DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik hangsúlyos eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése, továbbfejlesztése. A benyújtott törvényjavaslat a széles értelemben vett szolgáltató állam kialakításához kívánja az eszközrendszer működésének alapvető szabályait tisztázni, illetve törvényt alkotni.
Lényegében egy úttörő vállalkozásról van szó abból a szempontból, hogy bár Magyarországon volt már ehhez kötődő szabályozás, de az elektronikus közszolgáltatást még nem szabályoztuk Magyarországon sem. Ilyen széles értelemben egyébként a nemzetközi példákhoz kötődően is egyedülálló vállalkozásról van szó. Az elektronikus ügyintézés támogatása Magyarországon az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Igaz ez még akkor is, ha a fejlődéssel nem lehetünk elégedettek, hiszen 2002-ben álltak üzembe az első hatóság-ügyfél elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő rendszerek, és általánosabban az internet elterjedése is csak a legutóbbi években tette tömegesíthetővé az elektronikus kapcsolattartást. Jelenleg viszont az elektronikus ügyintézésben az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk, és a központi rendszeren ma már több mint 37 millió dokumentum kerül továbbításra.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény, a Ket. elfogadása jelentette a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésére vonatkozó törvényi szabályozórendszer kialakításának kezdetét, még akkor is, ha már 2001-ben az elektronikus aláírásról szóló törvényben az EU-direktíva nyomán elvileg lehetővé tettük olyan jogszabály kibocsátását, amely lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést. Ez a lehetőség azonban kihasználatlan maradt. A Ket. ugyanakkor az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotására. E felhatalmazások alapján a kormány megjelentette a miniszteri rendeleteket, amelyek mindmáig az elektronikus hatósági ügyintézés alapját képezik.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény 2005-ös módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy az egységes közigazgatási ügykezelési szabályok szerves részeként az elektronikus iratkezelés, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelmények is kialakításra kerüljenek. Ezzel megteremtődött a teljes kommunikációs folyamat elektronizálásának alapfeltétele, igaz, itt még csak a közigazgatási hatósági eljárásokra.
Az elektronikus kormányzás fogalma azonban ennél lényegesen szélesebb szolgáltatási kört fed le. Ezzel már a fejlesztés viszonylag korai fázisában szembesülni kellett, amikor egy olyan széles körben alkalmazható és a fejlődés szempontjából kulcsjelentőségű szolgáltatásról, mint a felsőoktatási felvételi jelentkezésről derült ki, hogy nem lehet rá a közigazgatási hatósági eljárás szabályait alkalmazni. Az ellentmondás feloldása miatt vált szükségessé, hogy a kormány külön rendeletben szabályozza a központi elektronikus szolgáltató rendszer működését.
A központi rendszer ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyekhez szabványosított felületeken csatlakoznak a közigazgatási elektronikus közszolgáltatások. Az ügyfélkapu köré kiépült, központosított elektronikus ügyintézés alapvető jogi és informatikai biztonsági feltételrendszerére vonatkozó részletszabályokat - a Ket. szabályaival is összhangban - a jelen törvény a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló rendeletek kiváltásával fogja megállapítani.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter a Ket. alkalmazási tapasztalatai nyomán előkészítette a Ket. módosításának tervezetét, amelynek a tárgyalása már folyik, és a parlamenti pártok, közöttük az ellenzék kérésére itt a Házban a két törvény együttes vitájára kerül sor, amelyet a kormány és személy szerint én is támogatunk, hogy így történjen. A közigazgatási eljárási törvény célja rögzíteni azokat a legalapvetőbb feltételeket, követelményeket, amelyekkel az állam támogatja az állampolgárok lehető legszélesebb körű elektronikus ügyintézését. Rögzíti azokat az alapvető szolgáltatásokat, amelyekre a magyar közigazgatástól - az államtól - az egyén, illetve a vállalkozás, a civil szervezet számíthat. Elsődleges célja a meglévő elemekre építkezve, azokat rendszerbe foglalva hatékony támogatást adni a gyorsabb, kényelmesebb és megbízhatóbb ügyintézéshez. Új intézményeket, szolgáltatásokat a lehető legminimálisabb mértékben vezet be a törvény, elsődleges célja a meglévők rendszerbe szervezése, és ezen keresztül jobb hasznosulásuk biztosítása, a jogbiztonság és a szolgáltatási biztonság növelése. Szolgáltatási modellje az egyes szolgáltatók autonómiájának megőrzésére épít úgy, hogy valamennyien a központi infrastruktúrát, illetve az infrastruktúra jellegű szolgáltatásokat - azonosítás, üzenettovábbítás, fizetés - veszik igénybe. Ez a leghatékonyabb szervezési elv mind a költségeket, mind pedig az igazgatásszervezéshez kötődő feladatokat illetően.
A szabályozás lényeges törekvése a közszolgáltatások egyetemes, az elektronikus elérhetőségének biztosítása szempontjából olyan elektronikus közszolgáltatás biztosítása, amely mindenki számára elérhető, és bizonyos értelemben mindenki számára kötelezhető. Ehhez egyrészt a rendelkezésre álló műszaki-technológiai eszközök és kapcsolattartási csatornák - internet, telefon, szöveges üzenetküldő szolgáltatások - alkalmazási lehetőségeinek és korlátainak rögzítésével, másrészt az ügyintézést támogató hálózat kialakításával és a működéséhez szükséges alapvető szabályok rögzítésével, illetve a részletszabályok kiadására történő felhatalmazással teremt lehetőséget.
Az elektronikus közszolgáltatásnak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvény definíciójával összhangban olyan szolgáltatást tekintünk, amely törvényben vagy önkormányzati rendeletben rögzített szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. E definíciónak megfelelően a más jogszabályban már meghatározott központi elektronikus szolgáltató rendszer szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül, és mivel ennek nyújtása elektronikusan történik, a szolgáltatás értelemszerűen elektronikus közszolgáltatás. E követelményrendszernek megfelelően a központi rendszer saját tájékoztató jellegű szolgáltatásait közszolgáltatásként bárki számára elérhetővé kell tenni, amiben mind a közigazgatás, mind a közszolgáltatás intézményeinek feladatokat fogalmazunk meg. A közigazgatás és a közszolgáltatók által e rendszeren át elérhetővé tett szolgáltatások is értelemszerűen közszolgáltatások.
Ezen túlmenően a javaslat szerint a közszolgáltatási infrastruktúrán keresztül más szolgáltatások is hozzáférhetővé tehetők, ahogy a közszolgáltatók sem kizárólagosan közszolgáltatást nyújtanak, hanem más szolgáltatásokat is. Ennek megfelelően a törvény épít az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi törvényre, az ott szereplő eszközrendszer közcélú felhasználását meghatározza.
Meghatározott szolgáltatások igénybevételét ugyanakkor elsődlegesen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény követelményeinek teljesíthetősége érdekében a konkrét eljárásokra vonatkozó jogszabályok előzetes azonosításhoz köthetik. Az azonosítás, illetve a hozzá kapcsolódó adatkezelés alapvető szabályait is e törvény hivatott rendezni. Mivel azonban az azonosítás technikai részletei folyamatos fejlődésben vannak, a technikai szabályokra vonatkozóan értelemszerűen csak jogalkotási felhatalmazást tud adni a törvény.
Az azonosításhoz kötött elektronikus közszolgáltatások igénybevétele képviselői meghatalmazás útján is megvalósulhat. A természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet helyett meghatalmazott is eljárhat, a képviseleti jogosultságot e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően - a technikai részletszabályokat értelemszerűen itt is alacsonyabb szinten szabályozzuk - igazolni, illetve a jogosultság fennállását lehetőleg automatizáltan ellenőrizni kell.
(20.20)
Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az igénybe vevőket e törvény erejénél fogva mintegy alanyi jogként, a javaslatban külön meghatározott alapszolgáltatások vonatkozásában külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. Ugyanakkor az alanyi jog korlátait is rögzíti a szabályozás. Bár maga a szolgáltatás mindenki számára hozzáférhető, a hozzáférés megvalósításához elengedhetetlen a hozzáférni kívánó részéről bizonyos követelmények teljesítése, bizonyos szabályok betartása, ezek nélkül ugyanis a rendszer biztonságos működése nem megvalósítható, vagy csak nagyon drágán lenne megvalósítható. Általános követelmény, hogy a szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatóak, szűrhetőek és testre szabhatóak legyenek, személyes és személyre szabott igényekhez igazodó ügyintézési felületeket biztosítson az elektronikus közszolgáltatás.
A javaslat az elektronikus közszolgáltatások igénybevételét értelemszerűen a legszélesebb személyi kör, vagyis valamennyi magyar állampolgár és itt élő, illetve itt működő jogi személy, illetve meghatározott esetekben a jogegyenlőségi követelményeknek, illetve a szolgáltatási irányelveknek megfelelően az EGT valamennyi polgára és vállalkozása számára kívánja biztosítani. Azok számára is meg kívánja adni a lehetőséget, akik interneteléréssel vagy ügyeik elektronikus intézéséhez a kellő szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkeznek. Számukra egyfelől a már működő teleházak, e-Magyarország pontok, a kialakítás alatt álló integrált közösségi szolgáltató terek, illetve az önkormányzatok feladatává tett közösségi hozzáférési pontok, illetve az ott működő ügysegédek, tanácsadók, másrészt a már működő kormányzati ügyfél-tájékoztató központ, ügyfélvonal ügyintézésre is alkalmassá tett, telefonon is igénybe vehető ügyfélszolgálata nyújt segítséget.
Az elektronikus közszolgáltatás eléréséhez, szolgáltatásai igénybevételéhez a javaslat az azonosított igénybe vevők számára tárhelyet és a hozzá kapcsolódó központi rendszer címet biztosít, a szolgáltatást nyújtók számára pedig olyan dokumentálási, adattárolási, archiválási hátteret bocsát rendelkezésre, ami az iratok feletti rendelkezés megtartása mellett egységes, hatékony infrastruktúrát biztosít az elektronikus dokumentumok számára. Minden közigazgatási intézménynél önállóan ugyanis nem lehet elfogadható költségszinten biztosítani a kellő megbízhatóságú és katasztrófatűrő képességű tárolást. Ezt csak központosítottan lehet megvalósítani.
A törvény stratégiai célja, hogy a szabályozásnak szolgáltató szemléletű, egységes folyamatszabályozással, a szolgáltatások egyetemleges elérhetőségével biztosítania kell a nyilvánosság és a társadalmi kontroll feltételeit. A javaslat alapelvi követelményként határozza meg, hogy a központi rendszer működtetőjének, illetőleg a részére adatot, információt átadó szerveknek, szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamat átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményének az üzemeltetés folytonosságát lehetővé tevő teljesülését.
Ahogy azt már korábban jeleztem, a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárásokon túlmenően is támogatni kívánja az elektronikus ügyintézést. Ezt a megoldást elsődlegesen a felhasználó kényelmének és biztonságának megalapozása miatt tartjuk előremutatónak. Ugyanakkor ez a modell lehetőséget ad a kölcsönös előnyök kihasználására a különböző közszolgáltatókkal. Ők a rendszer igénybevételével lehetőséget kapnak az ügyfelek mind szélesebb körét érintően a hiteles és gyors, megfelelő bizonyító erejű kommunikációra, ugyanakkor szolgáltatásaikkal növelik a központi elektronikus szolgáltató rendszer társadalmi elfogadottságát, segítenek elterjesztésének dinamizálásában, nem utolsósorban pedig a kölcsönös előnyök alapján részt vállalnak a rendszer működtetésének finanszírozásában is.
A javaslat mintegy kiszélesíti és elmélyíti a Ket. elektronikus hatósági ügyintézésre vonatkozó szabályozását, ezzel a felhasználókat érdekeltebbé teszi az igénybevételben, növeli kényelmüket és biztonságukat, ezen keresztül az elektronikus közszolgáltatások elfogadottságát. A szabályozás jellegéből adódóan a javaslat csak az alkalmazás szempontjából legszükségesebb fogalmak meghatározására, a közszolgáltatási struktúra, a folyamatok legalapvetőbb, garanciális szempontból törvényi szabályozást igényelő kérdéseinek, elemeinek rögzítésére törekszik, biztosítja ugyanakkor a részletszabályok rendeleti szintű megalkotásához szükséges felhatalmazásokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgáltatások színvonalának emelésében jelentős szerepet játszhat az elektronizálás, illetve igen fontos garanciális elemet jelent a kapcsolatok megfelelő dokumentáltsága és az alanyi jogon biztosított elérhetőség. Mindez azonban csak lehetőség, a kereteket a konkrét intézkedéseknek kell tartalommal megtölteniük. A jelen törvényjavaslat csak a kereteket tudja a társadalmi hatások kialakításához biztosítani és megteremteni, azok a konkrét intézkedések hatására bővülő igénybevétel nyomán realizálódhatnak. E szabályozás tehát klasszikusan szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a továbbfejlődésnek, a társadalmi hatások érzékelhetővé válásának.
Amennyiben a célszerűbbé váló szabályozás hatására valóban felgyorsul az elektronikus ügyintézés terjedése, annak jelentős társadalmi hatásai lesznek mind a munkaidőalap védelmében, mind a felszabaduló idő például családon belüli felhasználásában. Az elektronizálásának, ha biztosítjuk a megfelelő támogatást a nem kellően felkészültek számára, jelentős hatása lehet a területi egyenlőtlenségek csökkentésében is.
A fejlesztési szükségletek persze a törvényi környezet nélkül is fennállnak, a keretjellegű szabályzás éppen azt segíti elő, hogy a fejlesztések összehangoltan, rendszerszerűen valósuljanak meg, ezáltal költség-, illetve társadalmi hatékonyságuk javuljon. Látszólagos többletterheket csak a minőségbiztosítás és a biztonság egyébként is szükséges feladatainak kodifikált előírása jelent, ez azonban egy felelős fejlesztés esetén jelenleg is elengedhetetlen. A problémák, sikertelen fejlesztések jelentős része a minőségbiztosítás, illetve a katasztrófatűrés, működési megbízhatóság szempontjainak érvényesítésében elkövetett hibákból, tévedésekből fakad általában.
Az egyes szolgáltatások megvalósítása az ország anyagi teherbíró képességéhez igazodhat. A törvényben foglalt alapvető szolgáltatásokat a központi rendszer jelenlegi kiépítése is biztosítja, illetve a már megkezdett, túlnyomórészt európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések biztosíthatóvá teszik. A jelenleg ismert igényszinten ezek a szolgáltatások fedezhetők a jelenleg előrelátható költségvetési forrásokból.
A folyamat ugyanakkor még igen hosszú lehetséges fejlődési pálya előtt áll, aminek a végállapotát ma még megjósolni sem lehet. Az e-közigazgatási stratégia 2010-ig az itt felsoroltakon túlmutató fejlesztést jelenleg nem tartalmaz, ugyanakkor a növekvő szolgáltatáshalmaz értelemszerűen egyre dinamikusabban bővülő szolgáltatásai nincsenek arányban a fenntartási költségek emelkedésével, hiszen a vázolt rendszer nemcsak állami, nemcsak állampolgári, hanem egyébként csatlakozási díjon keresztül vállalkozói összegek ráfordításával is biztosíthatja fenntarthatóságát.
A jelenlegi intézményfinanszírozási modell nem teszi lehetővé azt, hogy pontosan megbecsüljük, milyen tartalékai lesznek ennek a központi rendszernek. Mi egyelőre azt látjuk, hogy a jelenlegi kiépítési rendszer működési költsége 2,7-3 milliárd, 3,5-4 milliárd forint között becsülhető. Mindezekkel a forrásokkal a kormány rendelkezik, nincs tehát akadálya annak, hogy a parlament az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényt elfogadja.
Fontos ugyanakkor látni azt, hogy a moduláris felépítésnek, a szolgáltatási logikának, a szabványos csatlakozási felületeknek köszönhetően az egyes elemek egymástól függetlenül továbbfejleszthetők, lecserélhetők, mobil építkezése van tehát ennek a központi rendszernek és az ehhez kötődő elektronikus közszolgáltatásnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási eljárási törvény és az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény rendkívül jelentős mértékben határozza meg a következő időszakban Magyarország állampolgárai, vállalkozásai és civil szervezetei számára a közigazgatáshoz, az elektronikus ügyintézéshez kötődő kérdéseket, és mindazokra figyelemmel, hogy erre a közigazgatás meglévő szervezeteinek és az állampolgároknak is fel kell készülniük, az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényt lehetőség szerint ebben az őszi ciklusban szeretnénk elfogadtatni. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy ennek az elfogadásnak rendkívül fontos eleme az is, hogy minél inkább konszenzuális elfogadással kerüljön az elektronikus közszolgáltatási törvény a parlamentben megszavazásra.
Éppen ezért a kormány nevében szeretném kifejezni azt a szándékunkat, hogy bár nagyon sürgető és gyors módon, de konszenzualitásra törekvően szeretnénk a törvény végleges formájáról szavazni. Ehhez kötődően máris szeretném jelezni azt, hogy mind a parlament keretei között, bizottsági keretek között, de akár más képviselői formában is rendelkezésre állunk a bizottsági módosító indítványok megtárgyalására, lehetőség szerinti elfogadására.
(20.30)
Abban reménykedünk, ez a törvény alkalmas lesz arra, hogy az elektronikus közszolgáltatásokhoz kötődően mind a közigazgatás egésze, mind az önkormányzatok, mind a vállalkozói szféra, civil szféra, közüzemek számára előremutató, olyan egységes kerettörvényt fog meghatározni, amely lehetővé teszi azt, hogy a következő időszak fejlesztései egy egységes rendszerben és a parlament által kialakított keretek között valósuljanak meg Magyarországon.
Abban a reményben, hogy képviselőtársaink mind a vitával, mind véleményükkel, módosító javaslataikkal megtisztelik eddigi munkánkat, várom tisztelt véleményüket és módosító javaslataikat.
Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet, önöknek is köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiban és Pettkó András részéről.)
