DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vitában már többször felvetődött, hogy ez a költségvetés a védelem, az ország védelmének a költségvetése. Az ország védelmének a költségvetése abban az átfogó értelemben, hogy a gazdasági világválság káros hatásait a társadalmi élet minden területére nézve a minimálisra szorítsuk. Ebbe beleértendő, hogy a társadalom normális létéhez szükséges intézmények, infrastruktúrák a szűkülő források mellett is működőképesek maradjanak.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezt azért mondom, mert a közbiztonságról szólván a közbiztonság fogalmának s tartalmának meghatározásában sokfajta értelmezés látott napvilágot.
(16.40)
Az egyik szerint a közbiztonság tulajdonképpen a társadalom nem tárgyiasult infrastruktúrájának a része, ami nélkül a társadalom egésze, ezen belül az egyének és közösségek ugyanúgy cselekvőképtelenek lennének, mint mondjuk, a közlekedési eszközök vagy az energiaforrások nélkül.
Azt is mondják, és teljes joggal, hogy a közbiztonság, a közrend társadalmi, ha úgy tetszik, kooperációs termék, aminek védelme, megtartása és erősítése állami forrásokat is követel, és az állam ennek az állami költségvetés támogatásának formájában tesz eleget. Természetesen roppant bonyolult, és nehezen bizonyítható a korreláció a közbiztonság állapota és a közbiztonság előállításában részt vevő szervek, eljárások finanszírozása között. Bár szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt években itt a parlamentben több politikustársunk ezt a korrelációt nagyon határozottan képes volt felfedezni.
Ezzel szemben a valóság az, hogy nagyon nehezen kimutatható, és nagy hibahatárral mondható ki, hogy mi az elég. Mindenesetre a magyar állam 2006-ban uniós összehasonlításban - a GDP százalékában mérve - a második ország volt az Unió akkori 25 országának rangsorában, amely a legtöbbet fordította rendvédelemre, és csak Nagy-Britannia előzte meg. Arra is utalni kell azonban, hogy az összes állami kiadáson belül a rendvédelemre fordított kiadások arányát tekintve Magyarország 8. a rangsorban, vagyis a középmezőny éllovasa, ami összességében azt jelenti, hogy az összes kiadás több mint 4 százalékát költöttük rendvédelmi kiadásokra. Érdemes megemlíteni, hogy ezen belül - más országokkal összehasonlítva - Magyarországon kiemelkedően magas a rendőrségre költött kiadások aránya, és bármilyen meglepőnek is hangzik, de más országokhoz képest magas a büntetés-végrehajtásra költött források aránya is.
Végül hadd utaljak arra - már csak az előbb politikustársainkra mondott megjegyzés miatt -, hogy milyen nehéz a költségvetési támogatás és a közbiztonság állapota közötti direkt kapcsolatot feltételezni, hogy az előbb említett Nagy-Britannia, amely arányaiban legtöbbet fordította rendvédelemre, az ezer főre eső erőszakos bűncselekmények számát tekintve első Európában.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek talán nem érdektelenek ahhoz, hogy reálisan ítéljük meg a mai és a jövő évi helyzetet és az erre épülő költségvetést. Természetesen nem hallgatható el, hogy a közbiztonságra és a rendvédelemre fordítható forrásokat sem hagyja, hagyhatja érintetlenül a költségvetés egészét korlátozó gazdasági válság. A központi költségvetés funkcionális kiadásainak arányait tekintve azonban ezen a területen lényeges változás nem következik be.
Ehhez két megjegyzés kívánkozik. Az egyik az, hogy Magyarországon, legalábbis a rendőrség költségvetési támogatásának tervezésekor, valami előttem rejtélyes okok miatt évekre visszamenően nem sikerül - hogy is mondjam - célba találni. Az elmúlt években ugyanis - az elmúlt évtizedben, mondhatom - nem volt olyan év, amikor a kormányok ne egészítették volna ki a rendőrség költségvetési támogatását. Az ismert okok miatt például különösen nagyarányú volt ez a pótlás 2007-ben. Természetes, hogy az akkori beszerzések költségei már nem jelennek meg az idei és a jövő évi költségvetésben.
A másik megjegyzés pedig arra vonatkozik, hogy a jövő évben már a második évébe lép a rendőrség és a határőrség integrációja, és okkal feltételezhető, hogy megindulnak azok a racionális és hatékonysági - és tegyük hozzá, költségcsökkentési - folyamatok, amelyek többek között éppen céljai voltak ennek az integrációnak. Ennek kapcsán csak csendesen jegyzem meg, hogy igazán sajnálható, hogy az ellenzék elutasítása miatt nem sikerült a rendőrség regionális struktúráját létrehozni. Ha valahol, ez igazán indokolható lenne éppen a rendőrség tevékenységében, a munka jobbítása és jelentős megtakarítás látja ennek a kárát.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után mi bizonyítja, hogy a közbiztonságot illetően is joggal mondhatjuk, hogy ez a védelem költségvetése? Az egyik az, hogy a költségvetési javaslat forrásokat különít el az egyik legégetőbb közbiztonsági feszültség csökkentésére, nevezetesen a kistelepülések élet- és vagyonbiztonságának javítására. Tudjuk jól, hogy ez a kérdés nem egyszerűen költségvetési vagy különösen nem rendőrségi ügy; mindenesetre a javaslat tartalmaz forrást arra, hogy a körzeti megbízottak hálózatát megerősítsék, mint ahogy tartalmazza a körzeti megbízottak beosztásban való idei elősorolásának, bérnövekedésének forrásait is. Emellett mód lesz arra, hogy kockázatelemzés után a meghatározott legveszélyeztetettebb kistérségekben fokozatosan létrejöjjenek - nevezzük egyelőre így - rendőrállomások, amelyek személyi állományának nagyságrendje, kiképzettsége, mobilizáltsága lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan avatkozzanak be a konfliktusokba, s amelyeknek, azt hiszem, fokozatos felépítése önmagában is erős visszatartó hatású lesz.
Ugyancsak elindítható lesz jövőre a csapaterőben szervezett rendőri állomány megerősítése és átalakítása, éppen azért, hogy ne kelljen időről időre a helyi közbiztonság szempontjából fontos állományt csapaterőre mozgósítani. A költségvetés tartalmaz forrást olyan akut problémák enyhítésére is, mint a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőri és büntetés-végrehajtási állomány lakhatási gondjainak enyhítése.
Tisztelt Országgyűlés! Szokták volt mondani, hogy a krízisnek van haszna is. Nekünk is feladatunk, hogy ne egyszerűen túléljük a válságot, bár ez sem lesz könnyű, de a jövőre nézve is végiggondoljuk feladatainkat. Ebből a szempontból a közbiztonságra nézve két dolgot emelnék ki. Az egyik az, hogy jó lenne közösen tető alá hozni a most formálódó rendészeti stratégiát. Ez fontos feltétele mind a munka jobb megszervezésének, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés hatékonysága javításának, mind pedig a feladatokhoz az eddiginél jobban és kiszámíthatóbban igazítható költségvetési finanszírozásnak is.
A másik pedig, hogy elkerülhetetlennek látszik, hogy a hivatásos szolgálatban lévők státuszáról szóló törvényt vagy törvényeket újraalkossuk. Enélkül ugyanis nehezen képzelhető el - márpedig erre nagy szükség lenne -, hogy a rendészeti szervezetekben dolgozók kiszámíthatóbb karrier- és előmeneteli, valamint bérrendszer előnyeit élvezhessék.
Köszönöm a figyelmüket. Úgy gondolom, összességében az mondható el, hogy a közbiztonság finanszírozásának állami felelősségét tekintve a javaslat a lehetőségek maximumát adja. Bízhatunk abban, hogy erről az oldalról a magyar közrend és közbiztonság a jövő esztendőben is azt a helyet fogja tudni elfoglalni Európában, amit ma is elfoglal.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
