DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy reagálással kezdjem Hadházy képviselőtársam hozzászólására. Köszönjük neki, hogy érdemi javaslataival növelte azt a bizalmat Magyarország költségvetése iránt, amelyet itt fennhangon folyamatosan emlegetnek. Azt gondolom, hogy valóban a tévénézők és a világ a televízió közvetítésén keresztül megdöbbenve tapasztalja azt az ellenzéki magatartást, amelyik olyan módon járatja le a magyar parlament felelősségtudatát, kötelességtudatát és kötelességérzetét, amely, azt gondolom, méltatlan ahhoz a helyzethez, amelyről itt önök beszélnek. De az a probléma, hogy csak a retorikát használják, és nem gondolják komolyan azt, hogy az önök felelőssége is a Magyar Köztársaság érdekében érdemi javaslatokat tenni a költségvetéshez.
Szeretnék hozzájárulni tényszerű adatokkal ahhoz, hogy megismerhesse az érdeklődő közösség, Magyarország lakossága, hogy hogyan kíván a magyar kormány felelősségteljesen tenni annak érdekében, hogy az elmúlt évben az Egyesült Államokban elindult pénzügyi válság, amely az egész világot megrendítő gazdasági válsággá duzzadt… - hogyan kívánja, milyen szabályozókkal, milyen prioritások felállításával a mostani költségvetésben stabilizálni a magyar gazdaság helyzetét. Mert azt gondolom, hogy az a megállapodás, amelyet a nemzetközi pénzpiaccal és az IMF-fel tett a magyar kormány, pontosan azt a felelősséget sugallja, amiről itt önök beszéltek, és a cselekvésünkkel azt igazoljuk, magával a költségvetéssel is, annak többszöri módosításával, hogy a felelősséggel gondolkodó kormány tudja, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy megőrizze a magyar gazdaság stabilitását. Mert azt gondolom, senki nem vitathatja, hogy ha egy pénzügyi rendszerbe vetett bizalom erősen meginog, akkor az dominószerű gazdasági összeomlást is elindíthat. Ezt sikerült a magyar kormánynak megállítani, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által megnyitott hitelkeret megfelelő támogatást jelent ebben az ügyben.
A költségvetés átdolgozásakor tehát felelősséggel kellett megállapítanunk a prioritásokat. A belső gazdasági visszaesés mértékét csökkenteni kell. Mindezt úgy kellett és úgy kell megoldani, hogy a konvergenciaprogram ne szenvedjen komolyabb sérüléseket. Ez azonban nem egyszerű feladat. Minden válságkezelés nehézséget okoz az egész társadalomnak, és különösen nehezen érinthet egyes társadalmi csoportokat és rétegeket. Ugyanakkor ez a válság egyértelműen azt is bizonyítja, hogy könnyen támadható a magyar pénzügyi piac, sérülékeny ez a piaci szegmens, és azt is mutatja számunkra, hogy nem szabad feladni, hogy minél előbb csatlakozni tudjunk az euróövezethez.
A költségvetés módosításával tehát a kormány kijelölte azokat az utakat, amelyek az ország gazdasági biztonsága érdekében követendőek. Tudjuk, még egyszer említem, hogy ez bizonyos rétegektől komoly áldozatokat követel. Annak érdekében, hogy a lakosság és a vállalkozások elfogadják a tőlünk várt áldozatvállalást, a kormánynak is bizonyítani kell, és ezt meg is teszi, hogy minden területen takarékosan gazdálkodik, nem tűri a pazarlást, és bizonyos rendszerszerű változásokat is megindít a nagy ellátórendszerekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés tehát nem a lehetőségek és a szárnyalás költségvetése; sokkal inkább a kényszereké és a korlátoké. Ez a költségvetés a védelem költségvetése, védi a meglévő munkahelyeket, védi a forintot, a költségvetési egyensúlyt és a fenntartható nyugdíjrendszert. Engedjék meg, hogy én ez utóbbiról ismertessem, hogy milyen lépéseket tesz meg a kormány. Engedjék meg azt is, hogy innen fejezzem ki köszönetemet a nyugdíjas-társadalom egészének, akik velünk szemben, mármint itt, a parlamenti patkóban ülő egyes személyekkel szemben felelősségteljesen, fegyelmezetten, szolidáris alapon veszik tudomásul azt, hogy a generációknak együttesen kell hozzájárulni ennek a helyzetnek a megoldásához. Köszönet érte innen is mindnyájuknak, hogy megértéssel fogadják a nyugdíjakat érintő változásokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Nyugdíj-biztosítási Alap 2999,3 milliárd forint bevételi és kiadási főösszeg mellett nullszaldóval tervezett. A módosítás révén a benyújtott javaslathoz viszonyítva a főösszegek 85 milliárd forinttal csökkentek, a bevételi oldalon a főösszeg csökkentéséből 80,7 milliárd forint a járulékbevételeknél és a hozzájárulásoknál, 4,3 milliárd forint pedig az úgynevezett központi költségvetési hozzájárulásoknál jelenik meg.
(15.00)
A munkáltatók által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék mértéke azonos a 2008. évivel: 24 százalék. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe tartozóknál továbbra is 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetendő járulék mértéke 1,5 százalék. A biztosítotti nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelem továbbra is felsőkorlátos, az egy naptári napra jutó összeg az előző évihez képest 104,6 százalékkal növekszik, és most 20 400 forint lesz. Az összes bevételen belül a központi költségvetési hozzájárulások összege 599,9 milliárd forint, ebből 354,1 milliárd forint a magán-nyugdíjpénztári tagok kieső járulékbevételeinek visszapótlása, és 217,5 milliárd forint az alap egyensúlyát biztosító pénzeszközátadás. További járulékjellegű megtérítés még a gyeden, gyesen, gyeten lévők és a rehabilitációs járadékban részesülők nyugdíj-biztosítási járuléka, illetve a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százaléka, ezek összege 19 milliárd forint, illetve 9,3 milliárd forint.
A módosított törvényjavaslat szerint a Nyugdíj-biztosítási Alap 2009. évi kiadásain belül a nyugdíjkiadási előirányzat így 2967,9 milliárd forint, ez 72,5 milliárd forinttal, 25 százalékkal több, mint a 2008. évben várható. A kiadási összeg tervezett változását több tényező befolyásolja: növeli a januári nyugdíjemelés, valamint a szeptemberi korrekciós célú emelés, növelik továbbá az automatizmusszerűen érvényesülő változások.
Minden ellenkező híresztelés ellenére lesz nyugdíjemelés a törvény szerint, a svájci indexálásnak megfelelően: januárban ez 3,1 százalékos mértékben jelenik meg. 2009-ben folytatódik a nyugdíjkorrekciós program, ennek jövő évi lépéseként szeptemberben az 1988 és '90 között megállapított nyugdíjak egységesen 2 százalékos, a '92-'95 között, valamint a '97-'98-ban megállapított, saját jogú nyugdíjak egyaránt egységesen 4 százalékos emelésben részesülnek. Az intézkedés kihatása 9,3 milliárd forint, a kiadásokat 0,3 százalékkal növeli. Ebben az emelésben 850 ezer ember részesül, az egy főre jutó emelés összege havi 2500 forint lesz.
Megőrizzük a méltányosságinyugdíj-emelést is, ez 700 millió forintos keretösszegben áll rendelkezésre 2009-ben. Ebbe nyilvánvalóan beletartozik nemcsak a méltányosságinyugdíj-megállapítás, hanem egyszeri segélyezésre is lehetőség nyílik a továbbiakban is.
Megvédjük a 13. havi nyugdíj intézményét, annak ellenére, hogy többen szerették volna ezt megszüntetni. Úgy tudjuk megtartani ezt a járandóságot, hogy szűkítjük a jogosultak körét, illetve a nyugdíj összegének korlátozását 80 ezer forintban maximáljuk. A jogosultsági feltételeket illetően tehát változás, hogy a 62. életévüket betöltöttek lesznek jogosultak a 13. havi nyugdíjra, illetve a rokkantsági nyugdíjban és a hozzátartozói ellátásokban részesülők életkoruktól függetlenül jogosultak a 13. havi nyugdíjra. Ez az intézkedés 2,7 millió fő nyugdíjas létszámából körülbelül 300 ezer 62 év alatti öregségi nyugdíjast érint, és 30 milliárd forintra tehető kiadásmegtakarítást jelent.
A 13. havi nyugdíj összegének korlátozása tehát abban áll, hogy a 80 ezer forintnál nem nagyobb összegű ellátással rendelkezők továbbra is a havi nyugdíjukkal azonos összegben kapják meg a 13. havi ellátást, a 80 ezer forintnál nagyobb összegű ellátásban részesülők pedig egységesen 80 ezer forintot kapnak. Ez a korlátozás várhatóan 700 ezer főt érint, ennek az intézkedésnek a kihatása is mintegy 30 milliárd forint, így az említett két intézkedés együttes hatása 60 milliárd forintra becsülhető 2008-hoz képest, ez egy 2 százalékos kiadáscsökkentő hatást fejt ki. Az ellátottak többsége, mintegy 1,7 millió fő tehát az eddigiekhez képest is változatlan feltételekkel kapja meg a 13. havi nyugdíját.
Engedjék meg, hogy az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatási szerveinek a működési kiadásaira is kitérjek: 24,9 milliárd forint, ami a 2008. évihez képest 9,4 százalékkal kevesebb.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a hozzászólásom elején említettem, pártállástól függetlenül közös felelősségünk van abban, hogy megvédjük az ország gazdaságát. Felelősség és összefogás - azt gondoltam, hogy ez lesz ennek a költségvetési vitának az üzenete az állampolgárok felé, merthogy ez a nemzet érdeke. A nemzetközi együttműködés már létrejött, és nagyon bízom benne, hogy az elkövetkezendő hónapokban a nemzeti összefogás is létrejön.
Tisztelt Képviselőtársaim! - az a néhány ember, aki még ott ül a patkó másik oldalán. Azt szeretném, ha ilyen szellemben folytatódna tovább a költségvetés vitája, mert úgy gondolom, hogy minket az méret meg, hogy hogyan állunk most helyt ebben a nehéz gazdasági helyzetben, és hogyan tudjuk megőrizni Magyarország és a Magyarországon élő emberek életszínvonalát.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
