PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném először is mondani, hogy Balog Zoltán képviselőtársam nem napirend előtt beszélt (Dr. Korózs Lajos: Interpelláció volt.), hanem interpellált, már csak a jegyzőkönyv kijavításának érdekében. És azért, tisztelt képviselő asszony, volt már arra példa, hogy felelős kormányzati képviselő, miniszter vagy államtitkár, például Kiss Péter, valamiért nem érkezett meg a bizottság ülésére, amikor az NCA-beszámolót tárgyaltuk. De ez már mind a múlté, felejtsük el; én arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák azt a módosítási javaslatomat, amelyet én benyújtottam, aminek az a lényege, hogy ahogy ez eddig a szokásjog volt, kelljen beszámolni a miniszternek írásban, és utána kelljen beszámolni szóban is. Szerintem ez egy támogatható és elfogadható javaslat volna.
A másik pedig a 4. ajánlási pont alatt levő módosítási javaslat, amit Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselő asszony és úr jegyeznek, a Fidesz képviselői; azért azt gondolom, képviselő asszony, álljunk meg itt egy pillanatra. Álljunk meg egy pillanatra, mert azok a civilek, akikkel én beszéltem, túlnyomó többségében azt támogatják, hogy legyen változás, legyen változás mindegyik tanácsnál, de azt is támogatják, hogy ez a változás elméletileg ne legyen teljes mértékű.
Ha elfogadjuk azt, hogy valaki nem tud átmenni egy másik tanácsba, akkor elméletileg elképzelhető, hogy az a százharminc-egynéhány hely, amiről beszélt, egy az egyben kicserélődik, és teljes mértékben új képviselők kerülnek be. Azt gondolom, egy rendszerben nemcsak a változás, hanem a folyamatosság is nagyon fontos dolog. Hiszen gondoljon bele a képviselő asszony, hogy akik egy témával foglalkoztak éveken át, rágták, pró és kontra, gondoljon csak arra, amikor ide az Országgyűlésbe bármelyik frakcióba beérkezik egy új képviselő, mindegyik parlamenti ciklus elején megérkezik egy új képviselő, az a képviselő azon kívül, hogy hol a széke, amit az első nap megtanul, nem sok mindent tud. És én azt gondolom, ha teljes mértékben az fog megtörténni, amit önök javasoltak, akkor elméletileg elképzelhető, hogy mindenki lecserélődik, magyarul elképzelhető, hogy minden egyes kuratórium, minden egyes alrész és maga a nagy tanács is ugyanazokat a dolgokat kezdi el elölről átbeszélni és átrágni, amit már 25-ször áttárgyaltak, és született valamilyen kompromisszumos megoldás.
Ilyenkor én azt gondolom, jó volna, ha volna ott valaki, aki azt mondaná, hogy hohó, mi ezt már áttárgyaltuk, vitatkoztunk rajta 72 órát, és a 72 órának ez volt az értelme és ez volt az eredménye. Ezért tudom én támogatni a Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselőtársaim által beadott módosítási javaslatot, mert ez egy változást jelent, viszont a változás mellett az állandóságot is valamilyen szinten megtartja. Én értem a képviselő asszony logikáját és az érvelését, hogy Magyarországon hány civil egyesület van bejegyezve, ebből hányan jelentkeznek egyáltalán, és ebből hányan lesznek kurátorok, tehát értem azt, hogy a most megválasztott százharminc-egynéhányon kívül is vannak tehetségesek, jók vagy még jobbak, ezt én egy másodpercig sem vitatom, de egy biztos, én azt gondolom, a tapasztalat is nagyon nagy súllyal kell hogy latba essen minden egyes döntésnél.
A másik módosítási javaslat, amiről szeretnék beszélni, az a díjazás kérdését taglalja, amit Halmai Gáborné és dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony nyújtottak be. Én egyetértek a módosítással, és támogatom is azt, viszont arra kértem már a bizottsági ülésen a képviselő asszonyokat, az MSZP-s képviselőket, a képviselő urakat is, hogy gondoljuk meg azt, hogyan tudnánk betenni egy olyan módosítást akár kapcsolódóan is, hogy ha a kurátor nem kívánja fölvenni a díjazását, akkor azt automatikusan az a civil egyesület vagy alapítvány, amelynek fölajánlja, meg tudja kapni.
Azt gondolom, a civil világban ez egy bevett gyakorlat, nagyon sok ember azt mondja, hogy köszönöm szépen, én nem kérem a pénzt, viszont az én munkámnak az értékét, mondjuk, az én önkéntes munkámnak, amit ott a kuratóriumban el fogok végezni, a törvény általi értékét szeretném fölajánlani az X. Y. egyesületnek úgy, hogy ezt közcélokra fordíthassa. Azt gondolom, ez egy helyes irány volna. Egyébként én tudok nagyon sok kuratóriumot, ahol ez bevált gyakorlat, akár állami kuratóriumról is beszélhetünk.
A másik, amiben vitatkozom a képviselő asszonnyal, hogy párt, nem párt, ki lehessen kurátor, ki ne lehessen kurátor.
(20.50)
Én azt mondom, és azt képviselem elég erőteljesen, hogy a civilektől a politikát el kell távolítani. Mint ahogy azt képviselem, hogy egy újpesti önkormányzati képviselő, aki ott van az újpesti önkormányzatban vagy bármelyik kerületi önkormányzatban, és egy kistelepülésen lévő képviselő - szándékosan nem akarok megnevezni másik települést, mert miért neveznék meg -, párt által oda bejutott képviselő ugyanúgy pártképviselő, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kistelepüléseken nem nagyon szoktak bejutni a pártoktól. Ezért mondtam én azt, hogy ha azt a szűkítést tennénk meg, hogy a pártok által delegált képviselő, bárhol is van az országban, az ne lehessen; beszéltem alkotmányjogászokkal, ezt meg lehet csinálni, tehát akit párt, bejegyzett politikai párt delegál, az ne lehessen, attól függetlenül, hogy milyen településről beszélünk. Viszont aki mondjuk, Újpesten az Újpestért Egyesület színeiben van benn, az lehessen, vagy egy más civil egyesület képviseletében máshol van benn, az viszont lehessen. Így különítenénk el a civileket a politikai pártoktól. Tudom, így is vannak, akik politikusok, és civilek színeiben ülnek benn, minden kiskaput nem tudunk bezárni, viszont szerintem ez sokkal jogosabb és sokkal egyértelműbb szabályozás lenne, főleg azért is, mert most már ez nem erre, hanem a következő választásra lesz érvényben.
A következő, a 12. ajánlási pontot viselő módosítási javaslat, amelyet Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselőtársaim jegyeznek, amely egy összeférhetetlenségi szigorítási szabály, és jelen pillanatban, ha ezt jól látom, akkor nem támogatta sem az emberi jogi bizottság, sem az előterjesztő képviselője, pedig ez is egy szigorítási szabály, egy összeférhetetlenséget szigorított. Amit Ékes Ilona képviselő asszony mondott, úgy látom, hogy igaz megállapítás volt még akkor is, ha vannak olyan fideszes módosítási javaslatok, azt hiszem, egy vagy talán kettő, amelyek jelen pillanatban támogatva vannak a kormány által. Egy az biztos, a Fidesz által beadott módosítási javaslatok túlnyomó többségét, amelyek kardinális változásokat hoztak volna az NCA-törvény tekintetében, sem a kormány, sem az emberi jogi bizottság jelen pillanatban nem támogatja.
Itt a vitában fölmerült az, hogy mire lehet módosítókat beadni és mire nem, és melyik pártnak milyen ötletei vannak. Nekem is vannak ötleteim, amelyeket most nem tudok elmondani, mert az elnök úr, a levezető elnök abban a pillanatban figyelmeztetne, hogy ez most nincsen napirenden. Elővehetném a civil bank kérdését. Nem veszem elő, ezért azt mondom, hogy mind a Fidesz, mind a KDNP, mind az MDF-frakció azokat a módosítási javaslatokat az ellenzék részéről benyújtotta, amelyeknél lehetséges volt, hogy benyújtsuk, hiszen ezeken a szakaszokon nyílt meg az NCA-törvény módosítása. Ha más szakaszokon nyílt volna meg, akkor azokhoz a más szakaszokhoz is beadtuk volna azokat a módosítási javaslatokat, amelyekben mi gondolkodunk vagy gondolkodtunk. Nagyon sajnáljuk, hogy nem nyílt meg több szakaszon, mert akkor még több módosítót tudtunk volna beadni.
Zárásként az MDF-képviselőcsoportja nevében annyit tudok mondani, hogy az elkövetkező napokban készen állunk ötpárti egyeztetésre annak érdekében, hogy elő tudjuk készíteni azokat a bizottsági módosítási javaslatokat, amelyekre a két oldal részéről van igény annak érdekében, hogy mind az öt parlamenti frakció el tudja fogadni ezt a fontos törvénymódosítást. Hiszen nem kisebb dologról beszélünk, még akkor is, ha ez a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény egy MSZP-s kormányzási időszak alatt született meg. A jobboldal is örült annak, hogy a civileket támogató, a civil szférát erősítő törvényt fogadott el több mint öt évvel ezelőtt az akkori Országgyűlés, és amikor hibákat vagy esetleges törvénytelenségeket vagy visszásságokat éreztünk, azt eddig is jeleztük, és ezután is jelezni fogjuk.
Egy az biztos, hogy készen állunk arra, hogy egyeztetést folytassunk a szükséges módosító javaslatok elkészítéséről és bizottság általi benyújtásáról. Az MDF képviselőcsoportja a végszavazás előtt fogja kialakítani azt az álláspontját, hogy igennel, nemmel vagy tartózkodással fog szavazni a végszavazás során. Egy biztos, hogy a mai részletes vitára bocsátást azért támogattuk, mert az MDF az értelmes párbeszéd híve, és annak a híve, hogy a civilek szavát meg kell hallani mindegyik frakciónak. Kérem a másik négy frakciót, hogy tegyünk mindannyian így, készítsük el azokat a módosítási javaslatokat az elkövetkező napokban, amelyekkel ez a törvényjavaslat jobbá, szakszerűbbé, és mondhatnám így is: felhasználóbarátabbá, de nem mondom, inkább civilbarátabbá tud válni.
Köszönöm a figyelmüket.
