ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor a Pedagógusok Szakszervezete néhány évvel ezelőtt útnak indította a magyar közoktatás napja rendezvénysorozatot, az volt a célja, hogy a pedagógusok ünnepe, a pedagógusnap mellett legyen egy olyan nap is, amelyik nem az ünneplésé, nem önmagában a pedagógusok megbecsülésének a napja - miközben persze arra is alkalmas, hogy beszéljünk arról, mennyire fontos közös ügyünk, a közoktatás, az oktatás fejlesztése -, hanem alkalmas arra is, hogy számot vessünk a gondokkal, a problémákkal.
Egyetértek képviselő úrral abban, hogy a közoktatás helyzetét ma számos nehézség és persze számos lehetőség is jellemzi. Amikor ennek a tanévnek az elején számot vetettünk, azt mondtuk, hogy ez már egy nyugodt tanév lehet, amelyik alapvetően a fejlesztésről, a rendelkezésre álló lehetőségek jó felhasználásáról, az életkörülmények lassú javításáról szól. Sajnos, a gazdasági világválság keresztülírta ezt a számításunkat. Mint képviselőtársaim is tudják, és éppen a mai napon szavazásra kerülő költségvetés is mutatja, számos tervünket, számos elképzelésünket nem tudjuk megvalósítani a közoktatásban, vagy legalábbis halasztanunk kell őket, mint például a pedagógusok juttatásait, jövedelmét érintő egyes elképzeléseinket.
Ugyanakkor éppen ilyen nehéz helyzetben fontos az, hogy próbáljunk megfelelő egyensúlyt találni, próbáljuk megtalálni azt, hogy a nem könnyű körülmények között hogyan tudunk ma is befektetni a jövőbe, ma is beruházni a közoktatás területén azokba az ügyekbe, azokba az elképzelésekbe, amelyek a közoktatás hosszú távú megújulását és ennek egyik alapfeltételeként a pedagógusok helyzetének javítását szolgálják.
Képviselő úr is említette, de nekem is fontos szóba hoznom, hogy legalább két ilyen nagyon fontos eszköz van. Az egyik ezek közül az európai uniós források célszerű felhasználása. Mert nemcsak az igaz, amiről sokat beszélünk és joggal, hogy a közoktatás területén soha nem látott nagyságú források állnak rendelkezésre az infrastruktúra megújítására, épületek építésére, felújítására, rendbetételére vagy korszerű informatikai, kommunikációs, tanítási eszközök felhasználására, korszerű tanulási módszerek kifejlesztésére és elterjesztésére, jó minőségű, korszerű tananyagok bevezetésére az iskolákban, de ezek az uniós pályázatok abban is különböznek az elődeiktől és abban is többletlehetőséget nyújtanak, hogy jóval rugalmasabb, jóval könnyebben felhasználható lehetőséget jelentenek az intézmények számára; például a most kiírt legnagyobb pályázatunk, a közoktatás kompetenciaalapú oktatását szolgáló pályázat, amelyik reményeink szerint minden iskolába korszerű, felhasználható tudást juttat el. Hiszen a kompetenciaalapú oktatás egyszerűen azt jelenti, hogy a gyerekeknek ne csak ismereteket tanítsunk, hanem azt is tanítsuk meg, hogy ezeket az ismereteket hogy tudják eredményesen felhasználni az életük során. A kompetenciaalapú oktatási program a korábbi programoknál jóval rugalmasabb, jóval nagyobb lehetőséget nyújt az intézményeknek arra, hogy maguk válasszanak egy úgynevezett szolgáltatói kosárból, hogy milyen típusú képzésre, milyen típusú fejlesztésre, szakértelemre van szükségük, vagy éppen mi az, amit saját maguk az intézmény pedagógusaival tudnak kifejleszteni, felhasználni.
A másik nagyon fontos eszköz a költségvetésben az “Új tudás” program kapcsán megfogalmazódó intézkedések. Képviselő úr jól látja, hogy ezek számos ponton elmaradnak attól, amit szerettünk volna, amit eredetileg terveztünk, mert a közoktatás területe sem vonhatja ki magát a kötelező költségvetési takarékosság alól. Mégis több mint jelzésértékű az az intézkedéscsoport, amelyik például a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal dolgozó pedagógusoknak nyújt többletjövedelmet, amelyik az osztályfőnöki pótlék emelésével fejezi ki ennek a munkának a fontosságát, amelyik számos területen többletforrásokat, többletlehetőségeket biztosít a közoktatás szakmai fejlesztésére.
Abban is igaza van képviselő úrnak, és azzal is egyetértek - mint ahogy erre a kerekasztal Zöld könyve is felhívja a figyelmet -, hogy nem térhetünk ki a közoktatás stratégiai problémáinak megoldása elől sem. Mert miközben az önkormányzatok többsége jó gazdája, támogatója a rábízott intézményeknek, aközben itt a költségvetési vitában is mindannyian arról beszélünk, hogy ebben a rendszerben ma nem jól, nem hatékonyan hasznosulnak a források, hogy egyszerre hiányzik a forrás az intézményben és az önkormányzatnál, hogy egyszerre elégedetlen fenntartó, intézmény és pedagógus. Ezt a rendszert az alapoktól kell értékelni, levonni a húsz év oktatásfejlesztési működésének a tapasztalatait, és ezután a szakma és a politika konszenzusával közösen meghozni a szükséges döntéseket.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
