SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Környezetvédelmi és a Vízügyi Minisztérium a környezettudatosságra épülő, a fenntarthatóság fejlődését és a fejlődésre alapozó programok megvalósítását tűzte ki 2009-re is céljául. A zöldtárca a civilekkel, a tudomány képviselőivel, a gazdaság szereplőivel együtt továbbra is az ország zöld-lelkiismerete kíván lenni. A minisztérium felelősségi körébe tartozó három nagy szakterületet összefogóan az ökológiai fenntartható fejlődést kívánja az ország jövőképének pillérévé tenni.
Mindezen célok szem előtt tartása mellett ugyanakkor szembe kell nézni hazánknak a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága miatt kialakult helyzettel. Most meg kell tenni az ország stabilitásának megteremtése érdekében szükséges intézkedéseket. Kétségtelen tény, hogy mindezek miatt a tárca fejezetének szűken értelmezett költségvetése 10 milliárd forinttal kevesebb forrást tartalmaz. Ugyanakkor figyelmet és forrást tudunk biztosítani minden ügyre, amelyekre Magyarországon éppen a jövőnk iránt érzett felelősség miatt mindenképpen szükséges figyelmet és forrást biztosítani. A tárcánkhoz tartozó költségvetési szervek 2009. évi költségvetési támogatási előirányzata 31 milliárd 555 millió forint, a szakmai fejezetű kezelési előirányzatoké 6,5 milliárd forint, a központi beruházásoké 3 milliárd 340 millió forint.
A 2008. évben 52 milliárd 333 millió forint költségvetési támogatási előirányzatot legjelentősebb nagyságrendben az csökkenti, hogy 6 milliárd 895 millió forint összegben a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési feladatnak a fejezet költségvetéséből történt kivételével más fejezeti megvalósítását döntötte el a kormány. A Vásárhelyi-terv pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai, az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető eszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, amelynek biztosításáról a központi költségvetésből maga a kormány gondoskodik. Ki kell emelnem ugyanakkor, hogy a kiemelt állami feladatok ellátására 3 milliárd forint többlettámogatást kaptunk.
Összességében a KvVM-fejezet kiadási előirányzatát 49 milliárd 396 millió forint összegben terveztük, amelyet 41 milliárd 481 millió forint összegben költségvetési támogatás, 7 milliárd 914 millió forintban saját bevétel finanszíroz. A központosított bevételek, bírságok, termékdíjak, vízkészletjárulékok 2009. évi tervezett összege 34 milliárd 519 millió forint. Ahogyan ezt Katona Kálmán elnök úr a bizottsági tárgyalás során elmondta, valóban a fejezet költségvetési támogatásának összege 43 milliárd forint, a központi költségvetésbe befizetni tervezett központosított bevételek 34 milliárd forint, amely összeg a költségvetési támogatás majd' 79,8 százalékát teszi ki.
(12.40)
A KvVM fejezetben környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízüggyel kapcsolatos állami feladatokra rendelkezésre álló eszközöket költségvetési támogatáson kívül az európai uniós fejlesztési fejezetben további források gazdagítják. Így állnak rendelkezésre a kohéziós alap forrásai, illetve a KEOP-ban, a környezet és energia operatív programban rendelkezésre álló források. Egészséges, tiszta települések, vizeink, természeti értékeink jó kezelése, a hatékony energiafelhasználás, a fenntartható életmód és fogyasztás, a megújuló energiaforrás felhasználásának a növelése, mind-mind KEOP-on belüli források, amikről beszélünk.
Engedjék meg, hogy szóljak a vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatairól. A 2009. évi költségvetés támogatási előirányzata 1 milliárd 249 millió forint. Az elmúlt évekhez képest ezen a törvényi soron évi 1 milliárd forint állt rendelkezésre. Ez egy jelentős előrelépés megítélésünk szerint. A 2009. évi előirányzat azokat a nem projektesíthető, a KEOP keretében nem megvalósítható feladatokat tartalmazza, amelyek a 4000 kilométer elsőrendű állami tulajdonú árvízvédelmi rendszer, valamint a vízrendezési művek védelmi biztonságának fejlesztését, az elvárható működőképességük fenntartását szolgálják.
Fontos feladat, hogy a KEOP finanszírozásán kívül eső, de biztonságunkat és a lakosság biztonságát garantáló árvízvédelmi rendszerünket továbbfejlesszük. A folyószabályozási beruházásoknál az árvízi mederben, elsődlegesen a folyómederben a vizek, valamint a jég szabályozott körülmények közötti levonulását célozzuk, ezek védik az árvízvédelmi műveket az elmosás ellen. Az előirányzat részét képezi a 30-70 éve vagy még régebben épült, műszakilag elavult vízügyi nagy műtárgyak, zsilipek, vízlépcsők, hajózsilipek üzemképességének a biztosítása.
Az előirányzat műszaki tartalmának része a dombvidéki vízrendezés is, és szólni kell, hiszen jelentős területekről van szó, az ország síkvidéki területének egyharmadáról, amely erősen, illetve közepesen belvízveszélyes, ezért a térségben lévő művek elvezető kapacitásának biztosítása elengedhetetlen.
Jelentős feladatunk a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program megvalósítása. 2007-től illeszkedik az Új Magyarország fejlesztési tervbe. Az újonnan induló létesítmények beruházásaihoz a fedezetet a KEOP biztosítja. Ebben 2007-13 között árvízvédelmi fejlesztésekre mintegy 150 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből mintegy 110 milliárd forint célzottan a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére, ami többszöröse az elmúlt években a Vásárhelyi-terv és a többi folyó árvízvédelmi biztonságának javítására fordíthatott összegeknek.
2007-13 között terveink szerint négy árvízi tározó, két projekt keretében nagyvízi lefolyású viszonyok javítását célzó beavatkozások, valamint a Tisza és mellékfolyói mentén több árvízvédelmi szakaszon a jelenlegi árvízvédelmi rendszer fejlesztését valósítjuk meg. A tárca a 2009. évi költségvetési javaslatában a Vásárhelyi-terv 2009. évi feladatainak végrehajtására mindezeken túlmenően 602 millió forint támogatási előirányzatot tervezett.
A nemzeti parki igazgatóságok működési feltételeinek biztosítása és ennek megerősítése is kiemelt feladataink közé tartozik. A 2009. évben a nemzeti park igazgatóságok működési támogatása az előző évihez képest növekedni fog, ugyanis bázisba épül a 2008. évi illetményemelés, illetve a természetvédelmi őrszolgálat amortizálódott eszközeinek cseréje továbbfolytatódik, mintegy 65 millió forint értékben.
Nemzetközi természetvédelmi pályázatokon és azokon nyertes támogatásokkal együttesen 2009. évben folytatódnak azok a megvalósuló természetvédelmi programok és források, amelyeket az EU Life, a Life Plusz és még nagyon sok, főleg a Natura 2000-es területekhez kötődő projektek fémjeleznek.
A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében 1,3 milliárd forint összköltségű komplex programot támogat, amelyik egyik eleme a fővárosi szennyvíztisztítás, másik eleme pedig a holt- és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. A 10 milliárd forintot meghaladó összértékű programok jövő évi elemeinek megvalósításához a KvVM saját forrásaiból 537,9 millió forinttal járul hozzá.
Nemzeti parkjainkban közmunkatanácsi programokat is szeretnénk folytatni. Ennek az előző évekre visszanyúló jó együttműködésének következtében a jövő évi közmunkaprogramban a szociális és munkaügyi tárca várhatóan 120 millió forint támogatással, a nemzeti park igazgatóságok 40 millió forint önrész vállalásával, a tárca további 40 millió forintos önrész biztosításával 250 közmunkásnak tudunk majd foglalkoztatást biztosítani.
A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szeretnék végezetül szólni, amelyet idén márciusban az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadott el. A 2009. évi költségvetésről szóló törvénytervezet rendelkezik a NÉS végrehajtásáról. Itt nem csökkentésről, hanem növelésről beszélünk, hiszen hazánk fejlődési képességét növeli, ugyanis ezáltal, hogy áttérünk az energiatakarékos megoldásokra, növeljük az energiahatékonyságot és csökkentjük a károsanyag-kibocsátást. Ez egyfelől az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt is fontos, illetve a növekvő energiaárak szempontjából is jelentős.
(12.50)
Azáltal, hogy növeljük az energiahatékonyságot és elősegítjük a takarékos energiafelhasználást, ezáltal csökken az ország függősége is az energiaimporttól. Tisztábbá tesszük a gazdaságot, és a kibocsátásmérséklés és az alkalmazkodás új munkahelyeket teremtve hozzájárul a környezeti ipar, az energia, a mezőgazdaság és a közlekedés területén is új munkahelyek kialakításához. A nemzeti éghajlat-változási stratégia intézkedései nemcsak makrogazdasági haszonnal járnak, hanem jelentős anyagi megtakarításokat tesznek lehetővé a lakosság számára is.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
