DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem vitatható, hogy a Magyarország versenyképességét rontó tényezők közül kiemelkedik a mai magyar közigazgatás bürokratikus működése, a bonyolult szabályokkal körülbástyázott lassú ügyintézés. A kormányprogramban megfogalmazódott, hogy elkerülhetetlenül változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén, és nem csupán azért, mert a mai hatalmas apparátusok túl sok pénzbe kerülnek az adófizető polgároknak, hanem azért is, mert nem serkentői, hanem inkább akadályozói az ország gyorsabb, sikeresebb fejlődésének.
(Móring József Attilát a jegyzői székben Török Zsolt váltja fel.)
A szolgáltató modern állam a szolgáltató közigazgatáson alapul, így tovább nem halogatható feladat az ügyfélbarát eljárási rend és a gyors, kiszámítható működés szabályainak megteremtése és az ezt szolgáló, már meglevő jogintézmények továbbfejlesztése. Jelen törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - a továbbiakban Ket. - módosítása kapcsán újabb lépést tesz a szolgáltató közigazgatás kiépítése irányába.
A közel 50 évig hatályos Áe.-t, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt felváltó Ket. már jelentősen elmozdult a közigazgatás modernizálása irányába. Engedjenek meg itt egy személyes kitérőt. Annak idején, amikor a Ket. előkészítése folyt, akkor viszonylag szokatlan módon az Országgyűlés három bizottságának tagjaiból létrejött egy albizottság, amelyik segítette már az előkészítés időszakában a kodifikációs munkálatokat, és engem akkor az a megtiszteltetés ért, hogy ennek az albizottságnak lehettem az elnöke. Meggyőződésem, hogy akkor az előkészítők, az albizottság munkájában részt vevők, az Országgyűlés munkájában tevékenyen részt vevők jó munkát végeztek, és valóban előrelépést jelentett a Ket. elfogadása.
Az elmúlt közel három év tapasztalatai ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a Ket. egyes kérdésekben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ügyintézés nem vált számottevően gyorsabbá, az ügyfelek terhei érdemben nem csökkentek, az elektronikus kapcsolattartás annak ellenére sem terjedt el széles körben, hogy a mindennapokban az emberek egyre nagyobb számban élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel. A törvényjavaslat célja, hogy a Ket.-ben szereplő felesleges idő- és költségpazarló, a magyar gazdaság számára olykor komoly versenyhátrányt okozó, ügyféli terheket jelentő rendelkezéseket hatályon kívül helyezze vagy módosítsa.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Ket. 2005. november 1-jei hatálybalépése óta a jogalkalmazói tapasztalat azt is megmutatta, hol van szükség és igény módosításra, az egyszerűbb vagy éppen a részletesebb szabályozásra. A törvényjavaslat három fő célt tűzött ki maga elé: az ügyfelek terheinek csökkentését, a közigazgatás kiszámítható és átlátható működésének az eddiginél magasabb szintű biztosítását, végül a közigazgatás hatékonyságának növelését, az eljárás költségeinek csökkentését.
Terjedelméből is látható, mindhárom cél megvalósítására több eszközt is kínál a javaslat. Már az Áe. is tartalmazta azt az ügyfélbarát szabályt, hogy az ügyféltől nem kérhető számon olyan melléklet csatolása, amelyik a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának része. A Ket. ezen a szabályon csak annyit változtatott, hogy nem csupán az eljáró szervnél levő, hanem valamennyi hatósági nyilvántartásban levő adatot be kell szereznie a hatóságnak, ha maga az ügyfél ezt nem terjeszti elő.
A javaslat most még tovább megy a kérdés rendezése érdekében. Nem csupán a többi hatóságnál levő adatot kell lekérni, hanem a bírósági és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában levő adatokat is. Ügyfélközpontúnak ugyanis csak az a megoldás nevezhető, amelyben az ügyféltől semmilyen olyan adatot nem kérhet számon a hatóság, amely bárhol a tág értelemben vett államnál megtalálható. A javaslat 2011-ben hatályba lépő szövege már pontosan e szerint a szemlélet szerint szól úgy, hogy semmilyen adat, irat, döntés nem kérhető az ügyféltől, amely fellelhető az előbb felsorolt szerveknél, vagy legalábbis tőlük megszerezhető.
A csatolandó mellékleteket illetően hadd mondjak egy számot: tavaly több mint egymillió anyakönyvi kivonatot kellett kiállítaniuk az anyakönyvvezetőknek. Mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy nem született ennyi gyermek Magyarországon, és az is kizárható, hogy ne valamilyen konkrét felhasználási céllal kérték volna az ügyfelek az anyakönyvi kivonatot. Indokolatlan tehát egy olyan rendszert fenntartani, ami nagy terhet ró mind az ügyfélre, mind a hatóságra. A papíralapú anyakönyvi kivonatokhoz képest a jövőben a hatóságok között elektronikus adatlekérdezés jelenti az ésszerű és korszerű megoldást.
Tisztelt Ház! Az ügyféli terhek csökkentése érdekében a javaslat szerint a kérelem személyes úton való előterjesztését törvény is csak kivételes esetben írhatja elő. Az ügyintézési határidő és a belső eljárási határidők betartása, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése révén a hatóság és az ügyfél indokolatlan személyes találkozása csökkenthető. Egyértelmű, hogy a személyes ügyintézés számos vesződséggel jár mind az ügyfél, mind a hatóság oldaláról. Az ügyfeleknek gyakran utazniuk kellett, szabadságot kivenniük ügyük elintézése érdekében. A hatóságoknál pedig az érdemi ügyintézéstől veszi el az időt az ügyfélfogadás, a folyamatos rendelkezésre állás. Mindkét szempontból előnyösebb, ha a jövőben főleg elektronikus úton tartja a kapcsolatot a hatóság és az ügyfél egymással. Az ügyfél számára egy kattintással elintézhető az ügy, a hatóságnak pedig csak a kész kérelemmel kell foglalkoznia.
A javaslat az európai tendenciákhoz kapcsolódva megteremti az egyablakos ügyintézés alapjait. Figyelemmel van arra, hogy az ügyfél szándéka nem egyes eljárások lefolytatása, nem különféle engedélyek beszerzésére terjed ki, hanem tipikusan egy gazdasági tevékenységet kíván megkezdeni, amihez különböző hatósági eljárásokat kell folytatni. Egy étterem nyitásához kellenek a célnak megfelelő helyiségek, az ÁNTSZ engedélye és még sok egyéb.
A Ket. eljárási kódex. Nem alkalmas arra, hogy integrálja az egyes hatósági eljárásokat, de eljárási eszközt teremthet arra, hogy az ügyfélnek egyszerűbb legyen a dolga amiatt, hogy csak egyetlen hatóságnál kell a kérelmeket benyújtania, az illetéket lerónia. A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyablakos ügyintézés sok vesződségtől, utánajárástól kímélheti meg az ügyfelet. A Ket. módosítása ehhez az első komoly lépést megteszi, ezt követően már a Ket.-módosítás hatálybalépéséig megtesszük a további lépéseket is.
A javaslat második prioritása, a közigazgatás kiszámítható működése nem csupán mindannyiunk közös érdeke, hanem alkotmányos követelmény is. Még ma is gyakran emlegetik az Áe. előnyeként, hogy igen nagy mozgásteret hagyott a hatóságoknak. Eljárási szabályai rövidek és általános jellegűek voltak, belső határidőkkel alig korlátozta a hatóság saját időbeosztását.
A hatóságok úgynevezett szabadsága azonban kétélű fegyver. Odavezet, hogy a különféle hatóságok az ország különböző részein eltérő gyakorlatot alakítanak ki, amely aztán a bírósági felülvizsgálat során vagy megállja a helyét, vagy nem.
(14.20)
A jogalkalmazói igények is inkább a konkrét, részletes szabályozás irányába mutattak. A Ket. végül világossá tette, a hatósági eljárás nem attól lesz gyors és pontos, hogy az eljárási kódex szabályai rugalmasak. A javaslat a Ket. 2005. november 1-jei hatálybalépése óta felgyülemlett jogalkalmazói tapasztalatok mentén tovább pontosítja az eljárás szabályait. Meggyőződésünk, hogy a részletes szabályok a gyakorlatban inkább egyszerűsítik és gyorsítják az eljárást, mivel így könnyebben automatizálható az egész folyamat, emellett pedig a bíróság előtt egyértelműen megítélhető az eljárás jogszabályszerűsége. A kiszámíthatóságot segíti elő egyrészt az, hogy a határidők számítása a jövőben munkanapokban történik, aminek révén a hatóság számára is egyenletesebben oszlik el az ügyteher.
A Ket. egyik jelentősebb újítása volt, hogy a hatóságok mozgásterét szűkítve garanciális okokból számos belső határidőt írt elő. A javaslat most generálisan öt munkanapos belső eljárási határidőt szab a hatóságnak, öt munkanapon belül minden olyan kérdés elintézéséről gondoskodnia kell, amire vonatkozóan nincs külön határidő megállapítva. A folyamatos ügyintézés lehetővé teszi, hogy a hatóság az egész eljárásra irányadó határidőnek is akadálytalanul eleget tegyen, sőt minél korábban meghozhassa határozatát.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat több eszközzel is növelni kívánja a hatósági eljárások és a hatóságok működésének átláthatóságát. A javaslat újraszabályozza az iratbetekintés szabályait. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülése érdekében az eljárást befejező érdemi határozatot bárki megismerheti. A hatóságot kivonatolási kötelezettség terheli annak érdekében, hogy az információszabadság biztosítása során a személyes és védett adatok semmiképpen ne sérüljenek. Amellett pedig, hogy ezek az iratok megismerhetők lesznek, a közérdeket, a közvéleményt behatóbban érintő határozatokat nyilvánosan közzé is kell tennie a hatóságnak, többek között a magyarorszag.hu-n is.
Szélesedik a hatóság honlapján közzéteendő adatok köre is. A legfontosabb újítás az ügyforgalmi statisztika, amely magában foglalja az összes ügy számát, ezen belül további bontásban adatokat a határidőn túl intézett ügyek számáról, ügyenként az ügyintézési határidő túllépésének mértékét, és a felügyeleti intézkedések, a fegyelmi eljárások számát is tartalmazza. Nem kérdés, hogy az állampolgároknak, az ügyfeleknek jogukban áll megtudniuk, hogy jogszerűen és hatékonyan működik-e a közigazgatás, erről pedig a statisztika nyújt kielégítő tájékoztatást.
Az ügyfél és a hatóság közötti távolságot csökkenti az a rendelkezés, amely szerint a hatóságnak az ügyintézési határidő túllépése esetén vissza kell térítenie az eljárás megindításáért fizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat. A szabályozás eddig egyoldalúan csak az ügyfélen kérte számon az eljárási kötelezettségek teljesítését, mulasztás esetén a hatóság súlyos bírsággal szankcionálhatta az ügyfelet. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény eddig is rendelkezett ugyan az illeték-visszatérítésről, az ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása érdekében mindenképpen szükséges a hatályos szabály továbbfejlesztése, alkalmazhatóságának kiszélesítése. A visszatérítési kötelezettség ennek érdekében kiterjed az igazgatási szolgáltatási díjra is, függetlenül attól, hogy az eljárás vagy az ügyfél illetékmentes volt-e, hiszen a hatóság kötelezettsége is független ettől.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat harmadik prioritása, hogy a közigazgatás hatékonyabban és olcsóbban működjön. E cél fontosságát nem szükséges külön hangsúlyozni. A közigazgatás modernizálásának leghathatósabb eszköze a már többször említett elektronizálás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt tükrözik, hogy a Ket. elektronikus eljárást lehetővé tévő rendelkezései alig nyertek alkalmazást a gyakorlatban. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt az ágazati jogszabályok túl sok esetben zárták ki az elektronikus ügyintézés lehetőségét, másrészt a technikai háttér sem valósult meg a kellő mértékben.
Tarthatatlan az az állapot, hogy az XXI. században a hatóságok egymással papíralapon leveleznek, az iratok egy része folyamatosan úton van az ország egyik pontjáról a másikba. A közigazgatás elektronikus fejlesztése és az elektronikus ügyintézés kialakítása ugyan elkezdődött, de a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott. A javaslat ezen pedig változtat. A Ket. ezért a jövőben jóval szigorúbban fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy csak kivételesen zárható ki az elektronikus kapcsolattartás, az ügyfeleknek joguk van elektronikus úton küldeni a kérelmüket és más beadványukat.
A technikai hátteret illetően a kormány amellett kötelezte el magát, hogy a központi elektronikus szolgáltatási rendszert fejleszti, az anyagi és szakmai erőforrásokat ennek a rendszernek a bővítésére koncentrálja. A központi rendszer mellett szól az, hogy a közigazgatásban használható elektronikus aláírás a felhasználók között nem terjedt el, így ez nem jelent valós alternatívát. A központi rendszer alkalmas lesz a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséhez szükséges feladatok ellátására is. Kellő felkészülési idő biztosítása után 2011-től már kötelező lesz a hatóságoknak elektronikus úton a központi rendszeren keresztül érintkezniük, adatot lekérni, belföldi jogsegélyt kérni, a szakhatósági állásfoglalást megküldeni.
Az elektronikus fejlesztések is gyorsítják az eljárást, a javaslat ugyanakkor több rendelkezésével, például az illeték-visszatérítési kötelezettség bevezetésével arra kényszeríti a hatóságokat, hogy a mostaninál körültekintőbben szervezzék meg a működésüket. Ezzel párhuzamosan csökken az egyes ügyek elintézéséhez szükséges idő. Nem fogadható el, hogy a hatóságnak az 1957-es Áe. óta ugyanannyi idő, harminc nap alatt kell csak meghozni a határozatát. A javaslat erre tekintettel, a munkanapban való számítással összhangban folyamatosan csökkenti a határidőt. 2010-ben húsz, 2014-ben tizenöt munkanapra csökken az ügyintézési határidő.
A közigazgatás hatékonysága kapcsán végül arról sem szabad elfeledkezni, hogy a közigazgatás nemcsak szolgáltat, hanem ellenőriz, felügyel, a jogszabályok, engedélyek megsértése esetén szankciót alkalmaz. A közérdeket az szolgálja, ha a hatóság hatékonyan lép fel az eljárása során tapasztalt jogsértések, veszélyeztető magatartások ellen, minden körülmények között érvényre juttatja jogerős döntéseit. A javaslat ezért bevezeti az ideiglenes biztosítási intézkedés jogintézményét, amellyel a hatóság az eljárás folyamán pénzkövetelést vagy meghatározott dolgot zárolhat, ha a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van.
A hatóságok beszámolói alapján ugyanakkor a végrehajtási szakasz problémái veszélyeztetik leginkább a hatósági eljárás sikerét. A javaslat ezért átalakítja a végrehajtás elrendelésének szabályait, csökkenti a határidőket annak érdekében, hogy ne hiúsíthassa meg a kötelezett a végrehajtást. A javaslat minden hatóság számára lehetővé teszi, hogy ha a végrehajtó szolgálat nem is jön létre, de önálló bírósági végrehajtóval szerződést kössön, így professzionális szerv intézheti a végrehajtást.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által elkészített és auditált hatásvizsgálati tanulmány szerint is az eljárás költségeinek csökkentését az elektronizálás mellett leginkább egy olyan kézenfekvőnek tűnő módosítás segítheti elő, amely szerint a hatóság az előtte folyamatban lévő összefüggő ügyeket egyesítheti, és hogy a hatóság az egyes döntéseit egybefoglalhatja. Az egybeszerkesztés révén a munka- és postázási költségek jelentős része lesz megtakarítható.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatban foglalt módosítások sora még folytatható lenne, terjedelmükre tekintettel most az igazán reformértékűnek minősíthető változtatásokat emeltem ki. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy az anyagot az előkészítő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium széles körben többször is egyeztette, a beérkezett észrevételeket kivétel nélkül figyelembe vette, így a javaslattal kapcsolatban egyetértésüket fejezték ki már a jogalkalmazók, a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának szakértői, valamint a közigazgatási jog tudományos képviselői is.
(14.30)
Kérem ezért, hogy a tisztelt Ház a törvénymódosítási javaslatot vitassa meg, és kérem a tisztelt képviselőket, hogy ezt követően szavazataikkal támogassák, és minél előbb fogadják el azt. A törvényjavaslatnak az Országgyűlés őszi ülésszakán való elfogadása biztosítja a jogalkalmazók számára a képzést és a kellő felkészülési időt. Ehhez külön kérem a támogatásukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
