JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! E Ház falai között az elmúlt időszakban nagyon sokszor, nagyon gyakran hangzik el az a szó, hogy pénzügyi válság, nagyon gyakran hangzik el az a kifejezés, hogy gazdasági válság, tehát a pénzügyi válságot gazdasági válság követi. Mi, agráriusok megéljük azt, megéltük azt az esztendő folyamán nagyon gyakran, hogy különböző ágazati válságokat kellett kezelni.
Nos, ilyen feltételek között, ilyen viszonyok mellett fogadta el a magyar parlament október 20-án az egységes gazdasági támogatásról szóló törvényt. Ezt a törvényt annak ellenére fogadta el a magyar parlament, és annak ellenére terjesztette be a kormány, hogy az agrártermelők több mint 50 százaléka ezt a törvényt ellenezte. Gyakran hallottuk, gyakran halljuk, hogy hány szervezet támogatta. Szeretném lerögzíteni, lehet, hogy számszerűségében meg lehet jelölni még ettől több szervezetet is, de ha a gazdákat kérdezik, a válasz világos. Ez elsősorban egy gazdasági értékválasztás alapján hozott döntés, ez kifejezetten egy olyan érdekcsoportnak az érdekében született, akik nagy birtokokon, jelentős gazdasági előnyöket élvezve eddig is, még tovább növelni kívánják gazdasági súlyukat és piaci súlyukat is.
Tisztelt Országgyűlés! Ezt a törvényt a köztársasági elnök úr megküldte normakontrollra az Alkotmánybíróságnak - köszönet érte. Így esélyünk és reményünk van arra, hogy egyáltalán a magyar gazdatársadalom, a magyar vidék bízhat abban, hogy az elkövetkező időben várhatóan ez a törvény vagy alapjaiban változik, vagy jelen pillanatban nem kerül elfogadásra.
Miért hozom ezt szóba? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert gyakran hangzik el a hivatalos kommunikátorok részéről, gyakran látjuk az újságok oldalain a megrendelt hirdetésekben, hogy ez mennyire előnyös Magyarország számára.
Gyakran hivatkoznak arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban ez egy elfogadott rendszer. Igen, csak szeretném rögzíteni, hogy a régi tagállamokban egy kialakult, stabil gazdálkodási rendszer van, kialakult, stabil birtokrendszer van, kialakult, stabil bérleti rendszer van. Magyarországon, akár tetszik nekünk, akár nem, egy átmeneti rendszer van, nincs történelmileg kialakult stabil birtokszerkezet, üzemi rendszer, és ha ez a rendszer, ez a törvény hatályosult volna, abban az esetben kettős földár és kettős bérletidíj-rendszer alakul ki, és a válságok közepette káosz teremtődik.
Tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy új, velünk együtt csatlakozott olyan jelentős agráriummal rendelkező tagállam sem alkalmazza ezt a módszert, csupán Magyarország akarta ezt egyedül bevezetni. Még egyszer azért kell aláhúzzam ezt, mert folyamatosan ezt halljuk, hogy minden tagállam bevezette. Ez egyszerűen nem igaz. Málta és Szlovénia volt az új tagállamok közül; Szlovénia rég euróval fizet, Máltának pedig gyakorlatilag nincs mezőgazdasága. Mit akarnak a többi tagállamok? Azt akarják, hogy a rendszert, az uniós, az Európai Unió által kialakított új támogatási rendszert megismerve majd 2013-tól csatlakoznak az új, közös agrárpolitikához, addig pedig a válságok közepette stabilizálják a helyzetüket. Magyarország ezt a lehetőséget, ezt az esélyt elmulasztotta. Most ismét kapunk egy történelmi esélyt arra, hogy újragondoljuk saját helyzetünket.
Az a meggyőződésem, hogy nincs más lehetősége a magyar kormánynak, mint az, hogy újragondolja, figyelembe véve az 1,8 millió földtulajdonos érdekét is, figyelembe véve a fiatal gazdák érdekeit is, figyelembe véve azt a tényt, hogy a nemzeti tartalék csak adható, de kötelezően nem jelent garanciát, így a termelés biztonsága is komoly veszélybe kerül. Arra kérem a tisztelt kormányzatot, szíveskedjen tudomásul venni, hogy ez a törvény ma nem időszerű.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)
