PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor több mint két héttel ezelőtt a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény első vitanapját, tulajdonképpen az első vitáját tartottuk, megkezdtük a vitát, akkor az MDF képviseletében elmondtam frakciónknak azt az álláspontját, hogy szükség van a törvényjavaslat módosítására, és azt is elmondtam, hogy ez egy kis léptékű módosítás.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azután egy kis szünettel, úgy két hét múlva folytatódott ennek a törvénynek az általános vitája, és tulajdonképpen próbáltunk különböző egyeztetéseket folytatni, különböző civil egyesületekkel találkozni, hol kisebb, hol nagyobb fórumokon. Próbáltuk azokat a módosítási javaslatokat, amelyeket a Házszabály megengedett, az általános vitáig benyújtani.
Ha valaki ma megnézi a parlament honlapját, akkor azt tapasztalja, jelen pillanatban máris több módosítási javaslat visszavonásra került, mind az MDF képviselői - tehát magyarul: jómagam - részéről, mind a Magyar Szocialista Párt részéről. Tulajdonképpen a vita kapcsán érlelődött az, hogy melyek azok a javaslatok, ahol a visszavonás azért is szükséges, mert el tudtuk fogadni egymás érveit.
Most több olyan módosítási javaslatról szeretnék a Parlament falai között a részletes vitában szólni, mint a 2., 7., 9., 10., 11., 13., 14. és 15. számú módosítási javaslatok, és arra biztatom képviselőtársaimat, hogy nincs még késő, amennyiben a mai vita végéig nem érkezik be kapcsolódó módosítási javaslat, amellyel jobbá lehet tenni ezt a törvényt, akkor akár bizottsági módosítási javaslatokkal is ezt tegyük meg.
Végigmenve a módosítási javaslatokon, a 2. módosítási javaslatnak mi a tartalma; nem értem, miért nem támogatják ezt képviselőtársaim, hiszen mindannyian tudjuk, amíg a civil egyesületek és alapítványok, amelyek az NCA-tól tudnak pénzt nyerni… - azt gondolom, helyes, hogy a 30 napról 60 napra bővítjük a különböző fajta lehetőségeiket. Az, hogy a tanács és más egyéb szervek tekintetében ezt a 30 napot 15 napra csökkentjük, ez viszont azért helyes, mert nagyon sok esetben vita van, akár még két évre visszamenőleg is. Most hallottam egy esetet: van egy olyan civil egyesület, amelynek elfogadták az elszámolását, mindent rendben találtak, majd most kaptak egy visszamenőleges ellenőrzést, és belekötöttek az ESZA Kht. ellenőrzői egy 20 ezer forintos tételbe, egyébként egy 200 ezer forintos pályázatról van szó, amit annak idején elfogadtak.
Itt nagyon sok esetben olyan létbizonytalanság volt a civilek esetében, amit meg kellene valahogyan oldani. Egyébként, ha megnézzük, akkor Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselőtársaimnak is van ezen a területen módosítási javaslata, és azt gondolom, itt igenis, nekünk, jogalkotóknak nagyon oda kell figyelnünk, mert azt lehetetlen állapotnak találom, amit néhány nappal ezelőtt hallottam, hogy két évre visszamenőleg elfogadtak valamit, ellenőriznek, és mondjuk, ennek az egyesületnek, hogy ne zárják ki az idei NCA-pályázatokból, egy két évvel ezelőtti pályázathoz kell valamilyen listát leadnia. Itt mondanám az államtitkár úrnak és a kormánypárti képviselőknek is, ha most, ennél a törvénynél nem, de akkor csináljunk egy olyan módosítást, amiben ezt figyelembe vesszük.
Természetesen közpénzről van szó, és a közpénzek tekintetében mindig tételesen el kell számolni; de amiről már egyszer elfogadták az elszámolást, mindent lezárták, azt nehogy már újra elkezdjük tárgyalni! Ezért gondoltam, hogy a 30 napot vigyük le 15 napra.
A következő módosítási javaslatom, ami elég nagy vitát váltott ki, ez a 7. számú. Itt van az MSZP-nek is beadva erre a kérdésre módosítási javaslata. Tulajdonképpen itt azon folyik a vita a frakciók között, hogy ki ne lehessen az NCA tanácsának a tagja, szűkítsük-e ezt a kört, bővítsük-e ezt a kört. Megmondom őszintén, azért adtam be ezt a módosítási javaslatot, mert aki az országgyűlési, önkormányzati választásokon képviselőjelöltté válik, képviselőjelöltté válik, mondjuk, Újpesten egy párt színeiben, mondjuk, az MDF színeiben - egy kistelepülésen az MSZP módosító javaslata ötezer, a tízezrest vissza is vonták, már csak az ötezres él -, az ötezer lélekszámú kistelepülésen is ugyanúgy egy párt által delegált emberről beszélünk.
Azt el tudom fogadni, hogy beadjunk egy módosító javaslatot, ami kizárná mindenhonnan azokat, akik pártszínekben indulnak vagy jelöltté váltak, mindenesetre a magam részéről - nem is tudom, hányas a módosítási szám, amit MSZP-s képviselőtársaim adtak be - a 6. számot tartalmazza. Ezt azért nem tudom támogatni, mert nagyon nehéz meghatározni, miért pont ötezer. Értem én Szabóné Müller Timea és MSZP-s képviselőtársaimnak azt a javaslatát, hogy miért pont ötezer, de ettől függetlenül azért azt gondolom, hogy ez nem volna helyes irány.
Ha megnézzük a következő módosítási javaslatot, ami a 10. számot tartalmazza, és jelen pillanatban sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogatja, ott a 10. módosítási javaslat azt tartalmazza, hogy írásban is be kelljen számolni. Az eddigi gyakorlat is ez volt, hogy kaptunk egy írásos beszámolót, amiről azután szóbeli kiegészítéssel együtt a bizottság tárgyal. Nem látom semmilyen akadályát annak, miért ne lehetne ezt beemelni a törvénybe, hogy igenis, írásban is, szóban is be kell számolni. Természetesen elkészül az írásos beszámoló, utána szóban is beszámol a tárca minisztere. Tehát azt gondolom, helyes volna ezt az eddigi szokásjogot a törvénybe beírni.
A következő pont a 11. pont, amiről már elég sok vita folyt eddig is, öt évvel ezelőtt is, amikor a törvényt alkottuk, hogy tulajdonképpen ki számít országosnak, a közrend és közlekedésbiztonság, az önkéntes tűzoltóság, katasztrófaelhárítás, nem mondom végig, mert ebben az évben a nők és a férfiak, az esélyegyenlőség védelme kerülne be ebbe a kategóriába. Én alapjában véve azt mondom, nem lenne baj, ha bővítenénk. Mindenesetre, ha kinyitunk egy kaput, akkor nagyon sok olyan civil egyesület lesz, amelyik meg fog sértődni, azért, hogy miért pont őket engedtük be ebbe a körbe, miért nem engedtünk be ebbe másokat. Ezért azt javasolom a képviselőtársaimnak, hogy gondoljuk meg ezt a módosítási javaslatot is.
A következő egy csoport, tulajdonképpen a 13. módosítási javaslat kapcsán. Azt vitatja, hogy tulajdonképpen az alapprogram kezelése során felmerülő összköltségnek az alapprogram forrásaihoz való arányát miben kell szabályozni, törvényben vagy pedig rendeletben szabályozzuk-e. Azt gondolom, helyesebb volna, ha ez maradna úgy, ahogyan régen volt, és nem módosítanánk. Magyarul: a törvényben szükséges rögzíteni az arányokat, hogy maximum mennyit lehet a befolyt pénzből az alapprogram kezelése során fordítani.
Van még három módosítási javaslatom, a 14., 15. és 16. módosítási javaslatom. Szeretném jelezni az elnök úrnak, hogy visszavonom, mert azt gondolom, a vita során elég érvet kaptunk arra, hogy nem biztos, hogy jó, ha ezeket a módosítási javaslatokat a Ház elfogadja, és végképp azért, mert egyik sem kapta meg az egyharmados támogatást, tehát a 14., 15., 16. módosítási javaslatot visszavonom.
Van még egy módosítási javaslat, a 17-es, amiről tulajdonképpen azt gondolom, megéri vitatkozni a tisztelt Ház falai között is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a kérdés ebben a módosítási javaslatban, hogy ha van egy x számú tanács, akkor ezen x számú tanács hány tagjának kell az ülésen részt vennie, és hány tud döntést hozni. Tudom azt, hogy tulajdonképpen az NCA tanácsának volt ez az elképzelése, mert a régi szabály egy eléggé szigorú szabály volt. Az azt jelentette, hogy a 11 fős tanácsból legalább nyolc embernek a szavazatára szükség volt, míg a mostani szabály szerint ha hat ember ott van - tehát az 50 százalék ott van -, és a hatból négy igennel szavaz, akkor 4:2 arányban el lehet dönteni a szavazásokat.
(20.10)
Én azt gondolom, ha az eredeti szabályozást hagynánk bent, akkor ezzel arra késztetnénk és arra kényszerítenénk a tanács tagjait, hogy minél nagyobb konszenzussal fogadjanak el egy-egy döntést, a lehető legtöbbet vitatkozzanak, és csak akkor lehessen döntéseket eredményesen meghozni, ha a tanács megfelelő számú tagja részt vesz a szavazásban. Hiszen gondoljanak bele ebbe a szituációba, amit az előbb mondtam: 11 embernél 4:2 arányban el lehet dönteni egy kérdést, tehát valójában 4 igennel 7 nemet ellensúlyozni lehet, persze úgy, hogy 5 ember nem vesz részt a szavazásban, nincs ott a tanács ülésén. Ezért én azt gondolom, helyes volna meghagyni ezt a dolgot.
Még egy módosítási javaslatról szeretnék beszélni, hogy mi fog történni a kollégium tagságával, ami vitatott kérdés. Már a bizottsági ülésen kaptunk ígéretet a kormánypárti képviselőktől, hogy csak azért nem támogatják a Bíró Ildikó és Balog Zoltán képviselőtársaim által beadottakat, mert ők szeretnék az eredetit meghagyni, míg ez 11-re fölvinné, de a 9-et hagyná meg, míg az önök javaslata, hogy maradjon az eredeti, az 5 és a 11 közötti létszám. Ezt a magam részéről elfogadhatónak találom. Ez azt jelenti, hogy itt be kell adni egy olyan módosítási javaslatot, ami azt kitörli, és egy szavazással ezt a kérdést lehet rendezni. Balog Zoltán és Bíró Ildikó 1. számú módosítási javaslata, amiről az előbb beszéltem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én örülök annak, hogy a parlament valamennyi pártja részt vesz a mostani vitában. Bár most látom, hogy az SZDSZ-t nem látom, de mindenesetre én azt gondolom, ők is fogják támogatni a konszenzust abban a kérdésben, hogy ez a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény elfogadásra kerüljön a módosítás tekintetében, még akkor is, ha mindannyian tudjuk, hogy magának a törvénynek rengeteg hibája van, és azt is tudjuk, hogy a bizottság nem fogadta el a miniszter asszony beszámolóját. De ez nincs összefüggésben magával a törvénnyel, hiszen maga az NCA-törvény egy öt éve született törvény, amelyik még rengeteg gyermekbetegségtől szenved. Ezeket a kis hibákat szerintem lehet korrigálni. Az új tanács felállásával egy fél év múlva már ők is látni fogják, hogy mik azok az irányok, amelyekben esetleg módosítani volna szükséges a törvényt.
Én mindenesetre egy ilyen fontos dolgot mondok: én fontos dolognak tartanám azt - bár visszavontam a módosítási javaslatokat, negyedéves finanszírozás volt idáig az NCA-n belül, most havi finanszírozásra tér át -, hogy végre megteremtsük az önálló számlát, még ha a Pénzügyminisztérium ennek annyira nem is örül. Hiszen, ha lenne az NCA-nak egy önálló számlája, vagy ha nincs is önálló számlája, de legalább az NCA tanácsának nagyobb belátása, betekintése van a számla tekintetében arra, hogy a számlán pontosan, naprakészen mennyi pénz van, akkor az nagyon sok vitát meg fog szüntetni a háromszereplős tényező tekintetében: vannak a civil egyesületek, alapítványok, van a második a kormány, a harmadik pedig a mindenkori kezelő szerv. Tulajdonképpen ennek a háromnak kell tökéletesen együtt muzsikálni annak érdekében, hogy a jelenlegi több mint 8500 civil egyesület, amelyik nyert támogatást, és a több mint 12 ezer nyertes pályázat kifizetése és a lebonyolítása a lehető legkönnyebben meg tudjon történni. Hiszen mindannyiunknak az az érdeke, hogy mindenki minél hamarabb meg tudja kapni ezt a pénzt, és maga az NCA-n belüli előfinanszírozási rendszer tényleg előfinanszírozású, és ne utófinanszírozású rendszer legyen.
Még egy utolsó mondatot szeretnék mondani: ettől függetlenül én fontosnak tartom azt, hogy a civil egyesületek és alapítványok alapításának és megszüntetésének a kérdését a parlament minél hamarabb áttekintse.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
