MOLNÁR BÉLA
MOLNÁR BÉLA
MOLNÁR BÉLA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az ideje az elektronikus közszolgáltatásnak. Ezt könnyű kimondani, de hogy ennek milyen súlya van, ahhoz egy pici történelmi áttekintést engedjenek meg nekem. A magyar társadalom, a magyar állam működése alapvetően megváltozott 1000 környékén és 1000 után, amikor a magyar királyságban bevezették a papír alapú közigazgatást. Hosszú ideig tartott, nem évtizedekben, évszázadokban kellett számolni. De ez az átállás arról, hogy futárok jöttek-mentek, alapvetően megváltoztatta a magyar állam működését.
Most ott tartunk, hogy egy újabb változás van, amikor a papír alapról áttérünk a digitális alapra, a papír alapú államról a digitális államra. Ez ismét hasonlóan nagy megrázkódtatással, hasonlóan nagy változtatással fog járni a társadalmunkban, amit nem biztos, hogy itt bent lehet érezni, nem biztos, hogy itt a napokban lehet érezni, majd csak nagyon sok idővel később visszatekintve, utódaink fogják látni, hogy ez mit is jelentett.
De a minőségileg mást hozó első törvénynél, azt hiszem, nagyon fontos, hogy legyen ellenzék, legyen olyan ellenzék, amely felhívja a figyelmet a problémákra, mert amennyiben a problémákat elhallgatjuk, és csak ötpárti konszenzusról beszélünk, a problémákat magunkkal cipeljük, és előbb-utóbb vissza fognak ütni.
Elsődleges az, amit mi látunk így ellenzékből, hogy a törvény mögött nincs hatástanulmány. Természetesen tudjuk, hogy más törvény mögött sincs, ez az előző törvény tárgyalásánál is felmerült. Tudjuk azt, hogy a törvénykezés rohammunkában megy, és nincs mindenre idő, de ezek után azok a szakemberek, akik a törvényt készítik, és azok a másik oldalon levő szakemberek, akik megpróbálják módosító javaslatokkal továbbfejleszteni, a rutinjukra kell hogy hagyatkozzanak. Nem biztos, hogy ez ebben a helyzetben elég.
Úgy érezzük, hogy hiányzik a problémaelemzés. Mit old meg ez a rendszer? Kinek, mikor, milyen előnyöket hoz? Milyen kockázatok fognak felmerülni? Ezeket, úgy gondoljuk, egy kicsit mélyebben kéne elemezni ahhoz, hogy később ne problémamegoldások halmazával kelljen szembenéznünk. És úgy érezzük, hogy a fő probléma, hogy a digitális szakadék sajnos nőni fog.
Az elektronikus közszolgáltatás bevezetése láthatóan az államtitkár úr vezényletével gyorsan megy, gyorsabb a bevezetés ritmusa, mint amilyen a digitális írástudatlanság felszámolása. Kétségtelen, hogy ma már van 2700 e-Magyarország pont, kétségtelen, hogy erőfeszítéseket tesz az államtitkárság, hogy ezek jól működjenek, de el kell azon gondolkodni, hogy ez mire elég, mennyire fogja segíteni a zökkenőmentes elektronikus közszolgáltatás bevezetését, vagy itt még hiány van, és nagy ütemben kellene a digitális írástudást elterjeszteni. Nem a lassításra gondolunk természetesen, a közszolgáltatás bevezetésének a lassítására; a másik oldal gyorsítására.
Kerettörvény van előttünk, de úgy érezzük, hogy nincsenek funkcionális határai, nem látszik, milyen területeket kíván lefedni. Ilyesmi merül fel az emberben, hogy ha ezt bevezetjük, hol a vége, milyen kereteknél, lesz-e e-házasságkötés, e-örökbefogadás, e-temetés, ami elsőre humorosan hangzik, de igazából arra mutat rá, hogy nem látjuk a pontos határokat leszabályozva. A hosszú távú rögzítést hiányoljuk, mert a technológiai megoldások, amelyek a törvényben benne vannak, pár év múlva úgyis elavulnak, úgyis újra kell azokat gondolni.
Nagy hiány a tevékenységelemzés. A folyamatok a régiek maradnak. Az elektronizálással ezeket rögzítjük, bemerevítjük, és attól félünk, a jelen rossz folyamatai meg fognak maradni. Úgy gondoljuk, ez nem a törvényalkotó hibája, hiszen megfordítottuk a dolgot, bevezetünk egy elektronikus közszolgáltatást, holott ezt meg kellett volna előznie egy államreformnak, a folyamatok logikus átalakításának.
(20.40)
A törvény igazán ekkor lett volna eredményes. Tudjuk, vannak objektív peremfeltételek, az államapparátus nehézkes, lassú a mozgása, amit az államtitkár úr és csapata ugyan igyekszik nyilvánvalóan gyorsítani, de hát csodákat nem lehet tenni. Sajnos, erre csak azt tudom mondani, amit kiskatona koromban az őrmester mondott: tessék felgyorsulni a lajhár tempójára! Ennek jegyében nyújtottuk be mi is módosító javaslatainkat, nem keveset, mert csak aktív munkával tudjuk a lajhár szintjét elérni, amiben mi, ellenzék is megpróbálunk részt venni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
