GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A köztársasági elnök úr nem az SPS-törvényt, csak egy pontját kifogásolja. Ennek ellenére mi továbbra is állítjuk, hogy a magyar mezőgazdaságnak és elsősorban az állattenyésztésnek alapvető érdeke, hogy mielőbb bevezessük a tizenhét - tizenöt régi és két új - ország által már alkalmazott SPS-rendszert.
Tiszteletben tartjuk elnök úr döntését természetesen, ezt mindjárt az elején jeleztük, de szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió 2003-ban döntött a támogatások termeléstől történő elválasztásáról, aminek történelmi bázisául a régi tagországokban a 2000 és 2002 közötti időszakot jelölték meg, tehát visszamenőleges történelmi bázis alapon állapították meg. Tették ezt annak ellenére, és itt szintén utalnék egy kifogásra, hogy Európára is alapvetően jellemző a földbérleti rendszer.
2004-ben, amikor csatlakoztunk, akkor világosan leírták az akkori szabályok az új tagországok számára, hogy 2007 plusz két évben határozzák meg az átállás kötelezettségét, tehát akik abban az időben kötöttek földbérleti szerződést, világosan tudhatták, hogy 2007-től, de legkésőbb 2009-től - még egyszer hangsúlyozom, az akkori szabályok szerint - változni fog a támogatási rendszer. Tehát szó nincs arról, hogy jogbizonytalanságot alkalmaztunk volna.
Ezt azóta két ízben nyilván az Európai Unió változtatta, részben azon országok kérésére, amelyek úgy ítélték meg, hogy nincsenek felkészülve ennek a rendszernek a bevezetésére.
A másik, hogy azt is világosan látni kell, hogy ezt a rendszert kötelező érvénnyel alkalmaznunk kell a nemzeti kiegészítésnél, hiszen ott semmilyen változtatást nem engedélyezett az Európai Unió. Tehát 2007-től a nemzeti kiegészítésnél a történelmi alapú módszert választhatjuk csak, ami egyébként a mi érdekviszonyainkkal alapvetően egyezik, hiszen ez segíti alapvetően az állattenyésztők érdekeit, hisz nem kerül szétosztásra mintegy 60-70 milliárd forint területalapon olyanoknak, akik egyébként állattenyésztési tevékenységgel nem foglalkoznak.
Van még egy kifogása elnök úrnak, a tartalék mértékét kifogásolja úgy, hogy 3 százalék kevés arra, hogy az új belépőket és a fiatalokat ezzel kezeljük. Szeretném fölhívni mindenkinek a figyelmét, hogy az a szabály, amire köztársasági elnök úr hivatkozik, 2006. december végével megszűnt, ugyanis azóta változott a szabály - ezt majd nyilván figyelmébe ajánljuk elnök úr apparátusának is -, ami azt jelenti, hogy 2006. december óta a nemzeti tartalék mértékében a tagország az igényének megfelelően szabadon dönthet, tehát semmiféle korlátozás nincs. Ezt minden ország, többek között Ausztria is úgy tette, hogy a beérkezett korrekciós igények alapján állapította meg a nemzeti tartalék mértékét. Mi is ezt tervezzük egyébként, és ezt terveztük a törvény kapcsán.
A másik kifogás, hogy mi lesz a 2006-os bázissal. Az új országoknak, többek között a mi kérésünkre az Európai Unió megengedte, hogy báziskorrekciót alkalmazzanak. Mi azt gondoljuk, hogy ez sokkal jobb megoldás, mint ami náluk kötelezően érvényre került annak idején, még egyszer mondom, 2000 és 2002 alapon, 2003-as döntéssel, hogy tudjuk kezelni azokat a problémákat, amiket a belvíz, a különböző elemi károk, az új belépők és a fiatal gazdálkodók érdekében meg kell tennünk. Ez a miniszteri rendelet tárcaegyeztetésen van, tehát mindenki láthatja, hiszen nyilvános, tárcaegyeztetésen lévő rendeletről van szó, hogy kezelni tudjuk és kezelni is fogjuk ezeket a problémákat.
Azt gondolom most ebben a helyzetben, miután senki nem szereti a bizonytalanságot, az a legfontosabb, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb döntse el ezt a kérdést, és tegye lehetővé ennek a rendszernek a 2009-es bevezetését. Szeretném hangsúlyozni, hogy ha ez a kifogásolt pont nem állja meg az alkotmányosság próbáját, ami a 60 ezer oldalas európai joganyagból levezetve azért eléggé kétséges a számomra, hogy ilyen döntést hozzon, akkor is be fogjuk vezetni ezt a rendszert, nyilván akkor nemcsak történelmi, hanem tisztán regionális alapon, de ezzel azért elég nehéz helyzetbe hozzuk az állattenyésztőket.
Még egyet szeretnék mondani, amikor azt mondja a képviselő úr, hogy a gazdatársadalom 50 százaléka elutasítja. Mi szívesen részt vettünk volna minden olyan rendezvényen, ahol erről volt szó, de soha nem kaptunk ilyenekre meghívást, ahogy nem kaptunk a hét végi, vidékfejlesztéssel kapcsolatos rendezvényre sem, amely nyíltan folyt a parlamentben, és amit úgy szerveztek meg, hogy a tárca felelős vezetői nem mondhatták el a véleményüket ezen a rendezvényen.
(8.50)
Azt gondolom, képviselő urak, hogy nem a konszenzus jegyében zajlik ez a történet. Mi soha nem álltunk ellen semmilyen meghívásnak, több száz rendezvényen voltunk jelen, és többször jeleztük, hogy szeretnénk ezekre a rendezvényekre elmenni, de valahol mindig elutasító választ kaptunk. Még egyszer mondom: a magyar mezőgazdaságnak nem ez az érdeke. A magyar mezőgazdaságnak az az érdeke, hogy az új kihívásoknak és a pénzügyi válságnak megfelelően egy stabil, kiszámítható rendszere legyen, ez pedig az SPS, mi ezt továbbra is állítjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
