DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat, amint a mai nap folyamán többször elhangzott, három fő szabályozási tárgykört érint. Ezek közül a legegyszerűbb, az elektronikus cégeljárásra való áttérés után kiderült problémák orvoslása elég egyértelmű szabályokat tartalmaz, és az előbb elhangzott felszólalások alapján úgy érzem, képviselőtársaim ezt támogatni tudják.
Ezért leginkább a törvényjavaslat két másik fő szabályozási tárgykörével szeretnék röviden foglalkozni, egyrészt a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus benyújtásával, másrészt pedig a TEÁOR-számok cseréjével kapcsolatosan felmerült kérdések, anomáliák kezelésével, és én magam is meg szeretném említeni azokat a garanciákat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz.
A számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételi rendjének átalakítását az a tapasztalat teszi szükségessé, amellyel én magam is korábbi ügyvédi tevékenységemben szembesültem, s emellett természetesen a magyar vállalkozások százezrei szembesültek. A papír alapú ügyintézés mára sok esetben az időhúzás eszközévé vált, s egyben a költséghatékonyság akadályává is. Ezen túlmenően pedig különböző visszaélésekre is lehetőséget adott, legalábbis a jelenlegi szabályozás a visszaélések lehetőségét magában hordozza.
A probléma orvoslására szánt megoldások fő irányukban az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását, egyszersmind a hatékony ellenőrzését is szolgálják. Ebben a javaslat a főszerepet a kormányzati portálnak, a Cégközlöny honlapjának, valamint az adóhivatalnak szánja.
Az elektronikus úton megküldött beszámolók hitelességét szolgálhatja az a szabály, miszerint a beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosítja fel a vállalkozásokat arra, hogy a beszámoló összeállítását illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől eltérjenek. Továbbá ha a cég a beszámolóról papír alapú okirat alapján határozott, úgy igazolnia kell, hogy az ezt követően elektronikusan megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. A Cégközlöny pedig nem csupán a megismerhetőséget fogja biztosítani, hanem archiválja is a beszámolókat, védve azokat a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.
Az ellenőrzési hatékonyság már említett szempontját az adóhatóság tevékenysége garantálja, a beszámolási kötelezettség betartására és kikényszerítésére leginkább alkalmas szervezetként egy új forma, az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Az elektronikus űrlapot a beszámolóval együtt kell benyújtani, ám a Cégközlöny útján megérkezik az adóhatósághoz is.
(17.10)
Természetesen elengedhetetlen, hogy mindezeknek a változásoknak a hatálybalépése megfelelő felkészülési időt követően történjen meg. Az elektronikus űrlappal összefüggő ellenőrzési feladatokat az adóhatóság csak a 2009. évi, teljeskörűen elektronikus űrlappal közzétett beszámolók esetében, azaz december 31-ei fordulónappal rendelkező vállalkozások esetén 2010. január 1-jétől fogja ellátni. A vállalkozások számára biztosított felkészülési idő ugyancsak garantált, a beszámoló kizárólagos elektronikus benyújtására elsőként 2009 májusában kerülhet sor. Eddig az időpontig tehát mind papír alapon, mind pedig elektronikusan be lehet nyújtani a beszámolót.
A törvényjavaslat a cégtörvényt illetően további módosításokat is tartalmaz. Ezek közül kiemelendő a cégeljárásban fizetendő illetéknek, valamint a közzétételi költségtérítésnek a befizetésével kapcsolatos új megoldás, amely lehetővé teszi, hogy az illeték befizetésének igazolása ne lassítsa le a cégeljárást.
Nem túl jelentősnek tűnő, azonban a cégbejegyzés hatályosulása szempontjából fontos változtatás, hogy a cégbíróságnak a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül nem csupán döntenie kell a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról, hanem gondoskodnia kell a végzés írásba foglalásáról és a jogi képviselőhöz való eljuttatásáról is.
Röviden rátérve a törvényjavaslat másik fő tárgykörére, a TEÁOR-számok felülvizsgálatára: mindenekelőtt felhívnám a figyelmet arra a tapasztalatra, hogy ez az osztályozási rendszer - némileg elválva eredeti statisztikai funkciójától - napjainkra olyannyira beépült a legkülönfélébb nyilvántartásokba, hogy az időnkénti átforgatásával járó költségek a vállalkozások számára egyértelmű teherként jelennek meg. A rendszer rég túlnyúlik eredeti rendeltetésén, és mára a bürokratikus akadályok egyik példájává vált. A vállalkozások életében jártas képviselőtársaim számára nem okozhat nehézséget, hogy belássák, a TEÁOR-számok megváltoztatása olyan felesleges kellemetlenséget okoz, amit meg lehetne spórolni. Az okmánycserétől, a bejelentésektől és egyéb hatósági eljárásoktól való mentesülés egyszerűbbé tenné a gazdasági élet szereplőinek mindennapjait. Azoknak a kódoknak az esetében, ahol a 2008-as TEÁOR-rendszerre való áttérés során az automatikus KSH általi átforgatás nem valósult meg, a vonatkozó jogszabályok türelmi időt biztosítottak. Mint arra az előterjesztő is rámutatott, a vállalkozások többsége nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, ezért adott a kérdés: megoldást kell keresni erre a problémára, hogy az ismertetett tapasztalatok birtokában érdemes-e ragaszkodni a TEÁOR-kódok használatához.
Támogatható a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a hatósági és engedélyezési eljárásban a TEÁOR-szám feltüntetése nem írható elő kötelezettségként. Ezzel összefüggésben a javaslat azt is rögzíti, hogy a TEÁOR-számok megváltoztatása nem szolgálhat az érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatának alapjául.
A cégnyilvántartással összefüggő újítás, hogy az a jövőben ne tartalmazza a cégek TEÁOR szerinti tevékenységét. Amennyiben mégiscsak szükséges egy vállalkozás TEÁOR-szám szerinti tevékenységére vonatkozó információ, abban az esetben az adóhatósághoz ezt elektronikus úton be lehet jelenteni.
Végezetül én magam is szeretnék néhány szót szólni az ügyvédi felelősségről, amit Hankó Faragó képviselőtársam is említett a felszólalásában. Azokat az aggályokat, amiket felvetett, én magam is osztom, és ennek érdekében egy módosító indítvány is benyújtásra került. A módosító indítványnak az az értelme, hogy az ügyvéd felelőssége ne terjedjen ki készfizető kezesként az ügyfél tartozásaiért. Az elektronikus pénzbefizetésnek jelenleg nincs akadálya - itt Pettkó képviselő úr szavaira szeretnék reagálni -, hiszen a Kincstár elektronikusan juttat el egy kódot az eljáró ügyvédnek, az eljáró ügyvéd pedig - akár átutalással - most is elektronikusan tudja rendezni ezt a kötelezettséget.
Abban pedig teljesen egyetértek Hankó Faragó képviselő úrral, hogy az ügyvédi felelősség egy cégalapítás keretében nem terjedhet ki az ügyfél tartozásaiért, hiszen mind a közzétételi költségtérítés, mind az illeték megfizetése az ügyfél kötelezettsége és ezt a kötelezettségét a törvény írja elő. Ugyanez a törvény, amit módosítunk, azt is rendezi, hogy amennyiben az ügyfél ezt a kötelezettségét nem teszi meg, ez adó módjára behajtható. Mivel az egész eljárás során az adóhatóság szorosan együttműködik a cégbírósággal, létrejönnek azok az elektronikus kapcsolatok, amelyek eddig hiányoztak. Semmifajta akadályát nem látom annak, hogy az adóhatóság e vizsgálati tárgykörében kiterjessze az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés fizetésére a vizsgálatát. Abban az esetben, amennyiben az ügyfél ezt nem teljesíti, az adóhatóság a törvény betűjének előírása szerint ezt adó módjára hajtsa be, és ne terheljük ezt a kötelezettséget az ügyvédekre. Azt gondolom, ez az ügyvédi szakmától is teljesen távol esik, és jogelméletileg is nehéz megmondani, hogy az ügyfél kötelességének a nem teljesítéséhez az ügyvédnek összességében mi köze van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az említett tartalmi elemek kihasználják a technika vívmányait, az elektronikus ügyintézés kiteljesítését, a vállalkozások adminisztratív terheit jelentősen csökkentik, ezért a törvényjavaslat indokoltságával egyetértünk, a törvényjavaslatot támogatjuk, erre kérem képviselőtársaimat is, és természetesen arra, hogy a már benyújtott módosító indítványt támogassák. A kormány képviseletében jelen lévő államtitkár urat is arra kérem, hogy a kormány ezt támogassa.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
