DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Rám sem hárul más szerep, mint hogy próbáljam a mai vita konklúzióját megvonni.
Az első következtetés az, hogy nem szeretjük, de használjuk az ilyen típusú törvényeket. Nem szeretjük, mert egy saláta jellegű törvény áttekintése még a gyakorlott, tapasztalt képviselők számára is nagyon szerteágazó, rendkívül bonyolult feladat. De használjuk, mert sajnos hosszú idő a bizonyítéka annak, hogy sosem volt elegendő felkészülésre lehetőség a költségvetés megalkotása előtt, most pedig különösen az alkalmazkodás, a nemzetközi pénzügyi és az azt minden bizonnyal már jeleiben látható módon követő gazdasági válság, amely hazánkban is felütötte a fejét, megköveteli a gyors reagálást, a gyors lépést és ebből adódóan egy ilyen típusú törvény tárgyalását.
A módosítások nyilván nem is teljesek, mert ahogy már a költségvetési vitában és ebben a vitában is elhangzott, az azóta történt fejlemények újabb jogszabályok megnyitását, a törvényjavaslatba módosító indítvánnyal való beemelését teszik szükségessé. Ma a gerincét még az államháztartásról és az adózás rendjéről szóló jogszabály módosítása alkotja ennek a törvénytervezetnek, az adatkezelés, a Kincstár által, a Kincstáron átfolyó jóléti kiadások nyilvántartásának, illetve a köztartozásmentes adózók viszonylag egységes, egyszerű, de átjárható nyilvántartásának a megalkotása hatja át.
Egyszerűsítés és az adminisztráció csökkentése szerepel sok más kisebb terjedelmű indítvány tartalmában, ezekből most csak tényleg a lényegesebbeket megemlítve: ilyen a gyed nyugdíjjárulékának az egészségügyi alap terhére történő finanszírozása; az egészségügyi szolgáltatási járulék 4350 forintról 4500 forintra történő arányos emelése; a családi pótlék a javaslat szerint még csak 3,9 százalékkal, de minden valószínűség szerint majd az inflációval történő emelése szeptember 1-jétől; a szakképzési hozzájárulásnak a társadalombiztosítási járulékalap alapjára történő helyezése; és a nyugdíjak korrekciós emelésének szintén a jövő év január elseje helyett a szeptember elsejei időponttól történő meglépése.
(14.20)
Mint mondtam, természetesen vannak olyan jogszabályok, amelyek nem szerepelnek még ebben a törvényben, de vannak olyan jogszabályok is, amelyek nem szerepelhetnek. Megint csak hivatkozva a költségvetési vitára, ebben a vitában is, a megalapozó törvények vitájában is elhangzott, hogy valahogy nem süt át ezeken a javaslatokon, hogy milyen alapvető változásokat, milyen reformokat szeretnénk, nem látják azt a kis- és középvállalkozói ösztönző programot, amiről azért beszélgettünk, egyéb formában mindenképpen.
Azt gondolom, hogy a mai helyzet és az idő rövidsége nem biztosítja azt a feltételrendszert, hogy ezek a törvények akár már a beterjesztéskor, akár a jogalkotás folyamatában alkalmassá váljanak arra, hogy ezekről a módosító ötletekről tudjunk beszélni. De az, hogy ha meg tudjuk alkotni ezeket a jogszabályokat, nem jelent egyben felmentést sem arra vonatkozóan, hogy ne kellene törekedjünk, hogy akár ezzel párhuzamosan vagy rögtön ezt követően, akár a karácsonyi szünetet felhasználva, ne készítsük el és ne terjesszük be a reformok lehetséges körében, a lehetséges tartalommal azokat a javaslatokat, amelyeket már a jövő évben szeretnénk esetleg meglépni, és ugyanúgy, ugyanabban a ritmusban ne készítsük el azt a hazai recesszióból való gyors kilábalást lehetővé tevő javaslatcsomagot, ami elsősorban és hangsúlyosan a hazai kis- és közepes vállalkozásokra koncentrál.
Természetesen - és most nem különösen vitába szállva a zárszót elmondó képviselővel - van közöttünk nézetkülönbség, azért vagyunk különféle pártokban, mert még a viszonylag közel álló vélemények sem pontosan ugyanazok egy ügyben. Mégis miért vagyok én optimista ahhoz képest, amit zárszóképpen Balla képviselő úr elmondott? Mert vannak előttünk példák.
Említeném első példának, hogy Robin Hood mégiscsak itt jár közöttünk, mert a parlament plénuma a távhőtámogatás forrásául szolgáló, az extraprofitban részesülő vállalkozásokat átmeneti időre megadóztatni, és ezt a forrást a távfűtés költségei áldozatainak átcsoportosítani, a korszerűsítést, a megtakarítást elősegítő beruházásokat mint támogatást biztosítani szándékozó törvényjavaslatból azokat a módosító indítványokat mind kiszavazta a plénum, amelyek ezt a Robin Hood-adó eltörlését irányozták elő. Még nem szavaztuk meg a jogszabályt, ezt majd hétfőn meglátjuk, de - hogy úgy mondjam - megtettük azokat az előkészületeket, amire a társadalomnak az a része, aki ilyen körülmények között él, vár és számít, és azt gondolom, hogy azt az egyszeri szavazást, azt az egy darab gombnyomást meg tudjuk úgy tenni, hogy a parlament többsége végül is ezt pozitívan, támogatólag fogja jóváhagyni.
De van másik példa is. Tegnap a költségvetési bizottsági ülésen, bár rengeteg módosító és kapcsolódó módosító indítvány volt, és bevallom, azért, hogy esetleg még egyszer számba vehető legyen, hogy melyek azok mégis, amelyek javíthatnak a törvényjavaslaton, a parlamenti szavazás lehetőségét megkapták, egyharmadot kaptak, fogunk itt róluk szavazni, a bizottság azonban - igaz, csak többséggel és nem konszenzussal, néhányan természetesen tartózkodtak ebből érthetően - elfogadta azt az egységes módosító javaslatot, ami nem csak az IMF-nek, nem csak az Európai Uniónak, nekünk, magunknak szükséges, hogy az SZDSZ által most kezdeményezett plafontörvény és a korábban a kormányzat által, illetve a szocialista frakció által kezdeményezett közpénzügyi csomag legjobb részeit egy közös nevezőre sikerült hozni, egy egységes álláspontot sikerült kialakítani. Van többféle felülről történő szabályozás, mindig a szigorúbb fog érvényesülni. Volt többféle javaslat, hogy mi legyen, költségvetési tanács vagy hivatal vagy micsoda, van költségvetési tanács a javaslatban és van titkársága, amelyik az adminisztratív feladatokat képes ellátni, nem kell minden tevékenységet kívülről megrendelni. Azt gondolom, hogy ha a bizottságban közös nevező alakulhatott ki, akkor itt, a parlamentben is meglesz a többsége.
Tehát van példa az együttműködésre, van példa a közös nevezőre, van példa arra, hogy hogyan lehet egy nem többséget maga mögött tudó kormányzatnak is olyan munkamódszert kialakítani a parlamentben, ami az ország érdekét szolgálva, olyan törvényjavaslatok elfogadásához vezethet, ami tompítja vagy gátolja azokat a folyamatokat, amelyek az egyénre, a vállalkozásokra, egész Magyarországra nézvést károsak, haszontalanok lehetnek.
Legyen ilyen törvény a költségvetést megalapozó törvények is, legyen ilyen törvény a költségvetési törvény is!
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
