DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian jól tudjuk, hogy a biztonság egy nagyon fontos alapérték. Azt is tudjuk, hogy a biztonság nem állandó, nem egy konstans tényező. Tudjuk, hogy folyamatosan tenni kell azért, hogy a magyar emberek minél nagyobb biztonságban élhessék az életüket. Az emberiség történetében mindig az adott közösség - legyen az törzs, nemzet, nemzetiség vagy állam - vezetői szervezték, irányították a védelmet, az ő elsődleges felelősségük volt a biztonság garantálása. Ma sincs ez másképp, tisztelt képviselőtársaim! A mindenkori kormány feladata, alapvető feladata Magyarország biztonságának a garantálása, a magyar állampolgárok biztonságának a garantálása; gondolok itt a katonai biztonságtól kezdve a gazdasági biztonságon keresztül egészen a pénzügyi biztonságig.
Az Egyesült Államokból induló pénzügyi válság, amelyet hónapokkal előre jeleztek, amely számos spekulációs érdek rárakódásával érkezett Magyarországra, úgy vélem, kivédhető lett volna, vagy legalábbis ennek a káros hatásaival szemben fel lehetett volna készülni. Azonban az a helyzet, hogy én úgy látom, hogy a magyar kormány nemhogy kivédte volna ezeket a spekulációs célú támadásokat, ezeket a bajokat, hanem tovább generálta ezt a válságot.
(10.10)
Úgy látom, szomorúan megállapítva, hogy saját spekulációs céljának megfelelően a megszorítások elfogadtatásának mentőövét látta e folyamatban.
A kormány gyakorlatilag minden problémát, megszorítást, elvonást, elbocsátást, munkanélküliséget erre a pénzügyi válságra alapozhat, és mindenféle költségvetési módosító javaslatot ezzel el tud lehetetleníteni, azt tudja mondani, hogy kérem szépen, világválság van, semmiféle ilyen jobbító szándékú észrevételt nem tudnak méltányolni.
Sőt, úgy látom, hogy a kormány rendkívül ravasz módon ezt a válságot még továbbvitte, nagyobbította is, pont azért, hogy ez a válságérzet, ami kialakult a magyar társadalomban, a hatalom túlélésének záloga lehet, hiszen úgy látom, a legfontosabb a Gyurcsány-kormány számára a költségvetés elfogadtatása, és ez a pénzügyi válság rendkívüli módon kapóra jött. Meg kell mondjam, hogy ez nagyon szomorú, mert munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg, kisemberek, kis- és közepes vállalkozások ezrei mehetnek tönkre, és ez mindenképpen felháborító.
Nézzük meg konkrétan, hogy ha egy kormány gondolkodásmódját, a biztonságról alkotott felfogását nézzük, akkor tényszerűen és tételesen az adott kormány előterjesztése, költségvetési fejezetei fejezik ki legjobban azt, hogy mit gondol egy kormány a biztonságról, mit gondol egy kormány a védelemről.
Nem olyan régen, néhány héttel ezelőtt NATO-csúcs volt Magyarországon, és a honvédelmi miniszter úr, Szekeres Imre a következőt ígérte, rendkívül örömittas állapotban: azt, hogy 0,2 százalékkal fog emelkedni a honvédelmi költségvetés Magyarországon. Nyilván tette ezt ezért, mert rendkívül komoly kritikák érik Magyarországot, hiszen ha GDP-arányosan megnézzük a védelmi költségvetést, akkor bizony-bizony a sereghajtók között állunk. (Keller László: Hány év alatt mondta? Egy év alatt?)
A NATO-átlag 2 százalék, a védelmi költségvetések 2 százalékát jelentik a GDP-nek. Sőt, azt is mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter úr, hogy a jövőben tízéves távlati célokat megfogalmazva, fel tudjuk majd küzdeni egészen 1,2 százalékra a védelmi költségvetést. Az a gond, hogy a jelenlegi előterjesztésben, ami most már a harmadik vagy a negyedik, nem tudom, most már mindenféle előterjesztéseket láthatunk, és arról beszélünk, ami még nem végleges, és igazából úgy látom, nem visz előre ez a vita; de egy biztos, hogy azok a megállapítások elmondhatók, hogy az előterjesztésben arra utalnak, hogy 1,11 százaléka lesz a GDP-nek a védelmi kiadások értéke. Azt is megállapítja nagyon büszkén az anyag, hogy ez 0,01 százalékos növekedést jelent. Ha az inflációt ideveszem, ez gyakorlatilag reálértékben jelentős csökkenés, tehát a NATO potyautasa lesz Magyarország az elkövetkezendő időszakban.
Az a folyamat, amely elindult az Orbán-kormány időszakában, egy növekedési pálya, hiszen mi évről évre 0,1 százalékkal növeltük a GDP-arányos védelmi költségvetést, ez a folyamat 2003-ig tartott, ettől kezdve drasztikusan és rohamosan csökkent a védelmi kiadásokra szánt összeg.
Az a helyzet, kedves barátaim, hogy mások pénzén utazunk a biztonságunkra, ez pedig nem járható út, és nem lehet mindent a pénzügyi válságra hárítani. 2009-re 297 milliárd forint szerepel az előttünk fekvő anyagban, azt hiszem, ez még a második előterjesztés, ehhez képest most módosító javaslatot látunk Veres Jánostól, ami eléggé sajátos és szokatlan megoldás. Ebben a költségvetésben még benne találtatik az Állami Egészségügyi Központ, az egykori Honvéd Kórház nevén, ami körülbelül 12 milliárd forint OEP-től származó bevételt takar, és a fejezeti tartalék is 26,5 milliárd forintot ír. Ezt egyébként emelni kívánja Veres János a módosító javaslatában közel 30 milliárdra, tehát nem tudom, hogy mi szükség van 30 milliárd forintos tartalékra a honvédelmi tárcánál. Nyilván el akarják vonni, vagy nem akarják kifizetni a katonák 13. havi illetményét, tehát ez járhatatlan út, ezért ezt semmiképpen sem tudjuk elfogadni.
A tervezett összegből egyébként, ha tételesen végignézzük, akkor jól kitűnik az, hogy több olyan elem szerepel ebben a költségvetési tervezetben, amely nem katonai célú kiadás; többek között például a nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj esetében, ez 23,5 milliárdot tesz ki a költségvetésből. Az Állami Egészségügyi Központ fenntartása és működtetése sem katonai kiadás, hiszen az ottani betegek töredéke a katonák száma, hiszen a XIII. kerületi lakosoktól kezdve a MÁV-dolgozókig mindenkit ott látnak el.
Kedves Képviselőtársaim! A társadalmi szervezetek támogatása és a civil őrzés-védelem 8,5 milliárd forinttal szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben. Ez aztán tényleg a spórolás netovábbja, talán a legdinamikusabban növekszik a civil őrzés-védelem, a magyar katonákat, a meglévő két dandárunkat civil őrző-védő kft.-k emberei őrzik és vigyázzák. Ez valóban egy “NATO-szabvány”, sehol senki nem csinálja ezt, nálunk egyedülálló találmány, és mutatja az önbecsülésünket is, hogy ez mennyire fontos számunkra.
A költségvetés belső szerkezetével is komoly gondok vannak. Az ideális költségvetési szerkezet úgy nézne ki egy katonai kiadás esetében, hogy 30 százaléknak kell lennie a fejlesztésnek, a felhalmozásnak, a felhalmozásból a fejlesztésekre szánt összegnek, 30 százaléknak a dologi kiadásnak, és egy védelmi költségvetés 40 százalékát kellene kitennie a személyi kiadásoknak. Ezzel szemben a felhalmozás, amiből fejleszteni lehet, 7,7 százalékot tesz ki, ez 23,9 milliárd forint a 338 milliárdos tervezett költségvetésből - meg kell mondanom, hogy nagyon-nagyon gyenge.
A működési kiadások teszik ki a költségvetés 91,9 százalékát, 286 milliárd forintot. Csak a Gripen bérleti díja a jövő évi költségvetésben 23 milliárd forint - a bérleti díj. Ez nem fejlesztés, ez csak bérletidíj-kifizetés. Sajnos, a sokszor megígért fejlesztések, amelyeket legutóbb Prágában tett meg az előző honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc, lelassultak vagy elmaradnak.
Lakásépítésre semmi nincs a költségvetésben elkülönítve, a katonák lakásépítésére, a nagyvisnyói lakásépítés még szerepel ugyan benne, 6 plusz 6 lakás építésére 23 millió forintot szán a tárca, de ez szerintem a kerítésre és a kertépítésre lesz elegendő, nem többre. A lakhatási támogatás is jelentős mértékben csökken, 1 milliárd 177 millióról 750 millióra.
A nemzetközi feladatokra viszont több mint 33 milliárd forintot szán a tárca, tehát többet, mint fejlesztésre, felhalmozásra, ez a költségvetés egészének több mint 10 százaléka, 10,7 százaléka.
Azt állítom, hogy a kormány szembemegy az Országgyűlés 51/2007-es országgyűlési határozatával, ami arról szól, hogy a honvédséget hogyan és mi módon kívánjuk hosszú távon fejleszteni, hiszen ez az országgyűlési határozat - amit nem olyan régen fogadtunk el, Szekeres Imre volt egyébként az előterjesztője, ezért is tudtuk támogatni, mert jó célokat fogalmazott meg - a Magyar Honvédség fejlesztését szükségesnek tartotta, figyelemmel lesz az észak-atlanti szerződés 3. cikkelyére, amely fenntartja az országvédelmi képességeket, utal a 3. cikkely erre a tézisre is; kiemelt szempontot fordít a katonák élet- és munkakörülményeinek a jobbítására, a védelmi ráfordítások közelítése a NATO átlagának arányához megtörténjen, ez 2 százalék, mint mondtam volt, és a haditechnikai fejlesztésekre fordított költségvetési arány érje el a 20 százalékot.
Ehhez képest 7,7 százaléknál tartunk, tehát teljes mértékben felrúgja az Országgyűlés ezen döntését, és ezen célokat. Akkor teszi mindezt, amikor mindannyian jól tudjuk azt a szomorú helyzetet, hogy a Magyar Honvédség szárazföldi ereje 8250 fő, két darab dandárja van a Magyar Honvédségnek, 15 darab T72-es harckocsija, 12 aknavetője. Kivonták a hadrendből a hadműveleti, harcászati rakétákat, sorozatvetőket, önjáró lövegeket, mozgósítási hadrenddel nem rendelkezünk, csak békehadrenddel, a békelétszám egy és ugyanaz, mint a mozgósítási haderő, hiszen nincsen tartalékos rendszer. A tartalékos rendszer kiépítésére, amit már évek óta javaslok, egy fillért nem szán a tárca a jövő évi költségvetési tervezetben. Gyakorlatilag a Magyar Honvédséget liliputi, élő panoptikummá silányították, és ezt célozza meg a jövő évi költségvetés is.
Ezért ezt nem tudjuk támogatni, nem tudjuk elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy az illetmények emelkedjenek, fontosnak tartjuk a 13. havi illetmény kifizetését, és fontosnak tartjuk a tényleges fejlesztéseket, többek között a harci helikopterek fejlesztését, a MI-24-es harci helikopterek fejlesztését, erre költségvetési módosító javaslatokat fogunk benyújtani.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)
