GYÁRFÁS ILDIKÓ
GYÁRFÁS ILDIKÓ
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004-ben született törvény, közismert nevén Ket. módosítására a kormány terjedelmes törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. Kovács Zoltán képviselőtársam néhány perccel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat 170 paragrafusából közel 140 paragrafus került módosításra. Felfogásom szerint ez azt is jelenti, hogy a törvényjavaslat nagyra törő célokat tűzött maga elé: az ország versenyképességét hátráltató tényezők felszámolását, a közigazgatás hatékonyságának és a hatósági működés átláthatóságának lehetőség szerinti legnagyobb mértékű növelését.
A miniszter úr expozéjában már kiemelte az általa legfontosabbnak ítélt változtatásokat. Mint a környezetvédelmi bizottságban dolgozó politikus most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a környezet védelme érdekében vagy azzal összefüggésben mit kíván javítani a kormány a hatályos törvényen.
A hatósági eljárásban a környezetvédelmi szervezetek ügyfél jogállása szerencsére már régóta nem kérdés. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény külön biztosítja a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokba való bekapcsolódásuk lehetőségét.
Annak érdekében, hogy minden feltétel biztosított legyen ahhoz, hogy már az elsőfokú eljárásban is részt vehessenek, a javaslat most az eljárás megindításáról szóló értesítés új fajtáját teremti meg. Az új típusú értesítés azon alapul, hogy a környezetvédelmi szervezetek önkéntes alapon bejelentkeznek egy adatbázisba, amit az erre kijelölt szervezet a kormányzati portálon nyilvánosan vezet. Az adatbázisban megadott elérhetőségen a hatóság könnyűszerrel elektronikusan tud egyedi értesítést küldeni annak a civil szervezetnek, amelynek feladatkörét a meginduló eljárás érinti.
(18.10)
Azaz az értesülés nem pusztán egy hirdetményen múlik, nem fordulhat elő, hogy a társadalmi és érdekvédelmi szervezet már csak a hatóság döntéséről és annak végrehajtásáról szerez tudomást.
Ez az értesítés ráadásul ötvözi az eddigi értesítések érdemeit is. Tartalmazza azokat az információkat, amelyek az eljárásba való ügyfélkénti bekapcsolódást, tájékozódást segítik elő: az iktatási számot, az ügyintéző nevét, elérhetőségét, a kérelmező ügyfél nevét, és a sort folytathatnám tovább. Tartalmazza emellett az ügy rövid összefoglalását is arra figyelemmel, hogy a társadalmi szervezet már az elektronikus üzenet alapján képes legyen megítélni: valóban van-e olyan közérdek vagy más alapjog, amelynek védelme érdekében szükséges vagy érdemes az eljárásba bekapcsolódnia. Hangsúlyozni kell, az adatbázisba való bejelentkezés nem kötelező, nem feltétele az eljárásban való részvételnek, de az ez alapján kiküldött értesítés olyan lehetőség, amely kifejezetten a társadalmi, különösen a környezet- és természetvédelmi szervezetek érdekeit és speciális helyzetét veszi figyelembe, az ő munkájukat kívánja segíteni.
Megjegyzendő, hogy az előzetes hatásvizsgálat szerint ezen újfajta értesítés bevezetését a hatóságok maguk is üdvözölték, annak ellenére, hogy többletterhet jelent számukra. A jogalkalmazók is úgy értékelték: az értesítés elősegítheti, hogy a társadalmi szervezetek már az elsőfokú eljárásba bekapcsolódjanak, érdemben fellépjenek az általuk védett érdek védelmében. Ezzel talán megakadályozható az az elburjánzó, rossz gyakorlat, hogy az ügyfelek, a társadalmi szervezetek későn reagálnak, és az eljárásba először azzal kapcsolódnak be, hogy a már jogerős hatósági döntés ellen a bírósághoz fordulnak.
Tisztelt Ház! A másik, kifejezetten a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek munkáját, fellépését segítő jelentős módosítás, amely szerint a hatóságnak kötelező közmeghallgatást tartania, ha több mint 50 ügyfél vagy több mint 5 szervezet vesz részt az eljárásban. A közmeghallgatás intézménye a külföldi gyakorlathoz képest hazánkban méltatlanul mellőzött volt idáig. A törvényjavaslat végre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a hatóság tényállás-tisztázási kötelezettségébe az összes érintett érdek feltérképezése mellett a konfliktusok lehetőségek szerinti elsimítása, az érdekegyeztetés is beletartozik.
A közmeghallgatás intézményének funkcionalitását segíti elő az a változtatás is, hogy a kérelmező ügyfél is idézhető lesz a közmeghallgatásra. Biztosított tehát, hogy a kérelmező ügyfél maga bemutassa, hogy például valamely beruházás megvalósítását mi indokolja, miért az adott település területe a legalkalmasabb erre, milyen előnyök várhatóak, milyen intézkedéseket kíván tenni a káros hatások megelőzésére, megszüntetésére. Az érintett személyek így valóban részleteiben megismerhetik a projektet, a beruházó pedig a helyben élő személyek, a környezetvédők aggodalmait. Mindkét fél kap tehát esélyt érdekei képviseletére és közelítésére.
Tisztelt Ház! A szakhatósági eljárást érintő módosítások már közvetetten minősülnek a környezetvédelmi hatósági eljárások szempontjából jelentős módosulásnak. Mivel azonban a környezetvédelmi hatóságok tipikusan nem érdemi döntéshozók, hanem szakhatóságok, elsősorban talán mégis az ő jogállásukat érinti leginkább a törvényjavaslat. Megkönnyíti helyzetüket, hogy a jövőben nem szükséges megkeresni a szakhatóságokat, ha nyilvánvaló, hogy a döntést érdemi okból el kell utasítani, mert például egy épületet egy nem beépíthető területen kívánnak felépíteni.
Időszerű volt továbbá már a szakhatósági illetékek és díjak beszedésére vonatkozó szabályozás is, ami világossá teszi: az ügyfeleknek a szakhatósági illetéket, díjat is az eljárás megindításakor kell befizetniük. Ennek akár részbeni elmulasztása esetén az érdemi ügyben eljáró hatóság az egyszerűség, könnyebbség kedvéért egyben hívja fel hiánypótlásra az ügyfelet. Ha viszont az ügyfél ezt követően nem rója le az illetéket, a díjat, a hatóság megszünteti az eljárást, és a szakhatóságokat meg sem keresi.
A törvényjavaslat végre a szakhatóságok hallgatását illetően is lehetővé tette, hogy az - mármint a hallgatás - beleegyezésnek minősüljön a közérdek védelme érdekében, ugyanolyan feltételekkel, mint a hatósági döntésnél, jogszabály teheti lehetővé, ha a kérelem jog megszerzésére irányul, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Az már rajtunk, az Országgyűlésben ülő döntéshozókon is múlik, hogy ha valóban helye van, minél több jogszabály rendelkezzen megengedően a hatóság ilyetén mulasztása esetén.
Az öt munkanapos általános belső eljárási határidő bevezetése világossá tette, hogy az eljárás megindulását követően öt munkanapon belül intézkedni kell a szakhatóságok megkeresése iránt, ezáltal párhuzamosan folyhatnak az egyes szakhatósági eljárások és az érdemi ügyintézés, nem egymást követően indulnak meg, és húzzák így el azt az időpontot, amikor végre kiderül az ügyfél számára, hogy megkapta-e az engedélyt, vagy sem. Az eljárások párhuzamos lefolytatása leginkább pedig majd az egyablakos ügyintézés létrejöttétől várható.
A környezetvédelem horizontális jellegére tekintettel kifejezetten a környezetvédelmi igazgatásban jelentkezett olyan igény, hogy az összefüggő ügyeket egy hatóságnál meg lehessen indítani, az egyes építésügyi, közlekedésügyi, környezetvédelmi hatóságok pedig összefüggő ügyeiket egymás eljárásáról tudva, arra tekintettel folytassák. A törvényjavaslat végre ennek is megteremti az alapját.
Bízom benne, hogy önök is egyetértenek azzal: a törvényjavaslat rendelkezései valóban előremutatóak, hiszen követik az európai tendenciákat, egyaránt tekintettel vannak a civil szféra érdekeire és az állam hatékony működésére vonatkozó követelményre. Emiatt kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák ennek a javaslatnak az elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
