DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ez a globális válság, amely végigsöpört a világon, s amely egyaránt érintette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Németországot, más európai uniós tagországokat, több kontinens más országát, rendkívüli intézkedésekre kényszerítette a kormányokat. Rendkívülinek számít, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában jelentős állami beavatkozásokra került sor a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Ugyanilyen rendkívülinek számít, hogy egy olyan jó nevű befektetési bank, mint a Lehman Brothers, állami segítség hiányában csődbe megy. Ami most történik a világban, az nem hasonlítható ahhoz, ami az elmúlt tíz vagy húsz évben bármikor is előfordult a világgazdaságban. Ilyenre valószínűleg nyolcvan éve nem volt példa.
A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat igényel. Azok a kormányok, azok az országok, amelyek felismerik, hogy mi a helyes teendő, és gyorsan reagálnak, jelentős részben csökkenteni tudják a válság romboló hatását; azt is mondhatjuk, hogy nyertesei is lehetnek a rendkívül súlyos helyzetnek. Ilyen időkben a késlekedés, a vég nélküli, parttalan vita, a döntések halogatása nagyon könnyen kezelhetetlen helyzethez vezethet.
A kormány látja azokat a kockázatokat, amelyeket a globális pénzügyi krízis teremt Magyarország számára. Felmérte a veszélyeket, tudja, hogy nagyon sokat veszíthetünk, ezért nem tétovázott, hanem a válság Magyarországra érkezésekor azonnal cselekedett. Mivel rendkívüli időket élünk, rendkívüli döntéseket is hozott. E rendkívüli döntések közé tartozik, hogy a kormány a szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetés tervezetét október 9-ét követően szinte egy hét alatt átdolgozta, majd amikor kiderült, hogy a világgazdasági krízis hatásai még erőteljesebbek, újabb, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos intézkedésekről is döntött.
Amikor a szeptemberben benyújtott költségvetési javaslatot összeállítottuk, vagyis zömében a nyár végén, akkor még teljesen más helyzet jellemezte a világgazdaságot, a világ pénzügyi rendszerét. Joggal feltételezhettük, hogy bár annak közvetlen és közvetett hatásai érinteni fognak minket, de nem olyan súlyosan, hogy jelentős visszafogásra kényszerüljünk. Készült tanulmány arról, hogy milyen a bankrendszer kitettsége azokban a pénzintézetekben, amelyeket az egyesült államokbeli másodlagos jelzálogpiaci válság érintett. E felmérés szerint nem volt jelentős a közvetlen kitettség. Tudtuk persze, hogy a pénzügyi turbulencia következtében a világgazdaság növekedése lassulni fog, ezért már eleve visszavettük a konvergenciaprogramban jelzetthez képest a 2009-es növekedési prognózisunkat, s a gazdaság 3 százalékos bővülésével, valamint mérsékeltebb, mintegy 8 százalékos exportfelfutással számoltunk, valamint azzal, hogy a beruházások 6 százalékkal, a reálbérek pedig 2,4 százalékkal emelkedhetnek a jövő évben. Úgy gondolom, hogy akkor, abban az időszakban ez egy megalapozott számítás volt az akkori körülmények között, hiszen ebben az időszakban Németország még 2 százalék körüli növekedéssel számolt 2009-re, a világgazdasági előrejelzések sem fenyegettek recesszióval.
Az így elkészült és beterjesztett költségvetés további egyensúlyjavulást tűzött ki célul. A konvergenciaprogramnak megfelelően az ez évre várt 3,8 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiányt 2009-ben 3,2 százalékra kívántuk csökkenteni. Ez még megengedett volna egy olyan adócsökkentést, amely mind a vállalkozók, mind a lakosság adóterheit mérsékelte volna.
Szeptember 30-át követően drámai változások mentek végbe a nemzetközi pénzügyi rendszerben, a világgazdaságban. Ezek a drámai változások bennünket, Magyarországot is érintettek. 2008. október 9-e emlékezetes nap számunkra. Ezen a napon ugyanis eltűntek a vásárlók a magyar állampapírpiacról, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, venni senki sem, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot ezen a napon. Míg napközben kiegyensúlyozott viszonyok között kereskedtek a forinttal, ez délután szintén nagyon kedvezőtlen módon változott meg; gyakorlatilag azt mondhatjuk, megérkezett a válság Magyarországra, ráadásul spekulációval párosulva.
Ma már tudjuk, akkor voltak olyan befektetők, akik arra játszottak: Magyarország nem elég erős, az általuk gerjesztett pánikhangulat, eladási hullám révén súlyos helyzetbe hozható. Ez azonban szerencsére nem következett be.
Úgy gondolom azonban, nem csupán a szerencsének köszönhető az új helyzet. Ilyen helyzetben ugyanis, aki csak a szerencsében bízik, az bizonyosan elbukik. Állíthatom, a kormány nagyon gyorsan reagált, egészen rövid idő alatt, más időkben rendkívülinek számító döntéseket hozott. Október 9-ét követően már a következő napon, illetve napokban komplex, egymással összefüggő, sok területre kiterjedő intézkedéseket jelentettünk be. Ezek közül néhányat fölsorolnék.
Megemeltük 6 millió forintról 13 millió forintra a Betétbiztosítási Alap által nyújtott kártalanítás összeghatárát a banki betétekre, a lakossági és a vállalati betétekre egyaránt, és ezzel egyidejűleg megszűnt a betétesek 10 százalékos önrész-kötelezettsége. A limiten felül az állam vállal garanciát. Köszönöm itt is a parlamentben a gyors döntéshozatalban történő együttműködést a parlamenti pártok részéről.
Az Államadósság Kezelő Központ 200 milliárd forinttal csökkentette a nettó állampapír-kibocsátást a korábban meghirdetett tervéhez képest. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket hozott a bankközi piac beszűkült likviditásának kezelésére.
A kormány döntött a jövő évre tervezett adócsökkentés visszavonásáról. Mintegy 100 milliárd forintos kiadáscsökkentés keretében 3,8 százalékról 3,4 százalékra mérsékelte az államháztartás ez évi hiánycélját. Határozott a kormány arról is, hogy jelentős változtatásokat hajt végre a megváltozott helyzet figyelembevételével a jövő évi makrogazdasági előrejelzésekben, és gyorsítja 2009-ben az egyensúlyteremtést, mérsékelve az állam finanszírozási szükségletét.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek bár nagyon radikális lépések voltak, nem titkoltuk: ha szükséges, további intézkedésekre is sor kerül. Ekkor még úgy láttuk, 2009-ben a gazdaság ha nem is 3 százalékkal, de 1 százalékot meghaladó mértékben növekedhet, és a háztartások fogyasztása ha nem is lesz 1,9 százalék, ahogy eredetileg véltük, hanem 0,3 százalékkal, de bővülni fog; és az exportnövekedés nem fogja meghaladni a 4 százalékot, s a beruházások 4 százalékos bővülését is láttuk. Ilyen körülmények között már nem láttunk lehetőséget reálbér-növekedésre. Úgy gondoltuk, nagy eredmény az is, ha meg tudjuk őrizni a reálbérek szintjét.
Azért, hogy 2009-ben az egyensúlyteremtést gyorsítsuk, mintegy 160 milliárd forint értékben csökkentettük a kiadásokat a költségvetés tervezetében az előző változathoz képest. Ezt annak révén terveztük elérni, hogy a tárcáknál több mint 50 milliárd forinttal mérsékeltük a kiadásokat, január 1-jéről szeptember 1-jére halasztottuk a családipótlék-emelést, valamint a nyugdíjkorrekciós program időarányos, jövő évre esedékes részének végrehajtását. Így a hiányt 94 milliárd forinttal, a bruttó hazai termék 3,2 százalékáról 2,9 százalékára mérsékelhettük.
Szintén ebben az időszakban az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultunk, hiszen tudtuk, az általunk meghozott intézkedések nagyon fontosak, az országstabilizációt szolgálják, de egyedül egy jelentős spekulációs hullámot kicsi magyar gazdaság lévén aligha tudunk megállítani.
Tisztelt Országgyűlés! Mindig is azt tartottuk, hogy nekünk meg kell a szükséges lépéseket tenni, még akkor is, ha azok sokszor fájdalmas döntések, ugyanakkor együtt kell működnünk az Európai Unióval, a nemzetközi szervezetekkel. A válság globális, a védekezés is csak egy nemzetközi méretű, összehangolt akcióval lehet sikeres. Ennek tudatában folytattunk sikeres tárgyalásokat az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal.
Eközben látszott, hogy a nemzetközi pénzügyi krízis napról napra kedvezőtlenebb helyzetet teremt. A kormány, ahogy ígérte, nem tétovázott, hanem cselekedett a továbbiakban is. A jövő évi költségvetés tervezetének második változatához képest is módosításokat láttunk szükségesnek végrehajtani. E módosítások szükségessége elsősorban abból fakad, hogy világossá vált: a globális pénzügyi krízis viszonylag gyorsan rendeződik, de következménye egyre inkább érezhetővé válik a reálgazdaságban. A dráguló, jelentősen szűkülő hitellehetőségek, a jelentősen lecsökkent befektetői kockázatvállalási hajlandóság drámai mértékben rontják az országok számára a növekedési feltételeket. Igaz ez Németországra is, ahol az említett 2 százalék körüli növekedési prognózist 0,2 százalékra mérsékelték; igaz ez az Európai Unió egészére és az OECD-országok mindegyikére is.
E két hatás újabb lépésre, további döntésekre késztette a kormányt. A szűkülő külföldi piacaink és a nehezebbé váló finanszírozás szükségessé tette, hogy tovább gyorsítsuk, még a módosított célhoz képest is az egyensúly javítását, az államháztartás finanszírozási igényét tovább igazítsuk hozzá a finanszírozási lehetőségekhez, a növekedési prognózisunknál pedig fokozottabban vegyük figyelembe a világgazdasági recessziós előrejelzéseket. A következmény több további súlyos kormányzati döntés. Nem volt könnyű ezeket meghozni.
(13.10)
Ugyanakkor látni kell, ha most tétovázunk, az ország jövőjét tesszük kockára. Ebben a helyzetben a késlekedés nagyon súlyos következményekkel járhat.
Az újabb döntéseink ismertek önök előtt, jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek, ezenkívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy a közszférában megtörténjen a 13. havi bér kifizetése 2009-ben. Sajnos nem tehettünk mást, olyan intézkedések is szükségessé váltak, amelyek a nyugdíjasokat is érintik. Ezek közé tartozik a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximálása, valamint az, hogy a 13. havi juttatásban csak az öregségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek.
A kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik az október elején beterjesztett változathoz képest az államháztartási költést, amelynek hatására a hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb. Így 2009-ben azzal számolunk, hogy az államháztartás hiánya GDP-arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumnak, vagyis az eurózóna-csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek.
Az intézkedések része az is, hogy átterveztük a 2009-es makropályát. Olyan makro-előrejelzést készítettünk, amely a legrosszabb esetet veszi figyelembe ebben az esetben. Ennek alapján jövőre növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel számolunk, s mind a beruházások, mind a háztartások fogyasztásának csökkenésével számolunk. A beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék. Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket a jelenlegi helyzetben. Ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe. A kivitel valószínűleg mintegy 4 százalékkal bővülhet a következő évben, az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik a terv szerint jövőre.
Tisztelt Országgyűlés! A makroprognózis kialakításakor alapkérdés volt, hogy a belső piac élénkítése javíthatja-e lényegesen és negatív következmények nélkül a növekedési lehetőségeinket. Az adott körülményeket és lehetséges eszközöket figyelembe véve a kormány válasza e kérdésre egyértelműen nemleges. Ennek oka az, hogy az általános recesszióban például egy adócsökkentés rövid távon biztosan nem eredményezi azt, hogy a vállalkozók megnövelt termelésüket elfogadható árszinten értékesíteni tudják. Márpedig az egyensúly romlása éppen rövid távon nem engedhető meg. Éppen ezért a hiány csökkentését továbbra is prioritásnak kezeljük, és arra törekszünk, hogy annak mértéke mind 2008-ban, mind a következő évben a konvergenciaprogramban eredetileg vállaltnál alacsonyabb legyen. A jelenlegi helyzetben ugyanis a hitelforrások biztosítása szempontjából sokszoros jelentősége lehet annak, hogy Magyarországon a hiány mértéke 2009-ben az eredeti kritériumszint, a 3 százalék alá csökkenjen.
A jövő év megalapozása szempontjából is nagyon fontos az a megállapodás, amelyet a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal igen rövid idő alatt sikerült megalapoznia. Azt mondhatom, hogy ez a megállapodás több tekintetben is úttörő jellegű. Egyrészt még nem volt példa arra, hogy az említett nemzetközi intézmények közösen biztosítanak egy országnak finanszírozási csomagot, támogatva annak gazdasági stabilizációs programját. Másodsorban a csomag mérete, a finanszírozási forrás nagysága is rekordösszegű, a csomag ugyanis 20 milliárd eurónyi, mintegy 25 milliárd dollár finanszírozási forrást biztosít Magyarország számára. Lényegesen többet, mint amire várhatóan szükségünk lesz, de úgy gondolom, elegendő ahhoz, hogy ellent tudjunk állni a spekulációnak, és nyilvánvalóvá váljék mindenki számára: Magyarország erős és nincs egyedül.
Ahogy már eddig is elég részletesen szóltam erről, a válság, ami sújt minket, nem tőlünk ered, nem Magyarországon keletkezett. A hatások, amiket el kell szenvednünk, globálisak, a nemzetközi pénzügyi rendszer súlyos problémáiból adódnak. Nemcsak mi, hanem mások is, úgyszólván mindenki megfizeti ennek az árát. Ettől persze nekünk nem könnyebb, de azért fontos tudni, hogy a környező országokat is, azok tőke- és pénzpiacait, állampapírpiacait hasonlóképpen megrázza ez a folyamat. Igaz ez Lengyelországra, Csehországra, még inkább Romániára, Bulgáriára, s különösen az eddig igen gyorsan fejlődő balti országokra.
Visszatérve a jövő évi költségvetéshez: 2009-ben több területen a vártnál nagyobb kiadáscsökkentésre kényszerülünk. Vannak kivételek ugyanakkor a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezek közé tartoznak az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, az Unió által finanszírozott programok és projektek. A kormány biztosítja, hogy az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Erre garanciát jelentenek a minden esetben önálló előirányzaton betervezett társfinanszírozás összegei, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást, forrásfelhasználást lehetővé tevő rugalmas szabályok.
Az uniós támogatások szerepe a Magyarországra is hatással bíró pénzpiaci válság következtében még jobban felértékelődik. A költségvetésben megjelenő és a költségvetésen kívüli, mindösszesen 1000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatások mintegy külső pluszforrásként jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez. A kormány feladata, hogy e források gyors és hatékony felhasználásának a feltételeit biztosítsa. A forrásfelhasználás tekintetében több év adatai alapján összességében pozitív a kép, más tagállamokkal összevetve Magyarország jól teljesít. Az Európai Bizottság hivatalos kimutatásai szerint a 2004-2006 közötti uniós költségvetési időszakban a hazánk részére elkülönített strukturális források lehívásában Magyarország első a 2004-ben csatlakozott tagállamok között. Ezt az eredményt fenntartandó, egyúttal a pénzpiaci válságra válaszul a kormány 2009-ben bővíti a strukturális támogatások előlegnyújtási lehetőségeit. Az intézkedések célja, hogy minden arra rászoruló kedvezményezett hozzájuthasson előleghez a támogatott projektek megvalósítása érdekében, így a kedvezményezettek oldaláról nem merülhet fel likviditási probléma.
Tisztelt Képviselők! Mint már említettem, a kormány eredeti szándéka az volt, hogy a közszférában a keresetek 2008. évi szinten tartását követően 2009-ben már szerény mértékű keresetnövekedés valósulhasson meg. A megváltozott feltételekhez igazodva azonban kénytelenek vagyunk a béreket befagyasztani, azaz a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazotti illetménytábla és pótlékalap, a bírói, ügyészi alapilletmény jövőre változatlan marad. Sajnálatos, hogy vissza kell vonni a 13. havi illetményhez való jogosultságot is a következő évre. A közszolgálatban dolgozók bére, keresete azonban más módon emelkedhet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása következtében emelkednek bizonyos vezetői juttatások. Az “Új tudás, műveltség mindenkinek” program alapján emelkednek egyes, az érintettekhez kapcsolódó juttatások. A 2008-ban havi részletekben folyósított 13. havi illetmény 2009. januári elszámolásakor jelentkező kifizetési különbözetet a kormány a céltartalékból többletforrásként kompenzálja. A közszféra bérrendszerében meghatározott soros előmenetelek érvényesülnek 2009-ben is. Végül a különböző munkáltatói hatáskörben végrehajtásra kerülő intézkedések - úgymint illetményeltérítés, címadományozás - is javíthatják a kereseti színvonalat bizonyos szűk körben.
A központi költségvetési szervek létszáma meghatározó költségtényező. A korábbi években elrendelt, a kisebb és hatékonyabban működő állam megteremtését célzó létszámcsökkentési és szervezeti intézkedések végrehajtása befejeződött. Ennek megfelelően a 2009-ben tervezett létszám azonos az idei évre tervezettel, közel 261 ezer fő. Tehát felelősséggel arra vállalkozhatunk, hogy a közszférában megőrizzük az ott dolgozók munkahelyeit.
Tisztelt Országgyűlés! A központi fejezetek működésében, finanszírozásában, gazdálkodásában a kormány középtávú gazdaságpolitikája és az ehhez kapcsolódó költségvetési politika jelentős változásokat indított el, a többi között szervezeti intézkedéseket eredményezett az elmúlt években. Ez utóbbiakról, amelyek több tízmilliárd forintnyi tartós, minden évben jelentkező megtakarítást jelentenek, a 2007. évi zárszámadásban részletes tájékoztatást adtunk. A fő cél az, hogy a közforrásokat kevésbé terhelő méretekkel és szerkezettel takarékosabb, ugyanakkor hatékonyabban működő és színvonalasabb szolgáltatást nyújtó államot teremtsünk meg. Ez elsősorban a sokszor pazarlóként kezelt közigazgatásban, a rendészeti és honvédelmi területeken valósult meg, kevésbé a közszolgáltatásban, különösen az egyetemek nagyfokú autonómiájára is figyelemmel.
A gazdaság és a társadalom által elvárt, ésszerűen, eredményesen működő állam kialakításával kapcsolatosan a kiadások növekedési ütemének általános visszafogása, egyes, nem súlyponti területeken a támogatások hosszú távú csökkentése érvényesül. A központi fejezeteknél új feladatok korlátozott felvállalására van csak mód a jövő évben.
(13.20)
Ilyen például az “Új tudás - műveltség mindenkinek” program, amely a központi költségvetésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási és kulturális célú támogatásai között jelenik meg, mintegy 11 milliárd forinttal.
A közoktatás esetében kiemelendő a négypárti kezdeményezésre kidolgozott nemzeti tehetségprogramhoz biztosított félmilliárd többletforrás. A program a kulturális célú tárcaforrásokat, mintegy 8 milliárd forintot döntően a közösségi kulturális tevékenységekhez rendeli.
A Honvédelmi Minisztérium költségvetése a NATO tervezési gyakorlatának megfelelően GDP-arányosan került megállapításra, és aránya a GDP 1,11 százalékára nőtt. Hasznos konstrukciónak bizonyult, hogy így a fejezet-egyensúlyi tartalékot 2009-ben is meg kell képezni. Ezen összegek felhasználására, fejezetek részére történő átcsoportosítására az államháztartás bevételeinek és kiadásainak alakulását figyelembe véve kerülhet csak sor.
Tisztelt Képviselők! 2006-ban a kormány egyik első intézkedése volt az államszervezet karcsúsítása, amely 50 milliárd forint tartós, évről évre jelentkező megtakarítást eredményez. Jövőre a minisztériumok és a közigazgatás szervei 6 ezer főt, illetve 62 ezer főt foglalkoztatnak. Ez az államigazgatásban dolgozók 0,8, illetve 8,2 százalékát teszi ki. Az általános közösségi szolgáltatások kiadásai valóban növekednek. Ez azonban nem a bürokrácia erősödésének a jele, hanem néhány más jellegű kiadási tétel változásának a hatása.
A vagyonfejezetben bekövetkező növekedés magyarázataként szeretném megemlíteni, hogy több lesz a kiadás a tervezett “életjáradék termőföldért” program keretében. Mindenképpen előremutató, a gazdaság növekedési feltételeit javítja, hogy 2009-ben a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs kiadások is növekednek mind a költségvetési támogatásból, mind a közvetlen bevételekből.
Az országos tudományos kutatási alapprogramok és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal együttműködése az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek tekinthető. A 2008-2010 közötti időszakra meghirdetett alapkutatási programjuk keretében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból közös pályázatokra 2009-ben mintegy 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeiről is szóljak a továbbiakban. 2009-ben a központi költségvetés a helyi önkormányzatok számára a 2008. évi korrigált előirányzathoz képest 1,9 százalékkal nagyobb, összesen 1275 milliárd forint forrást biztosít. Ezen túlmenően az európai uniós fejezeti támogatások 312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből fejlesztési célú 270 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadály az európai uniós támogatásban részesülő beruházások megvalósításának, 2,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra emeltük a rászoruló önkormányzatok által az európai uniós önerő alapból igénybe vehető támogatási keretet.
Ami a nagy önkormányzati ellátórendszereket illeti, a közoktatásban elindítjuk az “Új tudás - műveltség mindenkinek” programot. Ennek fókuszában az esélyegyenlőség javítása, a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fokozottabb segítése, felzárkóztatása és a mindezen feladatokat végző, nagyobb terhet vállaló pedagógusok anyagi elismerése áll. Ennek jegyében többek között ösztönözzük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek már az iskolai előkészítést megelőző óvodáztatását az azt vállaló szülők anyagi támogatásával. Megnyitjuk a lehetőséget az óvodákban a második életévet betöltött bölcsődés korúak fogadására. Bővítjük az integrációs folyamatokat felgyorsító programokat, a felzárkóztató, fejlesztő foglalkoztatás lehetőségeit. Kiegészítő illetménnyel ismerjük el a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkáját, továbbá az osztályfőnökök magasabb munkaterhelését.
Folyatódik a szociális rászorultság alapú ingyenes étkeztetés kiterjesztése is. 2009. január 1-jétől a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák 1-5. évfolyamai mellett már a hatodik évfolyamos rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők is ingyenesen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést.
2009-ben kiemelt feladatként kezeli a kormány a segélyezési rendszer átalakítását, a rendszeres szociális segélyből élő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzését, foglalkoztathatóságuk javítását, a számukra felajánlható munkalehetőségek bővítését. A cél az, hogy a segélyen lévők közül a munkára képesek a jövőben segély helyett munkabérből szerezzék meg a megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ebben nagy szerepet kapnak az önkormányzatok a következő évben. A segélyezési rendszer átalakítása szükségessé teszi a kapcsolódó finanszírozás megújítását is. Olyan finanszírozási megoldást kerestünk, amely a közfoglalkoztatásra és a segélyezésre rendelkezésre álló pénzeszközök átalakításával, az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás megszervezésére való erőteljes ösztönzésével garantálja az új program pénzügyi feltételeit. Ezen új rendszerben a rendelkezésre álló mintegy 93 milliárd forint közel 50 százaléka szolgál foglalkoztatási célokat a korábbi 23 százalékkal szemben.
A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a kormány fontosnak tartja, hogy a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése stabil rendszerré váljon. Erre a célra már évek óta biztosít forrásokat a központi költségvetés a települési önkormányzatoknak. 2008-ban ez 1,2 milliárd forint. Ez az összeg 2009-ben az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékából bővül, és ezáltal meg is duplázódik. Ebből mintegy 100 ezer rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek immár két hónapi nyári étkeztetését lehet megoldani.
Folytatódik a társult feladatellátás ösztönzése. Ennek révén egyre több feladatot vállalnak a többcélú kistérségi társulások is.
Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás konszolidációja és stabilizációja kiterjed a második legnagyobb alrendszert képező társadalombiztosítási alrendszerre is. A makrogazdasági feltételek megváltozása szükségessé tette a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett költségvetésének módosítását is. A változások mind a bevételi, mind a kiadási oldalt egyaránt érintik. Bevételi oldalon, mivel az új makrogazdasági pálya kisebb keresetkiáramlással kalkulál, a járulékbevételek nagysága is kevesebb a benyújtott javaslatban szereplő értéknél.
Kiadási oldalon a lényeges változások három előirányzat esetében jelentkeznek. Módosul a nyugellátási kiadások, valamint a gyógyító-megelőző ellátások előirányzata, és kevesebb lesz a két alapkezelő esetében a működésre fordítható kiadás összege is. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2009. évi költségvetése minimális nagyságú hiánnyal van tervezve. Ez a hiány teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírása értelmében a kiadások és a bevételek egyensúlyával számol.
Az alrendszer 2009. évi költségvetésének további kiemelendő sajátosságai a következőkben foglalhatók össze. A bevételek között továbbra is a járulékbevételek képezik a meghatározó nagyságrendet. Az összbevételen belüli részesedésük, ideszámítva a késedelmi pótlékokat, bírságokat is, mintegy 71,8 százalék. A járulékmértékek megegyeznek a 2008-ban érvényesekkel. A munkáltatók által fizetendő járulék mértéke 29 százalék, ebből Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetendő rész 24 százalék, az Egészségbiztosítási Alapba jutó rész mértéke 5 százalék. A biztosítotti járulék mértéke 15,5 százalék, amiből az egészségbiztosítási járulék 6 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke, azoknál, akik nem magán-nyugdíjpénztári tagok, 9,5 százalék. Változik viszont az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege, ami a törvényi előírásnak és a tervezett inflációnak megfelelően 4350 forintról 4500 forintra nő.
A központi költségvetés különböző jogcímeken 2009-ben is jelentős nagyságrendű támogatást ad a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak. Ennek nagysága 919 milliárd forint, ami a bevételi főösszeg valamivel több mint 20 százaléka. A kérdéses előirányzatból 600 milliárd forint a Nyugdíj-biztosítási Alap, további mintegy 319 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növeli.
A legnagyobb kiadási előirányzatot a nyugellátásra fordított összegek adják. Ez az előirányzat egyrészt fedezetet tartalmaz a 2009. január 1-jétől végrehajtandó 3,1 százalékos mértékű nyugdíjemelésre; a törvényi előírás értelmében az év elején történő nyugdíjemelés két paraméter - az adott évre tervezett fogyasztói árindex, ami 4,5 százalék, és a nettó átlagkereset-növekedés, ami 1,6 százalék - egyszerű számtani átlaga. Ez biztosítja a nyugdíjak korrekciójára vonatkozó program 2009-re eső része 2009. szeptember 1-jétől történő megvalósításának fedezetét, lehetőséget ad a nehéz élethelyzetben élők részére méltányossági nyugdíj-megállapításra, -emelésre és egyszeri segély folyósítására is.
A megváltozott közgazdasági környezet, nemcsak a bevételek alakulását, hanem a közel kiegyensúlyozott költségvetés követelményét is figyelembe véve, a kiadási oldalon is intézkedéseket tesz szükségessé.
(13.30)
Mint már említettem, ez érinti a nyugdíjasok egy részének jövedelmi pozícióját is. Két olyan intézkedést javaslunk, amely összekapcsolható a társadalmi igazságossággal, és a nyugdíjasok többsége számára nem jelenti jövedelmi helyzetük érdemi romlását.
Azt javasoljuk, hogy a 13. havi ellátást azok a nyugdíjasok kapják, akik betöltötték 62. életévüket. Az ennél fiatalabb, de öregségi nyugdíjban, például előrehozott öregségi nyugdíjban részesülőknek ez az ellátás nem kerülne folyósításra - kivételt képeznek a rokkantsági, a baleseti rokkantsági ellátásban részesülők. Célunk volt a kisnyugdíjasok jövedelmi pozíciójának a megvédése, ezért maximáltuk 2009-ben 80 ezer forintban az összeget.
Az alrendszer kiadásainak valamivel több mint egynegyed részét az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai képezik. Ezen belül a legnagyobb előirányzatot a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható összeg adja. Az előirányzat új összege a 13. havi illetményre és bérre való jogosultság visszavonása miatt kevesebb a javaslatban szereplő eredeti értéknél. Ezt az összeget kiegészítik a központi költségvetésben rendelkezésre álló források, amelyek a kérdéses előirányzatból finanszírozott költségvetési szervként gazdálkodó egészségügyi intézmények körében a kormány bérpolitikai intézkedései fedezetéül szolgálnak. A gyógyszerek, valamint a gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának támogatására szolgáló előirányzatok meghatározásánál a 2007-ben elkezdődött és 2008-ban folytatódott kedvező tendenciák továbbélésével számolunk. A két alapkezelő szervezet működési kiadásainak előirányzatai biztosítják a megfelelő színvonalú feladatellátást, de az új előirányzatok nem tartalmazzák a 13. havi illetményeket és járulékaikat.
Tisztelt Képviselők! A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során hatékony munkakapcsolat alakult ki az Állami Számvevőszék munkatársaival. A kölcsönös és korrekt kapcsolattartás keretében igyekeztünk a Számvevőszék munkatársait menet közben folyamatos munkakapcsolatban az aktuális információkkal ellátni. Megköszönöm a Számvevőszék felelősségteljes munkáját, együttműködési készségét is. Ebben a különleges tervezési periódusban nagy megértés kellett ahhoz, hogy ez a munkakapcsolat jó eredményeket hozhasson.
Hogy a jövő évi költségvetés megvalósuljon, szükségessé teszi számos törvény módosítását is. Ezekről külön törvénymódosítási javaslatsort nyújtottunk be az Országgyűléshez. Az államháztartási törvény módosításának egyik célja, hogy az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek, azaz a költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján nyilvántartandó egyéb jogi személyek esetében is bevezetésre kerüljön az úgynevezett egyablakos rendszer. Ennek lényege az, hogy a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek a Kincstár útján tennének eleget a korábbi, állami adóhatósághoz történő közvetlen bejelentkezés, illetve változásbejelentés helyett. Az egyablakos rendszer törzskönyvi szervekre történő kiterjesztése a szervek bejelentkezését egyszerűsíti, a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel járó adminisztrációs terheket csökkenti.
A javaslat szerint az egyablakos rendszer 2009. június 1-jétől kerül bevezetésre, tekintettel arra, hogy a bevezetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek ezen időponttól kezdődően biztosíthatóak. Az államháztartási törvény módosítása számos, önkormányzatokat érintő szabályváltozást is tartalmaz. Ennek egyik lényeges köre az Állami Számvevőszék megállapításainak realizálását és ezzel kapcsolatban a kincstári felülvizsgálat pontosítását tartalmazó módosításokra vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifogásolta az Állami Számvevőszék jelentésében az önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett állami támogatások visszafizetésére és a pótlólagos támogatására vonatkozó megállapítások zárszámadási törvényben történő előírását, mivel így nincs lehetőségük az önkormányzatoknak jogorvoslatra. Az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján a mostani törvénymódosítás célja az, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításai érvényesüljenek a Kincstár felülvizsgálati eljárásában annak érdekében, hogy jogorvoslati út nyílhasson meg az önkormányzatok előtt.
Az önkormányzatokat érintő módosítás, továbbá az új rendelkezés az önkormányzatok részére részletfizetési kötelezettséget tenne lehetővé a visszafizetési kötelezettségük rendezése kapcsán. Számos önkormányzat ugyanis nem tud eleget tenni az év végi elszámolás során keletkezett visszafizetési kötelezettségeinek, ezért adósságrendezési eljárás lefolytatására kerülhet sor több esetben, amely ha időlegesen is, de működésképtelenné tenné az önkormányzatokat. Ezért indokolt még a visszafizetési kötelezettség végrehajtása előtt egy olyan lépcsőfok beiktatása, amely lehetőséget kínál mind az önkormányzatok, mind a Kincstár számára, hogy bizonyos keretek között az önkormányzat részletekben rendezze visszafizetési kötelezettségét.
Mindezeken felül a törvénymódosítás a nem pénzforgalmi ügyletek bruttó módon és pénzforgalmi értéken történő költségvetési megjelenítésére is javaslatot tesz. Az állami vagyonnal való gazdálkodás során ugyanis felmerülnek vagyonváltozást eredményező természetbeni ügyletek, például ingatlancserék, ezért az átláthatóság érdekében szükséges ezek költségvetési elszámolásának szabályait is pontosan meghatározni.
Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával a foglalkoztatók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egységesülnek a közteheralapok. A munkaadói járulék alapja a munkaadói tb-járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezik meg a jövőben.
Szintén a közteheralapok egyszerűsítése okán módosul a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, így a jövőben a szakképzési hozzájárulás alapját is a társadalombiztosítási járulékalap fogja képezni. A törvénymódosításokkal jelentősen egyszerűsödnek a foglalkoztatók járulékfizetései, mivel egyazon összeg után fizetnek majd tb-járulékot, munkaadói járulékot, illetve egészségbiztosítási járulékot és munkavállalói járulékot.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó, aki több vállalkozásban is közreműködik, csak az egyik vállalkozása után fizesse meg a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az a nyugdíjas, aki több vállalkozásban is érintett volt, valamennyi vállalkozása után meg kellett hogy fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Szintén fontos törvénymódosítás a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megváltoztatása. Eszerint a nemzeti civil alapprogram a jövőben a tárgyévet megelőző harmadik évben, a civil szervezetek részére átutalt 1 százalékos felajánlásoknak megfelelő összegű költségvetési támogatásban részesülne. Mindez azt jelenti, hogy a 2009. évben az alapprogram támogatása 7 milliárd 700 millió forintot tesz majd ki.
Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása egyrészt összefügg az államháztartási törvény azon módosításával, amely az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek részére bevezetendő egyablakos rendszert érinti. A módosítás másik indoka az APEH-nél kiépítendő köztartozásmentes adózói adatbázis létrehozása. Ennek lényege az, hogy amely vállalkozás ebben szerepelne, annak nem kellene külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizethetnek. Amely vállalkozás azonban nem szerepel az adatbázisban, vagyis akinek köztartozása van, annak továbbra is igazolást kell bemutatnia. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel helyettesítheti az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolást, ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, így saját döntésük alapján más szervek, támogatásfolyósítók is használhatják az adatbázist az igazolás bekérése helyett.
A törvénymódosítás mindezeken felül a valótlan adatokat tartalmazó adózói kérelem esetén külön mulasztási bírság tényállást is rögzítené, amely magánszemélyek esetében 200 ezer, egyéb esetben 500 ezer forint lenne. A törvénymódosítással a fentieken túl bővülne az elektronikusan intézhető adóügyek köre. Ebből adódóan az adópolitikáért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét is meg kell határozni.
Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében elektronikus úton lehetőség lesz a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésére, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek, az illetőségigazolás, valamint a jövedelemigazolás intézésére. Az adóeljárás egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében a javasolt módosítás elfogadása esetén lehetővé válik a telefonon keresztüli ügyintézés is.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az előzőekben bemutattam, hogy a kormány milyen okok, milyen szempontok és megfontolások alapján milyen gazdasági és költségvetési koncepciót javasol elfogadni az Országgyűlésnek 2009-re. A döntés természetesen a parlament kezében van. Közös felelősségünk és a kényszerítő körülmények közepette is hazánk számára a lehető leghatékonyabb, legkisebb áldozattal járó és a lehető legnagyobb eredményt hozó megoldást fogadjuk majd el.
(13.40)
A politikusok felelőssége, hogy ha kell, az alapvető kérdésekben egyetértésre jussanak, összefogjanak, közösen cselekedjenek. Véleményem szerint most ennek jött el az ideje. A kormány és a mögötte álló szocialista frakció nevében azonban arra kérek minden törvényhozót, mindenkit, aki eltérő politikai küldetéssel ugyan, de a Magyar Köztársaságnak és a köztársaság állampolgárainak érdekét szolgálandó ül ebben a teremben, hogy a helyzet komolyságához és felelősségéhez méltó emelkedettséggel vegyen részt a költségvetési törvényjavaslat és az azt megalapozó törvények módosítására vonatkozó előterjesztés vitájában.
Kérem, hogy az általam ismertetett módosításokat szem előtt tartva a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatot, majd az azt megalapozó egyes törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP, szórványos taps az SZDSZ soraiban.)
