DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. számú törvény közel 50 évig volt hatályban. Aztán jött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a Ket., amelyet 2004. év végén, decemberben fogadott el a parlament, majd 2005. november elején lépett hatályba, és élt három évet. A mostani értékelések szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az ügyintézés nem lett gyorsabb, az ügyfelek terhei nem csökkentek, a közigazgatás működését nem tette átláthatóbbá.
(17.40)
Ezek azok a fő érvek, amelyek a Ket. nagymértékű módosítását kikényszerítették, na meg az, hogy az ügyintézés lassúsága, a hatósági eljárások magas száma, az eljárás elhúzását lehetővé tevő szabályozás komoly versenyhátrányt okoz a magyar gazdaságnak, olyannyira, hogy ezzel kilógunk a környező országok sorából. Persze, ismerjük el önkritikusan, a közigazgatás bürokratikus működését nagymértékben determinálják az alkalmazásra kerülő törvények és egyéb jogszabályok is. A javaslat elfogadása gyorsabb ügyintézést, az ügyfélterhek csökkentését, a közigazgatás hatékonyabbá, átláthatóbbá tételét ígéri.
Tisztelt Ház! Nézzük, hogyan csökkenthetők az ügyfelek terhei! A Ket. alkalmazása nem csökkentette le kellő mértékben az ügyfél-hatóság személyes találkozásainak számát. A javaslat célkitűzése kifejezetten erre irányul. Úgy fogalmaz, hogy az ügyfél személyes megjelenését csak törvény rendelheti el, és csak akkor, ha az ügy eldöntéséhez szükséges tény, adat másképp nem szerezhető be.
A másik, az ügyfélterheket csökkentő szabályozás úgy szól, hogy az ügyféltől nem szerezhető be olyan adat, amely az állam szerveinél a jogszabályokkal létrehozott nyilvántartásokban megtalálható. A javaslat a közigazgatási hatóságokon túl nevesíti a bíróságokat és az Országos Közjegyzői Kamarát, mint ahonnan az adatok beszerezhetők. A hivatalból történő adatbeszerzés valóban csökkenti az ügyfélterheket, és ezt ráadásul ingyen köteles végezni a hatóság.
Ügyfélbarát megoldás az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Az ügyfél ugyanis nem különböző hatósági eljárásokat akar indítani, hanem például a vállalkozását kívánja beindítani, amelyhez többféle engedély szükséges, amelyek megszerzése iránt egy ablaknál, a közreműködő hatóságnál intézkedhet.
Tisztelt Ház! Természetesen fontos követelmény az is, hogy a hatóság működését egyszerűsítse a tervezet. A Ket. a hatóság számára szigorú belső határidőket írt elő. A javaslat a belső határidőkre vonatkozó rendelkezések nagy részét hatályon kívül helyezi, és azt mondja, hogy a hatóságnak haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül kell eljárnia. Új rendelkezése a javaslatnak az, hogy a határidő számítása a jövőben munkanapokban történik, jellemzően 22, 10 és 5 munkanapban számolt határidővel. Ez a megoldás egyedülálló a magyar jogi szabályozásban, más jogterületek ezt a megoldást nem ismerik.
A hatóság működésének átláthatóságát segíti, hogy az eljárást lezáró érdemi döntést bárki megismerheti. A hatóságot azonban kivonatolási kötelezettség terheli azért, hogy a személyes és védett adatok ne sérüljenek, ne kerüljenek illetéktelenek birtokába.
A javaslat elfogadása azt eredményezi, hogy szélesebb körű lesz a hatóságok honlapján közzéteendő adatok köre. A hatóság teljesítményének és hatékonyságának mérésére ügyfélforgalmi statisztikákat kell közzétenni a honlapokon, például ügyszámot, jogerős határozatok számát, határidőn túl intézett ügyek számát, kártérítési igények számát, a hatóság vezetőjével szemben indítandó fegyelmik számát s a többi.
A hatóság határidő-túllépését egyértelműen szankcionálja a javaslat. Bevezeti erre az esetre a hatóság illeték- és díj-visszafizetési kötelezettségét. A hatóság a díjak és illetékek visszafizetésének fedezetére többletforrást nem igényelhet, azt a saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia. A javaslat szerint a közigazgatás hatékonyabb és olcsóbb működését segíti elő az elektronikus eljárás. Ezt a Ket. is szorgalmazta, de két ok miatt nem volt sikeres a bevezetése. Az egyik: az ágazati szabályok számos esetében kizárták az elektronikus eljárás lehetőségét. A másik: a technikai feltételek a hivatalok egy részében nem voltak biztosítva. A javaslat 2011-et jelöli meg olyan határidőként, amikortól a hatóságokat az elektronikus kapcsolattartásra kötelezni fogja.
A javaslat módosítja a Ket. ügyfélfogalmát úgy, hogy lényegében visszatér az államigazgatási eljárási törvény ügyfélfogalmához. Az ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott ügy érinti. A javaslat igyekszik elérni azt, hogy az ügyfelek vegyenek részt az elsőfokú eljárásban, és az álláspontjukat már ekkor fejtsék ki. Különösen fontos ez az ügyfélként bejelentkező társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknél. A kormány létrehoz egy adatbázist, amely értesíti az ide regisztráló társadalmi és érdekvédelmi szervezeteket az őket érintő hatósági eljárások indításáról.
A javaslat módosítja a Ket. végrehajtásra vonatkozó szabályait. Nem szorgalmazza a végrehajtó szolgálat létrehozását, ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatóság szerződést köthessen az önálló bírósági végrehajtókkal.
A javaslat az egyes rendelkezések hatályba léptetését több lépcsőben rendeli el. A szabályok zöme 2009. október 1-jével lép hatályba, a hatóságok közti kötelező elektronikus kapcsolattartás 2011. január 1-jén lép hatályba, és 2014. január 1-jétől a hatóságoknak 15 munkanapon belül kell érdemi határozatot hozniuk.
Tisztelt Ház! A T/6688. számú törvényjavaslat meglátásom szerint alkalmas arra, hogy az ügyfelek terheit csökkentse, a közigazgatási eljárást gyorsabbá, átláthatóbbá tegye. Javaslom, hogy a tisztelt Ház fogadja el a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
