TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságunk múlt heti ülésén tárgyalta meg az “Út a munkához” programhoz kapcsolódó, az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találta. Nem véletlen, hiszen a bizottságban hosszú ideje foglalkoztunk már ezzel a témával, és több olyan más törvény kapcsán is felvetődött az “Út a munkához” program ügye, amelyek érintik az előttünk fekvő törvényjavaslatot is.
De amiatt is aktívan támogatták a bizottság tagjai ezt, hiszen a szakmával foglalkoznak, a szociális területtel, és itt vannak, akik nemcsak a szociális, hanem a foglalkoztatáspolitikai részével is aktívan foglalkoznak, mert hosszú társadalmi párbeszéd előzte meg a törvény beterjesztését. Még a múlt évben kezdődött el egy szakmai munka. Ez év tavaszán jómagam is részt vettem azon az országjáró körúton, amikor több száz polgármesterrel, a szociális szakma képviselőivel, az intézményekben dolgozó szakemberekkel találkoztunk, civil szervezetek véleményét hallgattuk meg, és próbáltunk összhangot teremteni a végletek között. A társadalmi egyszerűsítő megítélés, amely szerint aki nem dolgozik, ne is egyék, bűnös, aki segélyen él, aki szegény, az mind negatív, rossz, és a másik véglet a gondoskodjunk mindenáron mindenkiről, még ha nem is tesz saját maga boldogulásáért semmit. A kettő között kell megtalálni az egészséges összhangot, a kettő között megtalálni azt, ami a XXI. századi európai Magyarország számára felvállalható, a magunk értékrendjének elfogadható, ugyanakkor munkára ösztönöz, arra ösztönzi az embereket, hogy sokkal inkább munkából éljenek meg, semmint segélyből. Éppen ezért ez a törvényjavaslat a bizottságban az általános vitára való alkalmasságot és a támogatást bírta maga mögött.
Biztos, hogy számos módosításra van szükség, hiszen a bizottság ülésén is felvetődött, hogy valóban automatikusan rendszeres szociális segélyezettnek kell-e tekinteni a törvény betűjénél fogva a háztartásukban három vagy több kiskorú gyermeket egyedül nevelőket. Vita van róla: mi legyen? Automatikusan azt mondjuk, hogy ők segélyre jogosultak, vagy pedig azt mondjuk, hogy kelljen itt is valamilyen kritériumot még pluszban meghatározni? Szerintem a parlamenti szakasz lesz az, amikor itt az általános vitában és a részletes vitában is meg tudjuk ezt beszélni. Mi vagyunk a döntéshozók.
Ugyanígy van abban véleménykülönbség, hogy mi az elsődleges cél. Mi azt mondjuk, hogy az elsődleges cél az, hogy ha lehet, akkor mindenkit először az elsődleges munkaerőpiacra, a versenyszférába vezessünk vissza. Ehhez a Start-kártyához hasonló járulékkedvezményeket kívánunk még ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben is biztosítani a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ha olyan embereket foglalkoztatnak, akik hosszabb ideje kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy munkanélkülivé váltak, akkor foglalkoztassák őket, adjanak nekik munkát, és mi járulék- vagy adókedvezménnyel segítjük az ő boldogulásukat. Ezáltal segítünk az egyénnek, aki így munkát találhat, és segítünk a kisvállalkozónak, a hazai vállalkozónak, aki munkát adhat, kenyeret adhat az embereknek, a családoknak.
Ugyanígy támogatható az, ha nem csak az elsődleges munkaerőpiacra akarjuk visszavezetni az embereket, mert ott már nincs több hely, mert jelenleg olyan gazdasági helyzet van a recesszió miatt, akkor a közfoglalkoztatás területén nyissunk meg újabb kapukat. Nagy állami közmunkaprogramokat indít a kormányzat a következő időszakban, és ebben, azt gondolom, az erdőtelepítéstől kezdve a gátak építésén át a Magyar Közút, a MÁV is partner lesz az utak, vasutak felújítása, karbantartása területén. De természetesen az önkormányzatokra jelentős teher, jelentős feladat hárul. A javaslat azt tartalmazza, hogy az önkormányzatokat arra szeretnénk ösztönözni költségvetésileg is, források szempontjából is, hogy inkább közfoglalkoztatási programokat indítsanak, inkább az értékteremtő közfoglalkoztatásra áldozzanak, ezáltal a település is fejlődik, az egyének is munkához jutnak, hasznosan töltik az idejüket. De a költségvetés ezt pozitívan preferálja, többletforrásokat biztosít ehhez, semmint ha segélyen akarja tartani az embereket.
Éppen ezért támogatta a bizottság a szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és éppen ezért kérem én is képviselőtársaimtól, hogy az Országgyűlésben támogassák a törvény elfogadását, amely ha nem is rögtön tökéletes, de elindulunk egy úton, és ez jobb, mint ha arra késztetjük az önkormányzatokat, az embereket, hogy inkább segélyből akarjanak megélni, semmint munkából. Támogassák önök is azt, hogy munkából akarjanak megélni az emberek.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
(18.40)
