meg, de az európai uniós szabályozással összhangban az egyes termelők számára nyújtott kárenyhítés nem lehetne több a tényleges veszteség, hozamérték-kiesés 80 százalékánál.
Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás a kötelező, illetve önkéntes részvételre vonatkozó előírás mellett további új elemeket is tartalmaz, így a kárenyhítési hozzájárulás alapja a támogatásra jogosult terület lesz, megnövelve a szőlőterülettel és csökkentve a gyep- és legelőterületekkel. Az évenkénti hozzájárulás fajlagos összege szántóföld esetén az eddigi 1000 forint/hektárral szemben 800 forint/hektár, a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén pedig az eddigi 3000 forint/hektárral szemben 2000 forint/hektár mértékben csökken. De ez a csökkent mértékű hozzájárulás is lehetővé teszi a megfelelő nagyságú kárenyhítési forrás képződését.
Igen fontos rendelkezés vonatkozik a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére, amely szerint a meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és a befizetést elmulasztó termelő részére járó bármilyen támogatás terhére visszatartható.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a kárenyhítési rendszer újszerű szabályozása megfelelő keretet biztosít egy stabil, hosszú távon is megbízhatóan működő kárenyhítési rendszerhez, ezért kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
