PETTKÓ ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hozzászólásom elején szeretném kiemelni, hogy az 5., a 6., a 20. és a 21. számú, általam beadott módosító javaslatokhoz szeretnék néhány gondolatot hozzátenni a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként.
Ha valaki megnézi ezeket a módosítási javaslatokat, akkor láthatja, hogy a négy közül mind a négyet támogatták a jogász képviselők, tehát a jogi bizottság támogatta, viszont a kulturális bizottság egyiket sem támogatta, és ha az informatikai bizottság tárgyalta volna ezeket a módosító javaslatokat, akkor azt gondolom, az is támogatta volna ezeket a módosító javaslatokat.
Hiszen itt nemcsak egy szerzői jogdíjról van szó, hanem egy infotechnikai kérdésről is, és a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként felháborítónak tartom, hogy az üres CD- és DVD-lemezekre kivetett szerzői jogdíj eléri a digitális adathordozók előállítási költségének a száz százalékát, amelynek nagy része ráadásul nem is a magyar, hanem az angolszász előadókat gyarapítja sajnálatos módon.
Követhetetlen az üres kép- és hanghordozókra kivetett szerzői jogdíj megállapításának módja, mértéke pedig tarthatatlan. A szerzői jogi törvény szerint a szabad felhasználásnak minősülő legális másolások ellentételezéseként méltányos díjazás illeti meg a jogosultakat, vagyis a szerzőket, az előadókat, a hangfelvétel-előállítókat, filmforgalmazókat. Ezt a díjazást az Artisjus állapítja meg, és a mindenkori kulturális miniszter hagyja jóvá. Ezért valamennyi, Magyarországon forgalomba hozott hordozóegység után az országba történő behozatalkor a forgalmazónak, illetve hazai gyártás esetén a gyártónak meg kell fizetnie a jogdíjat, függetlenül attól, hogy azt mikor értékesítik, illetve valóban a szerzői jog által védett tartalom rögzítésére használják-e fel.
Az Európai Unió tagállamaiban eltérő képet mutat az üres hanghordozókra kivetett jogdíj mértéke. Luxemburgban például nem kell a hordozók után jogdíjat fizetni, míg a szomszédos Belgiumban magas a díj összege. A forgalmazói árra tevődő jogdíj olyan árkülönbségeket eredményez, aminek következtében Luxemburgban 2007-ben egy főre számítva 27 darab DVD került végfelhasználói értékesítésre, míg a szomszédos Belgiumban csak három darab. Nyilvánvaló, hogy a hasonló gazdasági fejlettségű országok forgalmazói adataiban mutatkozó eltérés oka a jogdíjkülönbözet. A felhasználók tehát abból a tagállamból szerzik be a hordozókat, ahol azokat a jogdíj hiánya miatt jelentősen olcsóbban tudják megvásárolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar piacon is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A szomszédos európai uniós tagállamok közül sem Szlovákiában, sem Romániában nem kell jogdíjat fizetni az üres hanghordozók után, míg Magyarországon egy átlagos kapacitású írható DVD után jelen pillanatban 110 forint a fizetendő jogdíj összege. Ez a nettó előállítási ár közel száz százaléka, ha az összárköltségeket nézzük; az írható CD-k, valamint a memóriakártyák területén sajnálatos módon ugyanez a jelenség tapasztalható.
Mindennek következménye, hogy a magyar végfelhasználók jelentős többsége - különösen a hordozókat saját anyagaik archiválására használó és így több ezer darabos szükséglettel rendelkező cégek - beszerzéseit a szlovák piacról oldja meg. Nagyon egyszerűen: felmennek az internetre, és ott megrendelik.
Álláspontom szerint az üres CD-k és DVD-k jogdíja kapcsán Magyarországon egy Gorenje-effektussal találkozhatunk. Emlékezzünk vissza 1995-re, amikor mindenki a hűtőgépet hordozta. De most még csak nem is kell kimenni a jó öreg Trabanttal vagy Zsigulival, hanem egész egyszerűen csak fölmegyünk az internetre, megnézzük, hogy hol lehet a legolcsóbban ezt megkapni, és megrendeljük a termékeket.
Könnyen levezethető az ismert adatokból, hogy a hivatalos hazai 3 milliárd forintos forgalmazással szemben mintegy 27 milliárd forintnyi összeget a szomszédos tagállamok piacán költenek el a magyar állampolgárok, a netpolgárok. Mindennek következtében az ezen összeg után fizetendő áfa és a forgalmazóknál jelentkező bevételt terhelő egyéb adónemek is a magyar költségvetésben jelentkeznek hiányként. A magyar állam a túlzottan magas szerzői jogdíj miatt sokat markol, de keveset fog, én ezt így látom, az MDF képviselőjeként. Így Szlovákia digitális fejlődését támogatjuk évente körülbelül 27 milliárd forint plusz áfa összeggel, tehát 32 milliárd forinttal támogatja a magyar állam Szlovákia digitális fejlődését.
A jelen rendszer egyfelől visszaveti a magyar gazdaság, így a forgalmazó vállalkozások, az információs társadalom fejlődését, másfelől éppen azt a célt nem szolgálja, amelyet a törvény rendelkezései szerint kellene: a szerzői jogi jogosultság méltányos díjazását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézzük az általam beadott módosító javaslatot, amely a benyújtott törvényjavaslat 6. §-ának a (2) bekezdését szeretné törölni, az egyértelműen azt tartalmazza, hogy a javaslat szövege túlságosan tág keretet ad a bírói jogértelmezéseknek, mivel az információs társadalomban kétséges, hogy a felhasználónak milyen esetben kellene tudni, hogy jogellenes forrásból kíván másolni. Így félő, hogy az egymásnak ellentmondó, nem egységes bírói gyakorlat hosszú évekre jogbizonytalanságot fog eredményezni ezen a területen. Kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolják meg ezt az 5. számú módosító javaslatot.
A 6. számú módosító javaslat is egy törlés lenne. Érthetetlen és elfogadhatatlan az a javaslat, amely szerint a szabad felhasználás korlátozása díjigénycsökkentést nem eredményezhet, tehát az üres hanghordozók utáni díjmegállapítást nem érintené pontosan annak a felhasználási formának a korlátozása, amelyre tekintettel ezt bevezették. Itt a magáncélú másolásról van szó mint a szabad felhasználásról.
A következő módosító javaslatom a 20. számon szerepel. A 20. számú módosító javaslatomban tulajdonképpen azt kívánom módosítani és pontosítani, hogy amikor tárgyalások folynak, hogy tulajdonképpen mennyi lesz ez a szerzői jogdíj az Artisjuson keresztül, akkor tulajdonképpen ne csak az iratokat, hanem különösen a 16. § (6) bekezdése szerint a megfelelő mérték megállapításához szükséges adatokat kelljen becsatolni. Évek óta az a tapasztalat, hogy különböző anyagok vannak, de ezek az anyagok nem tartalmaznak adatokat, így nehéz lefolytatni a tárgyalásokat a civil egyesületeknek. Azt gondolom, hogy nagyon fontos volna az, hogy a törvényszövegben itt pontosítást hajtsunk végre.
A következő, 21. számú módosító javaslatom is egy törlést tartalmaz. Ezt a szakaszt súlyosnak, aggályosnak és indokolatlanul korlátozónak tartom az MDF képviselőjeként, hiszen az Artisjus eddigi gyakorlata szerint ugyanis, ha a forgalmazó keretmegállapodást kötött, akkor az általános jogdíj 50 százalékát kellett megfizetnie, ám minden jogvita lehetőségéről le kellett mondania.
Az új egyeztetési rendszerben még valószínűbb, hogy így kényszerhelyzetbe fogják hozni a forgalmazót, tehát eleve lemondatják az egyeztetés és a későbbi perindítás lehetőségéről a kedvezményért cserébe. Ez a pont szerintem alkotmányossági szempontból is aggályos rendelkezés, miután a jogorvoslati lehetőségtől zárja el a felhasználók számottevő részét, és ezzel cirkuszi mutatvánnyá alacsonyítja le az egyeztetési eljárás amúgy szimpatikus rendszerét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha megnézzük az én módosító javaslataimat, akkor a négyből kettőt beadtak más frakciókhoz tartozó képviselőtársaim is. Tudom azt, hogy vannak olyan kormánypárti képviselők, akik készülnek beadni pontosító módosító javaslatokat. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében azt kérem, hogy ezeket a pontokat, amelyeket a netpolgárok, az információs társadalom kiépítése, megerősítése és nem másodsorban a költségvetés bevételeinek a gyarapítása érdekében tettem meg, gondolják meg képviselőtársaim, és amennyiben ezt itt teljes mértékben nem tudják törölni, akkor kapcsolódó módosító javaslatokkal vagy bizottsági módosító javaslatokkal tegyük jobbá a törvényt, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ennek a törvénynek az elfogadására szükség van, de azt is mindannyian tudjuk, hogy nem ebben a formában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem