DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az igazságügyi tárca alapvető és fontos céljának tartja a vállalkozásokat, magánszemélyeket érintő bürokratikus terhek felszámolását és a különböző hatósági eljárások egyszerűsítését. E célkitűzés részbeni megvalósítása érdekében született meg a most tárgyalandó törvényjavaslat, amely a gazdasági forgalom szereplőit alapjaiban érintő jogi szabályozást tartalmaz.
A javaslat a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével és a hitelezők érdekeinek hatékonyabb védelmével összefüggésben kíván új rendelkezéseket bevezetni. Ezek többek között a cégtörvénynek, a számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételének és a tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-számok bejelentése új rendjének szabályozására vonatkoznak. A törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás gyakorlati tapasztalatainak fényében a cégtörvényben és a társasági törvényben néhány ponton módosítja a cégjegyzékben szereplő tények bejelentésének metódusát, valamint a cégeljárásban az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetését érintően új, kedvezőbb szabályokat állapít meg.
(15.00)
Tisztelt Országgyűlés! A vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségek és költségek körében időről időre kiemelt helyet foglalt el a TEÁOR-számok átforgatásával járó kötelezettség. A TEÁOR-számok átforgatására 1998-ban, 2003-ban és 2008-ban került sor.
Ez utóbbi esetben uniós kötelezettségnek tett eleget a magyar jogalkotó, amikor előírta az új TEÁOR-számokra való áttérést. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vonatkozó uniós rendelet rendelkezése szerint a TEÁOR-számok csak az osztályozási rendszer statisztikai célú használatára vonatkoznak.
Utalni kívánok arra, hogy az új TEÁOR-számokra való áttérés a vállalkozások számára időről időre felesleges adminisztrációs terhet és többletköltséget eredményezett. Az új TEÁOR-számok bejelentése következtében megnövekedett a cégbíróságok és a körzetközponti jegyzők leterheltsége is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a cégeket és egyéni vállalkozásokat érintő TEÁOR-számok átforgatásával, bejelentésével kapcsolatos eljárás ugyan illetékmentes, a cégek tekintetében költségtérítés-mentesség is érvényesül, azonban a cégbíróság előtti eljárásban érvényesülő kötelező jogi képviselet miatt ügyvédi költségek merültek fel a TEÁOR-számok módosítása kapcsán.
Mindezeken túlmenően az egyéni vállalkozókat érintő bejelentés során a hatóság téves jogértelmezéséből következően felülvizsgáltak hatósági engedélyeket, szakképesítési kritériumokat is, és tették azok tartalmától függővé az új TEÁOR-számok bejegyzését. Az imént részletezett gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált megszüntetni a TEÁOR-kódok túlburjánzott alkalmazását, és ahol ez ésszerűen nem indokolható, tehát nem statisztikai vagy adózási ellenőrzési célokat szolgál, hatályon kívül helyezni a TEÁOR feltüntetésének, illetve bejelentésének kötelezettségét.
A bejelentéssel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése, többletköltségek megszüntetése, a vállalkozások versenyképességét elősegítő állami szerepvállalás fokozottabb érvényesítése végett a törvényjavaslat racionalizálni kívánja a TEÁOR-számok használatát, illetve megoldást kíván nyújtani azok módosulása esetére is. A fő célja az, hogy a TEÁOR-számok megváltozásakor vállalkozói oldalon ne keletkezzen felesleges teher, míg állami oldalon a lehető legegyszerűbb, leghatékonyabb rendszer kerüljön kialakításra.
A törvényjavaslat elvi jelleggel deklarálja azt, hogy a TEÁOR-számok cseréje nem érinti a már megszerzett jogosítványokat. Rendelkezik arról is továbbá, hogy azok a vállalkozások, amelyeket a TEÁOR-számok módosulása folytán joghátrány ért, a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását. A törvény értelmében a még nem módosított tevékenységi körök esetében a tevékenységi kör változását a vállalkozó költség- és illetékmentesen a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg, az állami adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatósághoz. Ezáltal egyrészt nem keletkezik újabb adminisztratív teher a vállalkozások részére, másrészt elkerülhető az, hogy az okmányirodák a TEÁOR-szám cseréje során esetről esetre felülvizsgáljanak érvényes hatósági engedélyeket.
Ahogy az előzőekből is kitűnt, a törvényjavaslat fontos és többrétű elemét képezi a TEÁOR-ral összefüggő módosítás. Ezzel összefüggésben módosításra került a cégtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozásokról szóló törvény. A cégtörvény módosítása szerint a vállalkozások a cégbejegyzési eljárás során a bejegyzési nyomtatványnak az adóhatóság részére továbbításra kerülő részében jelentenék be a tevékenységi köröket és az azokhoz tartozó TEÁOR-számokat. Kiemelendő, hogy a TEÁOR-számok nem válnának a cégnyilvántartás részévé, azokat a cégbíróság nem jegyezné be a nyilvántartásba, ellenben gondoskodna azok továbbításáról. Mindez lehetővé teszi, hogy a TEÁOR-számok megváltozása esetében ne kelljen kötelező jogi képviselet igénybevétele mellett bírósághoz fordulni, a változást az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabálya szerint közvetlenül az adóhatósághoz kell bejelenteni.
Mindemellett a törvényjavaslat kimondja, hogy a bejegyzett TEÁOR-számokat a cégnyilvántartásban hivatalból és automatikusan törölni kell. Ez a törlés a vállalkozások számára nem jelent további bejelentési kötelezettséget vagy közreműködést, és a cégbíróságok oldalán pedig számítógépes program fogja segíteni a TEÁOR-kódok cégjegyzékből történő kivezetését.
A törvényjavaslat biztosítja a vállalkozások tevékenységi körének és az ahhoz tartozó TEÁOR-számoknak a megismerését, az adóhatóság a honlapján nyújt ingyenes és bárki által igénybe vehető tájékoztatást azokat érintően. A társasági törvény tervezett módosítása kimondja, hogy a társasági szerződésben nem szükséges a fő tevékenység feltüntetése, a társaságnak azon tevékenységi köreit kell a társasági szerződésben meghatároznia, amelyeket a cégjegyzékbe be kíván jegyeztetni. Mindamellett a társaság a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körökön belül minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet az állami adóhatóság számára fő tevékenységként vagy egyéb tevékenységként bejelent.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megváltoztatja, egyszerűbbé teszi a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére a számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételre történő benyújtását is. A cégtörvény jelenleg alkalmazandó szabályai szerint a vállalkozások mind papír alapon, mind elektronikusan eleget tehetnek közzétételi kötelezettségüknek. A gyakorlati tapasztalatok, ideértve az idei év tapasztalatait is, azt mutatják, hogy a vállalkozások többsége még papír alapon teljesítette közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségét. A papír alapon benyújtott beszámolók feldolgozása, ezen belül különösen azok elektronikus formátumúvá való átalakítása hosszú időt, illetve költség- és munkaerő-ráfordítást igényel. A beszámolók feldolgozása a törvényi határidő lejártát követően több hónapot is igénybe vesz. Mindezen körülmények összességében azzal a következménnyel is járnak, hogy még azon cégek esetében is, amelyek eleget tesznek a törvényben előírt nyilvánosságrahozatali kötelezettségüknek, a beszámoló információtartalma a tényleges megismerhetőség időpontjában már kizárólag tájékoztató jellegűnek tekinthető gazdasági, piaci szempontból már kevésbé hasznosítható.
A jelenlegi rendszer így nem képes biztosítani az adatok gyors közzétételét, másrészt a nagy leterheltség miatt nincs tényleges lehetőség arra, hogy a törvényi kötelezettségüket nem teljesítő cégekkel szemben gyors és hatékony fellépés történjen. E körülmények mellett nagyobb az esélye továbbá annak is, hogy a valóságnak nem megfelelő beszámoló kerül közzététel céljából megküldésre.
A céginformációs szolgálat adatai arról tanúskodnak, hogy a cégek egy része nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, ezáltal a cégre vonatkozó jelentős adatok, a beszámoló adatai nem válnak hozzáférhetővé. A jelen törvényjavaslat célja, hogy a fenti szempontok mentén újragondolja a beszámoló benyújtására vonatkozó hazai szabályozás cégjogi aspektusait. A törvényjavaslat a valós hitelezővédelmi szolgáltatás megvalósítása érdekében előírja, hogy a cégek beszámolóikat kizárólag elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül nyújtsák be a Cégközlöny részére.
Az eddigi gyakorlattal ellentétben a beszámolót nem kell elektronikus aláírással ellátni, a benyújtás az okmányirodában kiváltott PIN-kód segítségével történik, és a kormányzati portál időbélyegzéssel fogja igazolni a benyújtás tényét és bizonyítani hitelességét. A cég az elektronikus közzététellel a letétbehelyezési kötelezettségének is eleget tesz. A számviteli törvény szerinti beszámolók elektronikus úton történő közzétételének kötelezővé tételére egységesen kerül sor. Az új szabályozás szerint a vállalkozásoknak ezen új szabályokat a 2009. május 1-jét követően benyújtásra kerülő beszámolójukra kell alkalmazniuk.
(15.10)
Annak érdekében, hogy a cég és a beszámolót benyújtó személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűsége meghatározó legyen, a tervezet elektronikus űrlap csatolását írja elő. Az űrlap a beszámolók egyszerű informatikai kezelését, a kötelezetti kör ellenőrzését alapozza meg, továbbá az esetleges visszaélések megelőzését segíti elő. Az elektronikus űrlapot a Cégközlöny juttatja el az adóhatóság részére, tekintettel arra, hogy az adóhatóság feladata lesz, hogy a mulasztó vállalkozásokat felszólítsa, és velük szemben törvényben meghatározott szankciókat alkalmazzon. Alapvető jelentőséggel bír, hogy az elektronikus űrlap az adóhatóság számára megküldésre kerül. Ez a megoldás ugyanis erősíti az önkéntes jogkövetést, és szigorúbb szankciókat, valamint hatékonyabb fellépést eredményez a mulasztó cégekkel szemben.
A törvényjavaslatban foglalt megoldással biztosítható, hogy a beszámolók a benyújtást követő legrövidebb időn belül ingyenesen megismerhetővé váljanak a Cégközlöny honlapján. Ebben az esetben a nyilvánosságra kerülő adatok a piaci szereplők számára értékelhető és naprakész információt jelentenek. Utalni szükséges továbbá arra, hogy a javasolt megoldás megszüntetné a beszámolók feldolgozásával együtt járó költségeket, illetve racionalizálná az állami szerepvállalást a beszámoló közzétételével és letétbe helyezésével összefüggésben.
A törvényjavaslat részletezi, illetve továbbgondolja a honlap kezelőjének a beszámolók közzétételével és letétbe helyezésével összefüggő feladatait. A honlap haladéktalanul biztosítja a szabályszerűen érkezett beszámoló megismerhetőségét is. A megismerhetőség a beszámoló egészére, illetve annak részeire is vonatkozik. A Cégközlöny honlapján lehetőség nyílik a cégek beszámolóinak cégnév és cégjegyzékszám szerint történő ingyenes lekérdezésére is.
A törvényjavaslat szerinti megoldás a naprakész céginformációkhoz történő hozzáférés biztosításán túl jelentősen szigorítaná a mulasztó cégekkel szembeni fellépést. A beszámolók elektronikus úton történő benyújtásának általánossá tételével nincs akadálya annak, hogy a törvényi határidőt követően megtörténjen a mulasztó cégek felhívása, illetve a felhívás és az adóhatóság által alkalmazott jogkövetkezmény eredménytelensége esetén a cégbíróság megkeresése. Amennyiben az adóhatóság intézkedései nem vezetnek eredményre, az adóhatóság a cég megszűntnek nyilvánítását kezdeményezi a cégbíróságnál. Az adóhatóságnak a beszámoló közzétételének kikényszerítésével összefüggő jogosítványai a gazdasági forgalom szereplői szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Egy eljárásban biztosít ugyanis garanciát a piaci szereplők számára a beszámoló közzétételének kikényszerítésével, valamint a nem jogszerűen működő cégek kiszűrésével összefüggésben.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a 2008. július 1-jén kizárólagossá vált elektronikus cégeljárás gyakorlati tapasztalatai alapján továbbpontosítja a cégtörvényt, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvényt. Az elektronikus kommunikáció elterjedésére, továbbá a cégbíróságon kizárólagossá vált elektronikus ügyintézésre tekintettel módosításra kerültek azon rendelkezések, amelyek a cégbíróság felé irányuló bejelentési kötelezettséget írnak elő a gazdasági társaság, a vezető tisztségviselő, illetve egyéb személyek részére. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy ezen bejelentéseknek elektronikus úton lehet eleget tenni.
A törvényjavaslat 2010-től új fizetési rendet vezet be az elektronikus cégeljárásban, a cégeljárással kapcsolatban felmerülő illeték- és költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat módosítja. Ennek szükségessége azért merült fel, mivel a 2008. évben mind az általános, mind pedig az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban jelentősen csökkent az ügyintézési határidő.
A cégalapítás során jelentkező előnyöket - különös tekintettel az egyszerűsített cégeljárásra nézve - csökkentheti az, hogy a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését a Kincstár csak két-három munkanap elteltét követően tudja visszaigazolni technikai okok miatt. Erre tekintettel a törvényjavaslat kiegészíti a cégtörvény vonatkozó szakaszát, és lehetővé teszi, hogy a cégeljárásban az eljárási illetéket és közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtásának napján fizethessék meg, azzal, hogy a benyújtással egyidejűleg a jogi képviselő készfizető kezességet vállal az illeték és költségtérítés megfizetéséért. Ennélfogva a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg nem kell csatolni a Kincstár igazolását, a jogi képviselőnek azonban egyértelműen jeleznie kell a cégbíróság részére azt a tényt, hogy az illeték- és közzétételi költségek megfizetéséért kezességet vállalt. A fizetés tényét a cégbíróságok számára a Kincstár igazolja.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassák közös szándékainkat, a vállalkozásokat érintő bürokratikus terhek csökkentését. Véleményem szerint a fent ismertetett módosítások a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének ésszerű alkalmazása, a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkhoz való hatékony hozzáférés, továbbá a hitelezői érdekek hatékonyabb védelme érdekében elengedhetetlenek. Álláspontom szerint a módosítások választ adnak az önök által korábban már felvetett kérdések jelentős részére is.
Köszönöm a figyelmüket, és kérem a támogatásukat. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
