DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájában konkrét témakört szeretnék kiemelni, a közszolgáltatási jelleget és az adatvédelem kérdéskörét. Bizonyos értelemben a kettő össze is függ, hiszen csak akkor válhat közszolgáltatássá az internet, ha az adatvédelem, a személyes és más érzékeny adatok védelmében kellő garanciákat képes biztosítani. Ma ugyanis - bár az anyagi-jövedelmi természetű akadályok súlyát nem szabad elhanyagolni - az internet valódi elektronikus közszolgáltatássá, tudásszolgáltatássá, ügyintézési szolgáltatássá válásával szemben két komoly akadályt látok: az egyik a bizalmatlanság, a másik a felkészületlenség, és mindezek eredőjeként az igények alacsony szintjét.
Mindannyian tudjuk, hogy bár az internet mára Magyarországon már kitört a felsőoktatás és a kutatók úgynevezett úri passziói köréből, még egyáltalán nem lehetünk elégedettek sem a számítógép-, sem az internetellátottsággal. Miközben örülünk annak, hogy a széles sávú internetellátottság dinamikusan növekszik, egyre kevesebb olyan település van, ahová nem jutott még el, látnunk kell, hogy az ellátottságban, az általános használatban az elmaradás nem csökken, sőt valamit növekszik is Európa fejlettebb régióihoz képest.
Tanulságos ugyanakkor, hogy az internet elektronikus ügyintézési célú felhasználásában nem vagyunk ennyire lemaradva, sőt valamivel meg is haladjuk az európai átlagot, miközben más országok jelentősen többet voltak képesek eddig az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakítására fordítani.
Ennek okát elsődlegesen a megfelelő célkiválasztásban, a koncentrált fejlesztésben látom. Sikerült a fejlesztés első fázisaiban jól megválasztani a szolgáltatási irányokat, sőt, ahol ez védhető volt, a kötelezés is előfordult. Úgy gondolom, a következő időszakban is ezen az úton indokolt továbbhaladni, természetesen javítva mind a megalapozottságot, mind a szolgáltatások minőségét, hozzáférhetőségét, tartalmát, mind pedig az ügyfelek és az ügyintézők támogatását.
Érdekes, ellentmondásos helyzet alakult ki mára az ügyintézés, az ügyintézéshez kapcsolódó ismeretszerzés támogatásában. Bizonyos értelemben már információtúltengésről beszélhetünk. Ha kiválasztunk egy ügyintézési feladatot, és valamelyik nagy keresővel válaszokat keresünk a világhálón, a kérdéssel kapcsolatos információk zavarba ejtő sokaságával találkozunk. És sajnálatos módon nem kizárt az sem, hogy teljes értékű választ csak többől tudunk összegyűjteni, de rosszabb esetben egymásnak ellentmondó értelmezések, javaslatok is előfordulnak, nem beszélve a már elavult, de még elérhető információkról. Itt tehát “a kevesebb több lenne” problémával állunk már ma is szemben. Ez a sokszínűség egyébként bizonyos értelemben a jogbiztonságot is veszélyezteti. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elég, ha egy értelmezést kirak bármely központi intézmény, és utána mindenki igazodjon ahhoz, hiszen a központi igazság elégtelen voltával kapcsolatban számtalan tapasztalatunk van.
Ami ennél nagyobb kérdés, hogy nincsen igazán technológiánk, és ez alatt nem kizárólag informatikai, hanem sokkal szélesebb értelemben vett társadalmi technológiát, problémamegoldást kell érteni, amellyel kialakíthatnánk a meglévő résztudások, részismeretek szintézisének lehetőségét. Hiányoznak azok a szűrők, amelyekkel el tudnánk választani a zajtól a jelet, a sok rendelkezésre álló közlésből ki tudnánk választani a valóban információt, a társadalmi bizonytalanságot csökkentő egyet vagy többet. Ez az, amiben ennek a közműnek még komoly feladatai lesznek. Ha csak a meglévő zűrzavart közvetíti a tényleges információ helyett, az nem lesz elég az előrelépéshez.
Az internet mára már egyre kevésbé számít új technológiának. Indokolt lenne a közszolgáltatássá válását minél hatékonyabban segíteni. Valószínűleg jól használható erre az áram, az áramszolgáltatás analógiája.
(21.00)
A különböző áramtermelési eljárások kitalálása, hatékonyságuk növelése hosszú ideig meghatározta azt, miként lehet gondolkodni róluk. Ez a kísérletezés még folyik napjainkban, sőt ez jellemzi sok vonatkozásban a közigazgatási, illetve az általánosabb értelmű jogalkalmazást is.
Azonban a hatékonyság azon szintjén, amikor megjelent az áram mint közszolgáltatás, a mindennapi élet szempontjából többé nem volt annyira lényeges, hogy milyen erőműből, milyen messziről érkezik az elektromosság. A lényeget az általa megvalósítható új dolgok jelentették. Lámpa világított a lakásban, háztartási eszközök működtek, rádió, tévé, számítógép nyerte belőle az energiát. Az internet mint technológia átalakulása is egyre inkább ebbe az irányba halad. Egy adottsággá kell válnia, ami mindenütt jelen van, a számítógépben, a telefonban, a tévében és természetesen a közigazgatásban, a közszolgálatban is.
A figyelem középpontjába a rajta keresztül megvalósuló jelenségek, szolgáltatások kell kerüljenek. A kérdés az, hogy mi lehet, ami ezt a ma még beláthatatlan információs tömeget, sok vonatkozásban zajt az igényeinknek megfelelően megregulázza. Erre kell választ adnia az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, és véleményem szerint több vonatkozásban meg is teszi ezt, miközben az is bizonyos, hogy mindez csak az út kezdetét jelenti, amit mind a szélesen értelmezett technológia, mind a társadalom fejlődése, változása miatt időről időre korrigálni kell majd.
Ezzel a technológia és az ügyintézés által szükségessé tett folyamatos változással szemben a stabilitást a személyes adatok védelmének alapelvei jelentik, amelyek a bizalom megteremtésében igen fontosak. E szabályoknak világos eligazítást kell adniuk a kezelt adatokra, a kezelés céljára és időtartamára vonatkozóan. A törvénytervezet mértéktartóan igyekszik bánni a kezelendő adatok mennyiségével, csak azok kezelését írja elő, amelyek a megfelelő bizonyító erejű dokumentáláshoz elengedhetetlenek. Ebben a kérdésben véleményem szerint, megfelel a korszerű adatvédelem egyik alappillérének, az adatelkerülés, az adatminimalizálás elvének.
Mindezek alapján úgy gondolom, a javaslat tárgyalása indokolt és időszerű, a benyújtott tervezet tartalmazza a legfontosabb alapkövetelményeket, ugyanakkor természetesen szükség lesz még néhány pontosításra, értelmezésre, hogy feladatát valóban kellő hatékonysággal tudja betölteni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
