DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt néhány hónapban olyan események történtek a világban, amire nem sokan számítottak korábban. Nem sokan számítottak arra, hogy az Egyesült Államokban bankokat, pénzintézeteket kell megmenteni, Nagy-Britanniában bankállamosításokra kerül sor, óriási pénzügyi stabilizációs csomagokat fogadtak el először az USA-ban, majd az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, és közben a pénzügyi stabilitása érdekében Dániának is sürgősen jelentős nagyságú hitelkeretre volt szüksége az Európai Központi Banktól.
Nagyon rövid idő alatt nagyot változott a világ. Olyan méretű és jellegű globális pénzügyi válság bontakozott ki, amelyre korábban nem volt példa. A válság, a válság leküzdése, a stabilizáció a kormányoktól rendkívüli intézkedéseket követel. Ilyenkor a késlekedésért, a szükséges döntések elmaradásáért súlyos árat fizethetnek az országok, az emberek.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány tisztában van azzal, ilyenkor mekkora a tét, hogy szinte minden azon múlik, időben, kellő gyorsasággal meghozzuk-e a szükséges intézkedéseket, és a válságkezelésben kellően együtt tudnak-e működni a különböző oldalon lévő parlamenti pártok, az érintett felek.
Magyarországra a globális pénzügyi válság ugyan közvetett, de nem csekély mértékű hatása október elején érkezett meg. Azóta számos példa nélküli intézkedést hoztunk. Visszavontuk a jövő évi adócsökkentési javaslatot, újraterveztük a jövő évi költségvetést, megállapodtunk az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal egy 20 milliárd eurós stabilizációs finanszírozási csomagról. Törvényt módosítottunk annak érdekében, hogy biztosítsuk a korábbinál nagyobb mértékben a bankokban elhelyezett betéteket. Most pedig egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdjük meg, amelynek az a célja, hogy megteremtse a feltételeket a hazai pénzügyi rendszer stabilitása további erősítésének.
A pénzügyi közvetítőrendszer hazai szabályai illeszkednek az Európai Unió egységes belső piacán érvényes szabályokba, azokkal összhangban állnak. A meglévő jogszabályi keretek a szolgáltatásnyújtás és a tőkeáramlás szabadsága, a magántulajdon és a vállalkozás szabadsága elveire épülnek. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló jelzálogpiaci válság azonban olyan problémákat teremtett, amelyek megoldására a meglévő keretek nem bizonyultak megfelelőnek. A pénzügyi közvetítőrendszer olyan mértékben szerves részévé, meghatározó elemévé vált az egyes államok gazdaságának - így a hazai gazdaságnak is -, hogy fölmerült a kérdés, a rendeltetésszerű működése valóban tekinthető-e csupán magánérdeknek, vagy mára már sokkal inkább társadalmi érdek, annak ellenére, hogy alapvetően a magánszektor keretei között működik, az állam közvetlen beavatkozása nélkül, kizárólag a szabályozói és felügyeleti funkcióinak gyakorlása mellett.
Az európai államok túlnyomó többsége amellett foglalt állást, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer egészséges, rendeltetésszerű működése alapvető társadalmi érdek. A kormány által benyújtott törvényjavaslat egyfajta állásfoglalásnak tekinthető amellett, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer működése nem lehet kizárólag magánérdek. Ebből következően szükséges egy olyan különleges helyzetben érvényesülő szabályozási keret kialakítása, amely abban az esetben is lehetőséget ad az alapvető funkciók ellátására, ha arra a piaci szereplők, azok tulajdonosai valamilyen okból nem hajlandóak vagy nem képesek.
A törvényjavaslat az állam számára lehetővé teszi a beavatkozást azokban a helyzetekben, amikor a társadalmi érdek érvényesülését a magánérdekek felett elő kell segíteni vagy ki kell kényszeríteni.
(16.50)
Természetesen az állami beavatkozásra csak időszakosan, a lehető legkisebb mértékben, meghatározott célok elérése érdekében kerülhet sor, megfelelő eljárási szabályokkal és megfelelő garanciális szabályokkal kiegészítve.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy először piaci körülmények között szülessenek megoldások a kialakuló, normálistól eltérő helyzetekben, úgy, hogy az összességében a gazdaság szereplői számára a lehető legkisebb sérelemmel járjon. Erre segítenek rá azok a felügyeleti eszközök, amelyekkel - az állami beavatkozást a legutolsó pillanatig halasztva - lehetséges a piac megfelelő működésének biztosítása, a befektetővédelem egyidejű érvényesülésével.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank a normálistól eltérő helyzetekben folyamatosan értékeli a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező szervezetek működését. Ennek célja, hogy megfelelő információkkal lássák el az államháztartásért felelős minisztert, aki végső soron a központi költségvetés terhére történő, esetleges kötelezettségvállalás esetében döntési felhatalmazással bír.
A törvényjavaslat meghatározza az államháztartásért felelős miniszter által megtehető intézkedéseket, amelyek garanciavállalás, illetőleg tőkeemelés formájában ölthetnek testet. A döntés megalapozottságát szolgálja az a feltétel, hogy a döntést megelőzően a felügyeleti tanács elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen tegyen javaslatot a garanciavállalásra.
A tőkeemelésre és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre - eltérően a garanciavállalás szabályaitól - a piaci szereplők kérelmén vagy egyetértésén túl hivatalból is sor kerülhet, amely esetben viszont már az érintett piaci szereplő egyetértése nem szükséges. Ez az az eset, amikor a működés fenntartásának vagy megszüntetésének kérdésében az érintett piaci szereplő tulajdonosai és az állam nagy valószínűséggel eltérő következtetésre jutnának. A tulajdonosok mérlegelése arra terjed ki egy olyan döntés során, amely a működés fenntartása vagy végleges befejezése tárgyában születne, hogy az összes befektetett eszköz és a várható - ezekben az esetekben jellemzően negatív - hozam vagy veszteség hogyan viszonyul egymáshoz. Ha ugyanis a működés befejezése jár a kisebb veszteséggel a tulajdonos számára, akkor várhatóan a döntés a működés befejezése mellett születik meg. Nem mindegy azonban, hogy mindennek milyen közvetett hatásai vannak a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából. Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná az állami beavatkozás, amely az átmeneti korlátozások, veszteségek után hosszabb távon pozitív hatással járna a pénzügyi közvetítőrendszer működésében.
Tisztelt Országgyűlés! Ha a tőkeemelésre a piaci szereplő kérelmére vagy egyetértésével kerül sor, egy megállapodás szükséges, amelyben pontosan rendezni kell, hogy a tőkeemelés keretében az állam részéről megvalósuló vagyoni hozzájárulás fejében milyen névértéken és kibocsátási értéken, milyen részvények megszerzésére kerül sor. Rendelkezni kell a megállapodásban arról is, hogy a részvények tekintetében gyakorolható jogok - úgymint vételi jog, átalakítás joga, visszaváltás, bevonás - esetében milyen eljárási, teljesítési szabályok érvényesülnek, illetve az állam számára milyen jogosítványok állnak rendelkezésre, mely események bekövetkezése esetén.
A részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja, azzal, hogy az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseit sem a befolyásszerzés, sem a részvényekben megtestesülő jogok gyakorlása esetében nem kell alkalmaznia, mint ahogyan a tőkepiacról, a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt egyes rendelkezések, valamint egyes alapszabályi rendelkezések alkalmazása is kizárt a különleges helyzet miatt.
Az állam a tőkeemelés során teljesített vagyoni hozzájárulása keretében csak a törvényjavaslatban meghatározott elsőbbségi részvényeket szerezhet. E részvényeknek kell biztosítania egyrészt azt, hogy az állam által befektetett eszközök - jellemzően pénz formájában - megfelelő megtérülést, ennek keretében pedig megfelelő, rendszeres pénzáramlást, másrészt megfelelő ellenőrzési jogot biztosítsanak az állam számára a rendelkezésre bocsátott tőke rendeltetésszerű felhasználása érdekében. Mindezt arra való tekintettel, hogy a tőkeemelésre társadalmi érdek, a pénzügyi közvetítőrendszer működésének zavartalansága miatt került sor, átmeneti jelleggel.
Elképzelhető azonban az a helyzet, hogy az állami beavatkozás a piaci szereplő működésében olyan pozitív hatással jár, hogy a befektetett eszközökön megfelelő megtérülést, hozamot lehetséges elérni. Ebben az esetben nem lehet kérdés, hogy a befektetett eszközökre jutó hozamnak is az államot, közvetetten az adófizetőket kell megilletnie. Ennek biztosítása pedig olyan jogosítványokat igényel, amelyekkel ez biztonságosan megvalósítható.
Tisztelt Országgyűlés! Az állami tőkeemelés célja az, hogy az érintett piaci szereplő tőkehelyzete javuljon, ezzel lehetőséget adva likviditási helyzetének erősítésére és működésének helyreállítására. Szükséges ezért, hogy a tőkeemelés olyan formában valósuljon meg, hogy az a szavatolótőke számítására, a tőkemegfelelésre irányadó hatályos jogszabályok szempontjából is a lehető legjobb helyzetet eredményezze.
Tőkeemelés esetén az egyes különleges elsőbbségi részvények biztosítják az állam számára az osztalékfizetést, a szavazatelsőbbséget biztosító és a minősített többségi egyetértést igénylő kérdések esetében a vétójogot, különlegesen súlyos helyzetben pedig az átmeneti tulajdonosi irányítást.
(17.00)
Hangsúlyozandó, hogy mindezek érvényesülése csak átmenetileg és csakis a stabil működés eléréséig lehetséges és szükséges.
A tőkeemelés mellett az állami beavatkozás másik formája a garanciavállalás, amelynek célja, hogy a törvény által megjelölt időtartam alatt lejáró források megújítását elősegítse azon hitelintézetek esetében, amelyek a bizalmi jellegű válság következtében nehézségbe ütköznének ebbéli tevékenységükben. Ezen intézkedés esetében hangsúlyozandó, hogy arra csak átmeneti jelleggel s kizárólag a források megújítása céljából kerülhet sor, nem használható olyan jellegű forrásszerzésre, amely növekedési vagy esetleg akvizíciós célokat szolgálna.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében elismert, a tulajdonhoz való jog korlátozásának arányosságához szükséges, hogy a jogalkotó az adott közérdekű cél eléréséhez szükséges legenyhébb eszközt válassza. E követelmény érvényesülése érdekében biztosítani szükséges, hogy a részvényes, akinek tulajdonhoz való jogát kétségkívül korlátozza, ha az állam, illetőleg a nevében eljáró személy, még ha a különösen súlyos stabilitási helyzetben is, a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult, bármikor kezdeményezhesse annak bírósági megállapítását, hogy a közgyűlési hatáskörök állam általi gyakorlásának feltételei nem állnak fenn.
Ez az eljárás a kormány rendeletalkotási jogkörének az alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésén alapuló törvényi korlátozását érvényesítő garancia, mivel a kormány köteles a közgyűlési hatáskörök állam általi gyakorlását megalapozó rendeletét hatályon kívül helyezni, ha a bíróság megállapítja, hogy az ilyen hatáskörgyakorlást megalapozó törvényi feltételek nem állnak fenn. A bíróság ennek megfelelően a kormányrendelet megsemmisítésére vagy egyéb módon való hatályon kívül helyezésére nem jogosult, azonban az a határozata, amelyben a kormányrendelet hatályban maradását megalapozó törvényi feltételek fennállásának hiányát megállapítja, a kormányra nézve kötelező.
A szabályozás nem vonja el az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll gyakorlására irányuló hatáskörét sem, mivel egyrészt az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a kormányrendelet alkotmányosságát, így a törvényekkel való összhangját is, másrészt pedig, ha a kormány a bíróság határozata ellenére a kormányrendeletet nem helyezi hatályon kívül, azt törvénnyel való ellentéte okán az alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése megsértése miatt az Alkotmánybíróság semmisítheti meg. A törvényjavaslat bíróság előtti eljárása olyan, a polgári perrendtartásról szóló törvényhez képest speciális szabályokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az eljárás gyors, így a tulajdonvédelmi garancia hatékony legyen.
Tisztelt Országgyűlés! Az állam beavatkozása a tulajdonjog korlátozásával jár, ami a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján gyakorolt irányítás esetében lényegében a tulajdonjog gyakorlásának kizárását jelenti, ami a piaci szereplők működésének, stabilitásának helyreállításáért cserébe történik. Ha az állami beavatkozás sikerrel jár, a részvényesek az elszenvedett sérelmeikért cserébe egy magasabb részvényértéket kapnak, ha azonban az állami irányítás ellenére sem sikerül a piaci szereplők stabil működését helyreállítani, biztosítani kell a részvényeseknek azt a jogot, hogy egy megfelelő ellenérték fejében eladási jogot gyakorolhassanak az állammal szemben.
A törvényjavaslat jelen szövegezése azzal a feltételezéssel él, hogy az állami irányítás segítségével 24 hónap alatt lehetőség van a pénzügyi közvetítőrendszer meghatározó elemeinek helyreállítására, azaz, ha az állam jelenléte és kizárólagos közgyűlés-jogosítványai ezen az időn túl is fennállnak, akkor a részvényeseknek szükséges választást biztosítani. A választás lényege, hogy a részvényes az állami irányítást lehetővé tevő feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény feléledése előtti napra vonatkozó helyzetben, az akkor érvényes egy részvényre jutó tulajdoni hányad alapján saját tőkeértékével azonos értéken gyakorolhasson eladási jogot az állammal szemben, ha nem bízik abban, hogy az állam jelenlétével hosszabb távon sikerül olyan helyzetet elérni, ami a részvényértéket is pozitívan befolyásolja. Az államot az eladási jog gyakorlása során felajánlott részvények tekintetében vételi kötelezettség terheli, amelynek ellenértékét az adásvételt követő 30. napig kell teljesíteni a részvényesek felé.
Tisztelt Országgyűlés! Ha az állami beavatkozásra okot adó körülmények megszűnnek, az egyes különleges jogosítványokat megtestesítő részvények a jegyzett tőke leszállításával bevonhatók. A különleges vétójogot biztosító részvény esetében a részvény által megtestesített jogok akkor szűnnek meg, ha az államot megillető különleges, osztalékelsőbbséget biztosító részvények visszaváltása megtörtént, azaz az állam anyagi jellegű szerepvállalása az adott pénzintézetben megszűnt.
A feltételes tulajdonosi irányítást biztosító részvény esetében a megszűnésre akkor kerülhet sor, ha a stabilitást veszélyeztető körülmények elmúltak, mind a hitelintézet tőkehelyzete, mind likviditása helyreállt. Ha a piaci szereplők működésének stabilitása nem indokolja a speciális állami szerepvállalást, azaz a tulajdonosi irányítást, a piacgazdaságból mint alkotmányos elvből, illetve a tulajdonhoz való alapvető jogból következik, hogy az állam nem vállal magánjogi szerepet a tulajdonában nem álló piaci szereplők életében. E követelmény érvényre juttatása érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény bevonásához egyes esetekben szükséges miniszteri hozzájárulást a bíróság ítéletével pótolja, így garanciát nyújt az állami befolyás feltétlenül szükségesnél hosszabb fennmaradásával szemben is.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban érvényes versenyszabályokkal összhangban csak olyan speciális szabályozási környezet fogadható el, amely csak átmeneti időre, különleges helyzet fennállása esetén érvényes, amellett, hogy minden lehetséges érintett piaci szereplő esetében azonos feltételeket biztosít az állami intézkedésekhez való hozzáférésben. Azokban az európai tagállamokban, ahol már hatályban van hasonló célzattal létrehozott jogszabály, jellemzően az intézkedések határideje 2009. december 31-ével jár le, hasonlóan az általunk beterjesztett törvényjavaslathoz is.
Kérem a tisztelt képviselőket, az Országgyűlést, hogy az általam elmondott indokok alapján a benyújtott törvényjavaslatot fogadjuk el még ebben a parlamenti ciklusban, december vége előtt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
