DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA

Teljes szövegű keresés

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor az NCA-törvény módosításához a módosító javaslatokat beadtuk, a működőképesség javítása volt a célunk, nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ne csak a kormányzati, illetve a politikai észrevételek épüljenek be a törvény módosításába, hanem a civil észrevételeket is beépítsük. Ilyen formában én a 6., 8. és 11. ajánlási ponthoz szeretnék elsődlegesen hozzászólni.
A 6. ajánlási pont Balog Zoltán és Bíró Ildikó módosító javaslata, amelyik megváltoztatná azt az NCA-ban eredetileg kialakult, eredetileg felépített rendszert, hogy minden kollégiumi tag, illetve tanácstag csak két ciklusban töltheti be ezt a funkciót, és két ciklus után hátrébb lépve egy ciklusban nincs döntéshozóként bent a rendszerben, hanem lehetőséget teremt arra, hogy más civilek is bekerüljenek a döntéshozatali mechanizmusba. Balog Zoltán és Bíró Ildikó erre tett javaslata azt mondja, hogy csak abban a kollégiumban ne legyenek, ahol eddig voltak, egy forgó rendszert viszont engedjen meg.
Mind a bizottsági ülésen, mind pedig a háttérbeszélgetéseken érveltünk, és jómagam is érveltem amellett, hogy ez ne így legyen. Ma Magyarországon a több mint 70 ezer nyilvántartott civil szervezetből azt látjuk, hogy azóta, amióta az NCA-törvény elindult, illetve lehet azt mondani, hogy az elmúlt tíz évben is hihetetlen fejlődésen ment keresztül a civil szféra. Láthatóan a civil szervezetek fejlődéséhez nemcsak az kell, és nemcsak az járul hozzá, hogy mekkora forrásból tudnak gazdálkodni, hanem az is, hogy milyen lehetőségeket kapnak, milyen információkhoz jutnak. Azt gondolom, nem jó az az irány, amikor ezt beszűkítjük, és a jelenleg körülbelül 135 döntéshozó részére az újbóli elektori választást lehetővé tesszük az NCA-ban. Nyissuk meg ezt a törvény eredeti szándékai szerint azon civil szervezetek részére is, amelyek eddig nem voltak döntéshozók, és most a kollégiumok vagy az elektori gyűlés támogatását ehhez meg tudják szerezni. Alkalmasak és képesek a civilek arra, hogy ezt a rendszert - ami bent döntéshozóként nyilván nem egy egyszerű rendszer - folyamatosan működtessék, és azt a jó színvonalat, amit eddig is jelentett ez a rendszer, fenntartsák.
A 8. ajánlási pont alatt módosító indítványt terjesztettem be, hogy az ötezer fő alatti településen az önkormányzati képviselőknek engedjük meg, oldjuk fel az összeférhetetlenségi törvény ezen rendelkezését. Ötezer alatti lélekszámnál ne legyen kizáró ok az önkormányzati képviselőség abban, hogy valaki a kollégiumoknak tagja, illetve a tanácsnak tagja legyen. Pettkó András képviselőtársammal vitatkoznék: a törvény nemcsak a pártok által jelölt és a pártokat képviselő önkormányzati képviselőket zárja ki, hanem mindenkit, aki civilként, függetlenként indul, aki önkormányzati képviselő, mindenki ebből a rendszerből ki van zárva.
Két módosító javaslatot terjesztettünk a bizottság elé. Az egyik, hogy tízezer alatt, ez volt a civilek kérése. Mi úgy gondoltuk, hogy talán az ötezer, azaz a kistelepülési lélekszám az, ahol teljes mértékben látható és tapasztalható a politikamentesség, és látjuk azt, hogy legyen az civil, független vagy párt által delegált, egy ötezer alatti lélekszámú településnél nincs pártszerű működés, és sajnos nincs olyan sok közéleti ember, aki a település sok gondját-baját magára vállalva az önkormányzatba bemegy.
(20.20)
Ne büntessük ezeket a túlnyomó részben civileket avval, hogy elvesszük tőlük az NCA-ban lévő lehetőséget. Ilyenformán a pici településen lévő, a közéletben aktív szerepet vállaló és civil szervezetben jól dolgozó, a többi elektor szimpátiáját és támogatását megnyerő szervezeti vezetők részére nyissuk meg azt a lehetőséget, hogy döntéshozóként be tudjanak kerülni az NCA kollégiumaiba.
A 11. ajánlás arról szólt, és ezt szintén az összeférhetetlenséggel kapcsolatban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanács és a kollégiumok összeférhetetlensége mellett állapítsuk meg a kezelő szervezet összeférhetetlenségét. Mind az általános vitánál, mind pedig amikor a bizottságban a módosító javaslatokat tárgyaltuk, akkor sokszor felvetődtek azok a problémák, amelyek a képviselőkhöz eljutnak civil szervezetek részéről, azok a gondok, problémák, amelyek a pályázatokat, azok életét kísérik. Természetesen - és ez látható volt - minden politikai párt ezekre a problémákra nyitott és fogékony, a törvényjavaslat tárgyalásának kezdetétől az érződött, hogy konszenzus felé vagyunk képesek menni. Őszintén szólva, ezért volt számomra teljesen értelmezhetetlen Balog elnök úrnak a napirend előtti felszólalása, amikor egy tökéletesen politikai témává tette ezt az NCA-törvényt, holott a tárgyalásokon mindenki a szakmaiságot és a civilek véleményét tartotta a legfontosabbnak.
Tehát láthattuk azt, hogy ezek mindenkinek fontosak, de azt is érzékeltük, és erre a minisztérium részéről nagyon nagy nyitottság volt, amit most itt szeretnék megköszönni, hogy akár a törvényben tudunk problémákat megoldani, akár pedig azokban a rendeletekben, amelyek szabályozzák a működést, erre nyitottságot mutattak, és hogy ezeket megpróbáljuk kezelni. Tudom és látom, hogy az ESZA Kht.-val kapcsolatban sok probléma merül fel, de azt gondolom, elvitathatatlan az a hihetetlen munka, amit az elmúlt években végeztek, hogy ma már azért tudunk problémákról beszélni, mert összemérhető, átlátható rendszerben kezelik a pályázatokat, és egy nagyon egyszerű helyzetben vagyunk, amikor néhány hiányosságot ez a rendszer önmagából kivet.
Pettkó képviselőtársam néhány megjegyzésére, néhány javaslatára szeretnék reflektálni. A 7. ajánlási pontban Pettkó képviselőtársam már a képviselőjelölteket is kizárná az NCA rendszeréből. Azt gondolom, hogy talán képviselő úr nem mérte fel, hogy egy-egy önkormányzati választás alkalmával, illetve parlamenti választás alkalmával milyen hihetetlen sok képviselőjelölt jelentkezik be. Habár lehet, hogy ez után a ciklus után már nem lesz ekkora tolongás, hogy felvállalják ezt a nagyon megbecsült munkát az emberek, talán jobb elfoglaltságot fognak maguknak választani, de mégis nagyon sok, és ugye, az összeférhetetlenségi törvény alapfilozófiája arra épül, hogy azok, akik döntési helyzetben vannak bizonyos források felett, ők ne legyenek az asztalnak mind a két oldalán. Az, aki jelöltté válik, vagy ne adj’ isten, csak kopogtatócédulát szed, semmifajta döntési helyzetben nincs, ilyen formában számomra legalábbis értelmezhetetlen az, hogy egy összeférhetetlenség típusú módosító javaslatot már a jelöltekre is hozzunk be.
A 10. ajánlásban a javaslat, hogy írásos és szóbeli legyen, azt gondolom, hogy mint ahogy a legtöbb javaslatra nyitottságot mutattunk és fogunk kompromisszumot kötni, szerintem ez is egy olyan javaslat lesz. Jelenleg a miniszter asszony, de az összes miniszter, akihez az NCA tartozott, soha eddig azt a hagyományt nem törte meg, hogy ha a bizottság hívta, akkor ne jöttek volna el beszámolni. Azt gondolom, hogy alapvetően nincsen evvel probléma. Ami miatt ezt nem támogattuk, az azért volt, mert túlszabályozottnak tartanánk a törvényt, ha minden egyes apró részletet ilyen formában szabályoznánk le.
Az országos lefedettségnél azt látjuk, hogy igen nagy a nyomás mind a törvényalkotókon, mind a minisztériumon, hogy az országos hatóköröket újragondoljuk, és újra nézzük át, hogy tulajdonképpen mi is lenne egy olyan rendszer, amely hatékonyan tudná megmutatni a civil szervezetek csoportosulását a mai világban. Igazából azért nem szeretnénk ezt nagyon megnyitni, egyrészt mert 2011 előtt ez nyilván nem lesz hatályos, mert a ma zajló elektori bejelentkezési folyamatnál már ezek meg voltak nyitva, túl is vagyunk a bejelentkezésen, tehát 2011-ben lesz legközelebb aktualitása annak, hogy a törvénynek ezen helyével a gyakorlatban is a civilek foglalkozzanak, de azt gondolom, hogy 2011-ig egészen biztos, hogy ezt az országos lefedettséget újra kell nézni.
Összességében azt gondolom, hogy szükség lesz néhány bizottsági módosító javaslatra ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő módosító javaslatokkal egy harmonikus törvény alakuljon ki újra, és azokat a tárgyalásokat, amelyeket elkezdtünk az elmúlt hetekben, szeretnénk folytatni, és ilyen formában szeretnénk kialakítani az NCA módosított, új arculatát.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem