GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat fő célja az ország védelmének biztosítása. Minden eszközt mozgósít a törvényjavaslat a munkahelyek védelme érdekében, a hazai vállalkozások védelme érdekében, a forint védelmére, az emberek megtakarított pénzének védelmére, a fenntartható nyugdíjrendszer védelmére.
(8.30)
Azt hiszem, hogy összefogással kerülhetjük el a globális pénzügyi krízis hatásait.
Az elmúlt négy nap alatt, az általános vita során több képviselő megfogalmazta, hogy háromszor kellett átdolgozni a költségvetést. Arról nem volt szó, hogy ezt a költségvetési munkát a Pénzügyminisztérium apparátusa hétvégén, szombat-vasárnap, éjjel-nappal tette meg, ezért köszönet a pénzügyminiszternek és csapatának azért a munkáért, hogy a bekövetkezett globális pénzügyi krízis következtében megváltozott külső feltételekhez igazította a kormány szándékának megfelelően a költségvetési törvényjavaslatot.
Tisztelt Képviselőtársam! Én a hozzászólásomban az agrárágazatot érintő fejezetekkel, illetve a vidékfejlesztéssel szeretnék foglalkozni. A vidékfejlesztésre, illetve az agrárágazatra jutó költségvetési forrás kedvezőbb képet mutat, mint más ágazatok javaslatai. Az agrárgazdaságot érintő költségvetési javaslat összes forrása 480 milliárd 250 millió forint, ami várhatóan mintegy 40-45 milliárddal több az ez évinél. Ez jó lehetőséget biztosít az agrárpolitikai célok megvalósításához: több mint tízmillió fogyasztó és bővülő exportpiacok kiszolgálását kiváló magyar élelmiszer-alapanyaggal, a vidéken élők foglalkoztatásának a bővítését és a vidékfejlesztési források lehívását teszi lehetővé.
Mint a mezőgazdasági munkacsoport tagja megfogalmaztuk, hogy mit várnánk el a 2009. évi költségvetéstől. Az intézmények tekintetében egy szolgáltató közigazgatás jellegét kellene erősíteni az MVH-nál és más intézményeknél. Fel kellene tárni azt a tartalékot, amit a 2009. évi költségvetés általános tartalékképzésénél figyelembe kell majd venni, az előre nem látható, időjárás által vagy pénzügyi zavarok miatt bekövetkezett szükséges beavatkozásokra tartalékot kell képezni. Javasoltuk és javasoljuk az Agrárgazdasági Tanács ajánlásait figyelembe venni az év folyamán, és fontos, hogy a piaci zavarok elkerülése érdekében felhívjuk a figyelmet a termékpályák szereplőinek, a terméktanácsoknak, illetve az agrár-érdekvédelmi szervezeteknek, hogy nagyobb erővel, nagyobb elánnal képviseljék a termelők érdekeit.
A vidékfejlesztésről: a 2009. évben meghirdetésre kerülő Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatási lehetőségeiről már sokszor hallottunk és hallottak a Házban is, de ez a program tovább folytatódik. Itt szeretnék dr. Tilki Attila képviselő úr felvetésére is reagálni, aki azt mondta, hogy a kistelepülések elsorvasztása napirendre kerül. Pontosan a jövő évtől teljesedik ki az a vidékfejlesztési program, amit ez év szeptemberében a kormány meghirdetett. Mint közismert, négy intézkedést érint ez: a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcím alatt a már működő vagy új mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása; ötezer fő alatti településeken élők pályázhatnak erre a jogcímre.
A másik ilyen jogcím a turisztikai tevékenységek ösztönzése. Az elmúlt években nemigen volt lehetőség, hogy ilyen széles skálára lehessen támogatást igényelni, nemcsak az ifjúsági szálláshelyek, a magánszálláshelyek, a gyermek- és ifjúsági táborok létrehozására, de az agroturisztikai szolgáltatások körét is lehet bővíteni alkalmi agroturisztikai, lovas-, vadászati, erdei, horgászturisztikai szolgáltatási körökkel. Egy-egy település lehet egy desztináció, ahol az odalátogató vendég jól érzi magát, és erre fel kell készülni a településeknek vagy a településen élő olyan vállalkozóknak, akik ilyen támogatást szeretnének igénybe venni.
A falumegújítás és -fejlesztés a következő olyan jogcím, amely a falu környezetét, megjelenését javító kis léptékű infrastruktúra megvalósítását célozza: parkok, sétányok kialakítása, a védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását.
Az ismertetett három jogcím támogatási mértéke a leghátrányosabb helyzetű térségekben, a 33-ban, amit Tilki Attila képviselő úr is felvetett, 65 százalékos vissza nem térítendő támogatás, a többi településen a támogatás mértéke 60 százalék; a támogatás nagysága maximum 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg.
A negyedik a vidéki örökség megőrzése és a fenntartható fejlesztés intézkedés a védelem alatt álló épületek, különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére fordítható, a helyi népművészeti, néprajzi és kulturális értékek bemutatására. Itt a támogatás mértéke 100 százalék, amennyiben természetes személy pályázik, abban az esetben 70 százalékos a támogatás mértéke, a nagysága szintén 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg.
A fenti négy jogcím az ősszel meghirdetésre került, a támogatási igényeket november 30-áig van lehetőség benyújtani. Ezek az intézkedések a jövő évben kétszer - májusban és ősszel - újból meghirdetésre kerülnek, és a tárca mintegy 140-150 milliárd forint támogatási keretösszeggel számol.
A következő ilyen új intézkedés, ami a jövő évtől működik, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés. Fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a genetikai sokféleség megőrzését, a természetes életkörülmények között a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. 2009. szeptember 1-jétől működik az új környezetvédelmi program, a pályázatok tavasszal jelennek meg, és 2009 tavaszán lehet majd benyújtani a pályázatokat.
A mezőgazdasági területek sokféle természeti adottságait figyelembe véve 21 különböző célprogram került meghatározásra. Továbbra is lesznek horizontális és zonális célprogramok, amelyek közül a korábbi természetvédelmi célú célprogramok kiegészülnek a vízvédelmi és talajvédelmi célú zonális célprogramokkal, mint például a környezetvédelmi célú földhasználat-váltás célprogrammal, vagy a vízerózió elleni szántóföldi célprogrammal. A támogatási összegek a programoktól függően változnak, 110 eurótól 330 euró/hektár nagyságrendig.
A gazdálkodóknak az egyes célprogramok előírásain túl a gazdaság teljes területén be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetésből származó kötelezettségeket, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásait, valamint a hazai jogrendszerben már meglévő trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket.
(8.40)
Tisztelt Országgyűlés! A következő ilyen lehetőség jövő évben az Új Magyarország vidékfejlesztési operatív program keretében a LEADER-program kiteljesedése, 96 LEADER helyi akciócsoport bevonásával kerül kidolgozásra a 4. tengely intézkedése, amelyre a jövő évben 70 milliárd forinttal számol a tárca.
Folytatódik az integrált közösségi szolgáltatói térre kiírt pályázatok megismétlése. Ebben az évben 701 pályázat érkezett. Ebből 695 település volt érintett, és a pályázók 84 százaléka helyi önkormányzat, 20 milliárd forint összegű pályázatot ítélt oda a bírálóbizottság. 2009-ben ugyanezzel az összeggel számol a tárca.
Szeretném még megemlíteni a fiatal gazdák induló támogatását. Nagy siker volt a fiatal gazdák induló támogatására kiírt pályázat. A rendkívül nagy érdeklődés miatt a jövedelempótló támogatás igénybevételét a jövőben is folytatni kívánja a tárca, jövőre is ki lesz írva ez a jogcím.
Ugyancsak ki lesz írva a gazdaságátadási támogatásra vonatkozó pályázat, 2009. január 2-ától ismételten lehetőséget kapnak azok a gazdálkodók, akik az 55. évüket betöltötték, hogy a fiatalabb családtagjaiknak átadják a gazdaságot. Ezek mind-mind lehetőségek a vidéknek, mind-mind nagy forrást biztosítanak a vidék fejlesztésére.
A tegnapi általános vita során Katona Kálmán úr kereste a költségvetésben, hogy hol található az agrár-kárenyhítésre vonatkozó elkülönített forrás. 351 millió forinttal szerepel a nemzeti agrár-kárenyhítésre vonatkozó javaslat. Még ebben a hónapban megkezdi az Országgyűlés az új nemzeti kárenyhítési törvény tárgyalását. A célja az, hogy megkönnyítse a gazdák becsatlakozását ehhez a programhoz.
Szeretném megjegyezni, hogy a kormány 2007-ben, amikor olyan természeti katasztrófák voltak, mint a fagy, az aszálykár, akkor ezt az alapot 5 milliárd forinttal egészítette ki. Megvan a helye a költségvetésben a nemzeti agrár-kárenyhítésnek.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a vidék felé irányul a jövő évi agrárbüdzsé nagy része. Azt szeretnénk, ha minél eredményesebben tudnának a támogatás irányába pályázni a vidéken élő emberek, és akkor eredményesebb agrárgazdaságot és vidéket láthatunk majd, ha ezek a támogatások odajutnak.
A magam részéről köszönöm a figyelmet, és elfogadásra javaslom a 2009. évi törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
