SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ma egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg, amely előkészítését széles körű társadalmi konzultáció előzte meg. A törvényjavaslat egyeztetésre került az Országos Szociálpolitikai Tanáccsal, a Roma Integrációs Tanáccsal, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, továbbá megküldtük valamennyi önkormányzati érdek-képviseleti szervezetnek, a Jegyzők Országos Szövetségének, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az adatvédelmi biztosnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, a Szociális Szakmai Szövetségnek és az Országos Cigány Önkormányzatnak.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Sajnos, ezen belül egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni.
Tisztelt Országgyűlés! Ezekre a folyamatokra a szociális ellátórendszernek is válaszolnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítsa.
A törvényjavaslat a segélyezési rendszert ezért akként alakítja át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátás helyett az aktív eszközökre, a közfoglalkoztatásban, a képzésben, a munkaerő-piaci programban való részvételre helyezi. A módosítás egyik kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek, akik jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülnek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés hosszú folyamat, amelynek jelentős képzési és újraszocializációs fázisa a közfoglalkoztatásban való részvétel.
A törvényjavaslatban megfogalmazott intézkedések a rendszeres szociális segélyben részesülő jelenleg mintegy 200 ezer főből 100 ezer fő elhelyezkedését segítik elő. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt. A törvényjavaslatnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítására irányuló rendelkezései szerint a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik.
Az aktív korúak ellátására jogosultak közül a munkavégzésre kötelezettek közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt. Ez kiváltható különböző típusú munkaerő-piaci programon, például álláskeresési tréningen történő részvétellel is. Pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésreállási támogatás illeti meg őket. A munkavégzésre nem képesek továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak. Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt.
Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésreállási támogatást csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.
A rendelkezésreállási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével egyezik meg. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak vagy társulásaiknak egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük. A 35 év alatti, az általános iskola 8. évfolyamát sem elvégzett személyek számára a szociális ellátás folyósításának feltételévé válik az alapfokú iskolai végzettség megszerzése. Esetükben a segélyezetti életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája tehát nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel lesz.
Az aktív korúak ellátására jogosultak másik körét azok a személyek alkotják, akik számára a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, tehát továbbra is rendszeres szociális segélyt, pénzbeli ellátást kapnak. Ebbe a csoportba tartoznak az 55. életévüket betöltött, a legalább három gyermeket egyedül nevelő, az egészségkárosodott, valamint a települési önkormányzat rendeletében a helyi körülményekhez igazítottan meghatározott személyek.
A rendszeres szociális segélyre jogosultak az egészségkárosodott személyek kivételével változatlanul a települési önkormányzat által kijelölt intézménnyel működnek együtt, amelynek keretében képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben vesznek részt. A segélyre jogosult személy ugyanakkor az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban. Ebben az esetben a rendelkezésreállási támogatásra vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni.
A szociális törvény módosításának mozgatórugója, a segélyezettek aktivitásának növelése szükségessé teszi a finanszírozási rendszer átalakítását is. Míg jelenleg a rendszeres szociális segély és a közcélú foglalkoztatás forrásainak mintegy 76 százalékát a pénzbeli támogatás, tehát rendszeres szociális segély teszi ki, 2009-től ez az arány 49 százalékra változik. A közcélú foglalkoztatásra pedig a jelenlegi 24 százalék helyett a források 51 százaléka áll majd rendelkezésre. Az önkormányzatok a közcélú foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak 95 százalékát igényelhetik vissza a központi költségvetésből. A közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettség alól a települési önkormányzat által mentesítettek, valamint a rendelkezésreállási támogatásban részesülők esetében a központi költségvetés a kiadások 80 százalékát téríti meg. A törvény által rendszeres szociális segélyre jogosultak esetén felmerülő kiadásoknál továbbra is 90 százalék jár az önkormányzatoknak a központi költségvetésből.
A törvényjavaslat a szociális ellátási rendszer módosítása mellett a foglalkoztatási területen is változtatásokat irányoz elő. Ezek célja az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek érvényesítése, továbbá olyan intézkedések bevezetése, amelyek elősegítik a munkavállalást, megelőzhetik a munkanélküliség tartóssá válását, javítják a képzések hatékonyságát, valamint meghatározzák a közfoglalkoztatást elősegítő intézkedéseket.
(18.10)
A tervezet további olyan pontosításokat tartalmaz, amelyeknek szükségessége a foglalkoztatási törvény gyakorlati alkalmazása során merült fel.
A tartós munkanélküliség megelőzése és az álláskeresési aktivitás ösztönzése érdekében az álláskeresési járadékban részesülőket elhelyezkedésük esetén az ellátás hátralévő összege egy részének kifizetésével honorálja. Ennek mértéke a folyósítás első szakaszában 80 százalék, a másodikban 30 százalék. A munkaerő-piaci képzésben való részvétel és a képzések hatékonyságának javítása céljából az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alanyi jogon támogatja azokat az át- és továbbképzéseket, amelyek során a munkáltató garanciát vállal arra, hogy az adott álláskeresővel a képzés befejezését követően munkaviszonyt létesít.
A törvénytervezet lényeges új eleme, hogy megteremti az összhangot a foglalkoztatási és a szociális törvény adatnyilvántartásra vonatkozó szabályai között. A foglalkoztatási és szociális adatbázis kialakítása elősegíti a szociális és a munkaügyi intézmények közös foglalkoztatáspolitikai feladatainak összehangolt tervezését és hatékony végrehajtását.
A tervezet nemcsak az álláskeresők munkára ösztönzése terén, hanem a munkaerőpiac keresleti oldalának élénkítése érdekében is tartalmaz intézkedéseket. A legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségekben és településeken lakók foglalkoztatását az eddigi támogatásokon túlmenően további járulékkedvezmény segíti elő. Azok a munkaadók, amelyek a rendelkezésreállási támogatásra jogosult álláskeresők tartós foglalkoztatását vállalják, három évig mentesülnek az egészségügyi, a munkaadói és a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A kis- és középvállalkozási szektorban egy évig teljes járulékmentességet kívánunk biztosítani azoknak a cégeknek, amelyek három hónapja regisztrált álláskereső vagy inaktív személy foglalkoztatásával bővítik állományi létszámukat, és egy év továbbfoglalkoztatást vállalnak.
A közfoglalkoztatási feladatok hatékony megszervezése, összehangolása és folyamatos biztosítása érdekében a települési önkormányzatoknak, illetve a kistérségi társulásoknak többletlétszámot kívánunk biztosítani munkaerő-piaci program keretében. Országosan összesen mintegy 3 ezer foglalkoztatásszervező segítheti az önkormányzatokat közfoglalkoztatási feladataik ellátásában.
Tekintettel arra, hogy rendkívül sokrétű, sok területet érintő, reformértékű intézkedéssorozatról van szó, megkezdtünk egy próbatervezési folyamatot az önkormányzatokkal, amelynek eredményeként egy általános eljárási útmutató kerül kidolgozásra az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az önkormányzatok számára.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ismerve az ország ezzel kapcsolatos elvárásait és a közhangulatot, támogassa a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
