SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban két dolgot szeretnék leszögezni: semmiféle szupertitkosság nincs, egyébként pedig a prioritásokat az Országgyűlés szabályozta. Képviselő úr is itt ült, amikor az Országgyűlés nagy többséggel megfogalmazta azt, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia miről szóljon, és mik legyenek a prioritásai. Egyébként pedig a nemzeti éghajlat-változási program és egy rendelet szabályozza a felhasználás kereteit. Ezért nem egészen értem képviselő úr kérdését, de természetesen nagy tisztelettel válaszolok rá.
A környezetvédelmi bizottság és a tárca együttes kezdeményezésére a bizottság ezen a héten részleteibe menően is tárgyalni fogja ezt a kérdést, ezért most csak a leglényegesebb kérdésekre térnék ki. A többi piactól eltérően a kiotói kvóták piacán az államok a szereplők. Tehát nem az európai uniós kvótákhoz - ahol hazai kiosztásról beszélünk - hasonló versenyeztetés zajlik, hanem a nemzetközi egyezményekhez hasonló módon nemzetközi piacról, állam és állam kereskedelméről beszélünk. Itt a kínálati piac a jellemző, korlátozott számú vevővel, képviselő úr. A szakértők egybehangzó véleménye szerint az árverés ezen a piacon az árat csökkentené, azaz nem árfelhajtás, hanem az ellenkezője következne be. Eddig még egyik versenytárs eladó ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a balti országok, Románia, Ukrajna és Oroszország - sem próbálkozott árveréssel. Úgy látszik, hogy ezek szerint ezt ők is másképp gondolják.
Az általános kereskedelmi tapasztalat és a piac eddigi történései is arra utalnak, hogy egy ilyen kis számú vételi joggal rendelkező rendszerben nem szabad árverést tartani. A kiotói egységek piacán a kvótakereskedelem az államok között zajlik, az állami vagyonról szóló törvény 35. § (2) bekezdés j) és k) pontjai pedig a következőt mondják: nem kötelező a versenyeztetés nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, illetve - hangsúlyozom - külföldi állam részére történő értékesítés esetén sem.
(15.00)
Hazánk az eladó államok között az első helyen szerzett lehetőséget a kereskedésre, úgy, hogy a világon az elsők között építette ki nemzetközi szinten is átlátható módon egy, a kiotói kvóták eladásából származó bevételek kizárólagos éghajlat-politikai célra történő felhasználását garantáló szabályozást. Tehát elsőként a világon. Olyan nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező céggel kellett ezért szerződést kötni, amelynek jelentős nemzetközi reputációja van, és tapasztalattal rendelkezik a szén-dioxid-kereskedelemhez leginkább hasonlítható energetikai piacon. Ezen kritériumoknak a KPMG felelt meg leginkább.
Az eladási árat egyrészt nem hoztuk nyilvánosságra, mivel a szerződő partner maga, a szerződő állam ezt a szerződésben kikötötte. Másrészt azt gondoljuk, hogy ez indokolt volt, jó döntés volt, mert megőrizzük kedvező pozícióinkat a további tárgyalások során.
A bevételeket tehát transzparens módon, a zöldberuházási rendszeren keresztül, olyan támogatási rendszer működésére fordítjuk, amely pályázati úton, mérhető módon segíti elő többek között a lakossági és a közszféra kibocsátáscsökkentését. Az Országgyűlés által elfogadott nemzeti éghajlat-változási stratégiában rögzített prioritások szerint tehát, képviselő úr, legfőbb célunk, hogy a leghatékonyabb kibocsátási csökkentést érjük el az adott bevételekből, ezzel mint egy visszatöltődő alapból, akár újra eladhatóvá válnak az egységek. Számomra mindenképpen fontos, hogy elődöm, Fodor miniszter úr döntését meg tudtam erősíteni, egyetértek vele, és ugyanannak a döntésnek az eredményeképpen az országot jelentős bevételhez tudjuk juttatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem elfogadni a válaszomat. (Taps az MSZP soraiban.)
