KISS ATTILA
KISS ATTILA
KISS ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6572. törvényjavaslat, amelyről vitázunk, beszélgetünk, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szól. A törvényjavaslat, amely valójában 18 különböző törvényt próbál módosítani - népszerűbb nevén salátatörvény -, alapvetően rossz, hibás és téves gondolkodásmódot tükröz, hiszen egy olyan törvényjavaslatot, olyan költségvetésitörvény-módosítást alapoz meg vagy erősít, amely teljesen téves, és teljesen rossz útra viszi a magyar gazdaságot, az egész országot. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt négy-öt-hat évben a költségvetések és a költségvetést megalapozó törvények hasonló hangulatban, hasonló filozófiában készültek, amiket a jelenlegi kormány, illetve az előző időszakban a kormánykoalíció elénk terjesztett, mégis azt gondolom, az, hogy a most kialakult világgazdasági válság, amely kétségtelenül nem Gyurcsány Ferencnek és kormányának a téves gazdaságpolitikájából indult, hazánkra, a magyar gazdaságra, a magyar költségvetésre ilyen hatással van, a jelenlegi kormány és az előző kormánykoalíció hat éve tartó hibás döntéseinek a következménye.
Hadd osszak meg önökkel egy érdekes történetet, mert akárhogy is, de mégiscsak a költségvetés a legfontosabb témánk ma, az azt megalapozó törvényekkel együtt. Képzeljék el, november 1-jén vagy 2-án hatalmas szerencse ért engem: mintegy félóra keresgélés után egészen véletlenül megtaláltam a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési törvényjavaslatának éppen aktuális változatát. Ez talán a harmadik, de olyat is hallottam, hogy a két és feledik.
(10.50)
Amikor a honlapon, a parlament honlapján elkezdtem keresgélni a költségvetést vagy ezt a bizonyos módosítást, amit a pénzügyminiszter úr talán vasárnap ismertetett a bizottsággal, a költségvetési bizottsággal, meglepve vettem tudomásul, hogy a parlament honlapján sehol sem található meg ez az anyag - ez november 1-je vagy 2-a volt, ma már lehet, hogy ott van. Utána természetesen a Pénzügyminisztérium honlapjára mentem, hiszen a Pénzügyminisztérium az előterjesztő. A Pénzügyminisztérium honlapján mindent találtam, csak éppen ezt a bizonyos törvényjavaslat-módosítást nem. Körülbelül 20-25 perce az interneten mindenféle oldalt kerestem, hogy hátha valahol rábukkanok, végül egy parlamenti szakértő elárulta, hogy hol találom meg a költségvetés éppen aktuális harmadik vagy két és feledik változatát: a Pénzügyminisztérium honlapján, jobb szélen, az újdonságok kategóriájában. (Derültség a Fidesz soraiban.)
Kedves képviselőtársak, én sem tudom, hogy nevessek rajta vagy sírjak - egyik szemem nevet, másik sír -, vagy hogy mit mondjak, de azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben Magyarországot és ezt az egész rendszert jellemzi az, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján az újdonságok kategóriájában találom meg az ország életét, tízmillió magyar ember és 3100-3200 önkormányzat életét alapvetően befolyásoló vagy felforgató törvényjavaslatot. Polgármesterként, képviselőként - azért nem vagyok teljesen járatlan ezekben a kérdésekben, jóllehet a teremben is sokkal több tapasztaltabb képviselő van nálam - hat éve azért láttam már költségvetési vitát, vagy részt is vettem öt vagy hat vitában s a többi. Képzeljék el, hogy egy vidéki kistelepülés polgármestere, ahol esetleg még az internet se nagyon van a hivatalba bevezetve, hogy jut hozzá, az hogy tudja elkezdeni a 2009-es költségvetési tervezést, hiszen lassan novemberben a költségvetési koncepció tervezése elindul a polgármesteri hivatalokban, az önkormányzatoknál.
Hogy lehet így koncepciót készíteni, amikor az embernek fogalma sincs, hogy melyik törvényjavaslat épp az aktuális, melyiket vonta vissza a pénzügyminiszter, meg hogy egyáltalán honnan lehet azt megszerezni? Az újdonságok kategóriában, gondolom, egy pénzügyminisztériumi holnapon érdekes könyvekről, a pénzügyminiszter utazgatásairól vagy hobbijairól lehet olvasgatni, de nem az ország költségvetéséről. Nos, ilyen országban élünk, kedves képviselőtársak. Ez sajnos tény; de még ez lenne a kisebb gond.
Amikor a módosítást elkezdtem olvasgatni, és összevetettem a most tárgyalandó megalapozó törvényekkel, ezzel a 18 törvénnyel, akkor jött igazából a feketeleves, hiszen az a nem várt rossz volt. Amikor például azt olvasom, hogy az államháztartási törvény módosításából következik, hogy azokat az önkormányzatokat, amelyek véletlenül téves normatívát jelentenek le, oktatási, bármilyen, szociális területről téves normatívát jelentenek le a Kincstár felé, azoknak később... Az, hogy vissza kell fizetni ezt a normatívát, az teljesen természetes, hiszen ami nem jár, az úriemberek között természetesen visszafizetendő, de még külön, további bírsággal, a mindenkori jegybanki alapkamat duplájával, egyebekkel bírságolja ezért az önkormányzatokat a módosítás, illetve további bírságokat helyez ezért kilátásba. Azt gondolom, hogy ezeket az önkormányzatokat nem kellene tovább rémisztgetni ilyen helyzetben, amikor nyilvánvaló, hogy infláció alatti fejlesztése, illetve - fejlesztése? - visszafejlesztése lesz az önkormányzatoknak 2009-ben.
Nem tudom, hogy a pénzügyminiszter úr vagy az államtitkár úr esetleg ismeri-e a normatívaigénylés módozatait, hogy az hogyan működik - ha ismerik, akkor szerintem ezt nagyon gyorsan elfelejtenék. Hiszen amikor egy intézmény, egy középiskola, egy általános iskola, egy szociális intézmény egy normatívát igényel - törvény szerinti időpontokig lehet azt igényelni -, akkor csak következtetni tudunk arra, hogy körülbelül hány gyermek vagy hány diák fog járni egy középiskolába, csak következtetni tudunk arra, hogy körülbelül... Nagyjából be lehet lőni, tehát nem azt mondom, hogy milliárdos tévedések előfordulhatnak, de csak következtetni tudunk. És ezek után ha egy középiskola beírja, hogy mondjuk, három csoportot indít egy adott képzésben, szakképzésben, bárhol, és nem jön össze, csak két csoport, utána az önkormányzatnak vissza kell fizetnie azt a normatívát, amivel többet igényelt, de nem azért, mert élősködni akart a magyar államon - dehogy akar! -, hanem azért, mert ő valóban három osztályt akart indítani. Ezt követően majd természetesen a Pénzügyminisztérium - ez a javaslat az államháztartási törvény szerint -, egész pontosan a Kincstár kamatokkal fogja behajtani az önkormányzaton ezt a bűnt vagy ezt a problémát.
Én azt gondolom, nem így kellene az önkormányzatokat kezelni abban a helyzetben, amikor csak az elmúlt esztendőben 4 százalékkal csökkent az önkormányzatok támogatása. Egy hajdúböszörményi példával tudok jönni: egy 32 ezres település esetében csak az oktatási és a szociális területet mínusz 120 millió forinttal értékelte, jutalmazta, ha úgy tetszik, büntette a kormány. 2008-ban, ebben az esztendőben egészen pontosan 125 millió forinttal csökkent az önkormányzat, egy 32 ezer lakosú település, Hajdúböszörmény önkormányzati bevétele, illetve normatív és egyéb állami hozzájárulása a költségvetés idei, 2008-as módosítása kapcsán.
Talán komolyabban kellene venni ezt a helyzetet, tisztelt kormány, és nem az újdonságok között kellene taglalni ezt a bizonyos költségvetési módosítást. Bár valószínűnek tartom, hogy azért dugták oda, az újdonságok közé, mert önök is tisztában vannak azzal, hogy ez a jelenlegi, de nem az utolsó költségvetési javaslat, amellyel a parlament is foglalkozik - erre többen utaltak már itt ma. Vélhetőleg sajnos - bár ne legyen! - lesz még költségvetési változtatás ebben az esztendőben.
Megdöbbentő, hogy olyan önkormányzati feladatokat, amelyek a 18 törvénymódosítás között is szerepelnek, olyan önkormányzati feladatokat, mint például az okmányiroda működtetése, 43 százalékkal kisebb támogatással fogják 2009-ben illetni. 43 százalékkal fog annak az okmányirodai működésnek a kormányzati támogatása a jövő évben működni, amelyet 2000-ben vagy 2001-ben talán úgy kaptak meg az önkormányzatok a Belügyminisztériumtól, hogy akkor a Belügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok okmányirodákkal kapcsolatos minden költségét ki fogják elégíteni, tehát az okmányirodák mindenféle kiadása a kormány vagy a mindenkori állam részéről kiegyenlítődik. Jövőre ez 43 százalékkal csökken. Kérdés az, hogy 43 százalékkal csökkentse-e ezt egy település, vagy milyen kiadásokat, milyen más lehetséges megoldásokat talál.
Alapvetően - összegezve - téves az elképzelés, amellyel a kormány előállt, és azt gondolom, hogy ez bizonyára nem a költségvetést alapozza meg ez a 18 törvénymódosítás, hanem azt, hogy újabb költségvetési törvényt, újabb költségvetési módosítást kell a parlamentnek a közeljövőben tárgyalnia.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
