ÉKES ILONA
ÉKES ILONA
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint azt már a törvényjavaslat általános vitájában is elmondtuk, az NCA-val foglalkozó 2003. évi L. törvény a Fidesz szerint is módosításra szorul, mivel a törvény legalapvetőbb célja - a demokrácia egyik alapvető intézményét, a hazai civilek, alapítványok, egyesületek fejlődését és biztonságos működését segíteni kívánó törvényi szándék - nem a kívánt mértékben teljesült.
Sajnos, hogy ezt a meglévő konstrukciót évről évre újabb és újabb működési és strukturális változtatásokkal, reformokkal teszik egyre működésképtelenebbé. Az elmúlt években azt a szabályt helyezték hatályon kívül, hogy az 1 százalékos felajánlásokat megduplázza a költségvetés, mindenfajta költségvetési plafonokat, zárolásokat rendeltek el. A civilek működése ezek miatt az intézkedések miatt teljesen bizonytalanná és tervezhetetlenné vált. A törvényjavaslat ezen az anyagi kiszámíthatatlanságon mit sem változtat, sőt a szintén az Országgyűlés asztalán lévő, a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat a következő évben is a kiszámíthatatlanságot, alulfinanszírozottságot emeli törvényi szintre. A civil szervezetek többsége előbb vagy utóbb kénytelen lesz beszüntetni a tevékenységét. A gazdasági válságra tekintettel egészen biztosan várható lesz, hogy jövőre is be kell fagyasztani a források jó részét, valamint a szokásos maradványképzésre és az ebből adódó elvonásokra is számítanunk kell. Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a jelenlegi törvény nem jó, lényeges változtatásra szorul, és szerintünk a gondok egészen máshol vannak, mint ahol az új tervezet azt láttatni véli.
Az általános vitában is elmondtuk, hogy a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény módosítását akkor tudnánk támogatni, ha a módosítás a következő szempontoknak tenne eleget: a rendszer stabilizálása, a kiszámíthatóság, átláthatóság, egyszerűség és évről évre legalább az inflációt követő finanszírozás. A javaslathoz benyújtott módosító javaslataink ezeknek a szempontoknak az érvényre jutását célozzák. Természetesen, mint az az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén kiderült, a kormány ezek közül egyet sem támogat. Nem értünk egyet a kollégiumok létszámának csökkentésével, mert az a minisztérium és a végrehajtást végző ESZA Kht. és a kollégiumok egymás mellé rendeltségét eltolja a miniszteri titkárság és az ESZA Kht. irányába, hiszen így kevesebben lesznek azok, akik döntésük végrehajtásának elhúzódását, akadályozását számon kérhetnék a felelős szervektől.
(20.30)
Ha viszont nem kívánnak változtatni az NCA döntéshozó szervei a végrehajtást végző ESZA Kht. és a miniszteri titkárság egymás mellé rendeltségén és az egymásra utaltságon, akkor miért nem követelnek meg hasonlóan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat az ESZA Kht. és a miniszteri titkárság alkalmazottai tekintetében, mint teszik azt az NCA-ban tevékenykedő civilekkel? Erre vonatkozóan szintén módosító javaslatot nyújtottunk be, ám a kormány nem támogatja, hogy a döntések végrehajtásáért felelős személyek ugyanolyan szigorú összeférhetetlenségi szabályok alá tartozzanak, mint a döntéshozók, azaz a kollégiumok tagjai.
Fontosnak tartjuk, hogy a demokrácia legalapvetőbb intézménye, a független igazságszolgáltatáshoz fordulás joga megillesse a pályázó civil szervezeteket, és ne csak a pénzügyi beszámolójukkal kapcsolatos elutasító döntések esetében illesse meg őket ez a jog. Annál is fontosabbnak tartjuk ezt, mert - mint az a 2007. évről szóló miniszteri beszámoló tárgyalása során kiderült - 2007-ben az ESZA Kht. hibájából több érvényes pályázatot is érvénytelennek nyilvánítottak. Jogorvoslati lehetőség azonban nem volt, hiszen a tanács döntését is az ESZA Kht. készíti elő, így az ilyen kérdések megítélésére nincs független fórum. Sajnos, hasonló rossz sejtéseink vannak a 2008. évet illetően is, de arról a beszámolót leghamarabb 2009 júniusában fogjuk látni.
Tisztelt Országgyűlés! Kormánypárti képviselőtársaim gyakran mondták, hogy legalább olyan konszenzussal kellene a törvénymódosítást elfogadni, mint amilyen konszenzussal elfogadtuk magát az alaptörvényt. Számítottunk arra, hogy a törvényjavaslatról az általános vitát követően ötpárti egyeztetést fogunk lefolytatni, ám ez nem történt meg. Nem tudom, ténylegesen mit is akarnak. Eddig csak azt tapasztaltuk, hogy a kormány szinte egyetlen módosító javaslatot sem támogat. Pozitív javaslattal egyetlen kormánypárti képviselő sem állt elő, a javaslat a részletes vita megkezdéséig nem változott érdemben úgy, hogy az esetleg általunk támogatható lenne.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
