TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Írásban előre bejelentetten az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója Teleki László képviselőtársunk lett volna, de az ismert események miatt - képviselőtársaim erről értesülhettek, az itt ülők is -, ismételten két halálos áldozatot követelő merénylet volt ebben az országban, és Teleki képviselő úr - úgy is, mint a cigányügyi tárcaközi bizottság társelnöke - a helyszínen tartózkodik. Így aztán én kaptam a megbízást, hogy helyettesítsem őt. Bízom abban, hogy autentikus helyettesítője leszek úgy is, mint magyar, úgy is, mint Tóth, úgy is, mint kisebbségi előadó.
(18.30)
Tisztelt Országgyűlés! Napjaink egyik legnagyobb kihívása mind a szociálpolitika, mind a foglalkoztatáspolitika előtt a munkanélküliség. Azért nagy kihívás, mert nem lehet megoldani pusztán csak munkahelyteremtéssel. Ha vizsgálat tárgyává tesszük a tartósan munkanélküliek helyzetét, akkor többek között azt is tapasztalhatjuk, hogy túlságosan eltolódott az alacsony iskolai végzettségűek felé, ha pedig a területi eloszlásukat figyeljük meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy erősen koncentrálódik, mint ahogyan az előttem szóló ezt már említette. E két megközelítés is arra utal, hogy olyan komplex programra van szükség, amely egyrészt segít a már kialakult munkanélküliségen, másrészt megakadályozza a további elmélyülését. E program során megelégedésünkre szolgál, hogy a kormány közmegegyezésre törekedett, ezért egyeztetett számos esetben társadalmi szervezetekkel, politikai szervezetekkel, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel.
Annak ellenére, tisztelt képviselőtársaim, hogy öt törvényt érint ez a módosítás, egyetérthetünk abban, hogy nem a szokásos salátatörvényről van szó. Nem, mert a törvénymódosítás a rendszeres szociális segélyezés tekintetében teljesen új alapokra helyezi a gondolkodásunkat. A rendszeres szociális segély természetesen megmarad, de csak azok számára, akik a munkavégzésbe hatékonyan nem vonhatók be. Új dolog, erről volt már szó korábban is, hogy az önkormányzatok számára a foglalkoztatáshoz biztosított források nem korlátozottak. Ez az a bizonyos felülről nyitott kassza. A foglalkoztatási kötelezettségük forrásának 95 százalékát közvetlenül a központi költségvetésből kaphatják.
Közel tízezer azoknak a 35 éven aluliaknak a száma, akiknek elsősorban iskolai végzettséget kell, kellene szerezniük azért, hogy eljuthassanak a munkaerőpiac által igényelt szakmai képzésekre, tanfolyamokra. Itt erőteljesen hangsúlyoznám a munkaerőpiac által igényelt képzés, tanfolyam kérdését. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy 200 fős településen 50 képzett virágkötő van, virágbolt persze egy sem, és példákat hozhatnék fel; s persze annak is, hogy a jelenlegi szakmastruktúrával a szakmunkásképző iskolák potenciális munkanélkülieket ballagtatnak el évente.
A bizottság ülésén kisebbségi kérdésként elhangzott javaslat a fogalom meghatározására, jogosulatlanul és jóhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésének szabályozására, hogy miért kell, kellene kérni, pontosabban ismételten kérni a nyilvántartásba vételt a jogosultság megállapítását követően, miért nem a jogosultság megállapításának feltétele a nyilvántartásba vétel és az együttműködési megállapodás megkötése. Elhangzott, hogy fennáll annak a veszélye, mivel a törvény bevezetése 2009. január 1-jére tervezett, hogy a rendelkezésre álló idő túlságosan kevés, mert a kistelepüléseken az önkormányzatoknál dolgozók alacsony száma, a nagyobb településeken pedig az ellátásra jogosultak nagy száma miatt több idő kellene a felkészülésre.
Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett általános vitára nem tartotta alkalmasnak.
Elnök úr, köszönöm szépen.
