GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Lassan már évtizedes tapasztalat, hogy az egyes évek terméshozamai a szőlőfelvásárlási árakra az indokoltnál nagyobb mértékben hatnak. A képviselő úr is említette, hogy teljesen más a helyzet, ahol megfelelő integráció van; ez nem igazán jellemző a magyar szőlőtermelőkre és a magyar borágazatra. Azt gondolom, ez az egyik olyan kiútkeresés vagy kiútlehetőség, amelyet erősítenünk kell.
A másik, hogy igen komoly piaci zavart okozott vagy okoz az az elsősorban nem hivatalosan Magyarországra érkező importbormennyiség, amely az olasz társhatóságok adatai alapján nagyjából 300 ezer hektoliterrel több, mint ami már nálunk hivatalosan forgalomba kerül. Ezt egy módon lehet, úgy gondolom, úgymond, megfogni, ha mi a vám- és pénzügyőrséggel és az adóhatósággal közösen lépünk fel, hiszen a mi hatóságainknak csak a minőség-ellenőrzésre és a jelölésre van ráhatása, de miután a határok ezen az integráción belül megszűntek, így csak a mélységi ellenőrzés, az ilyen irányú import szállító járműveinek az ellenőrzése vezethet oda, hogy lehetőleg minél nagyobb mértékben szűrjük ki ezt a már nagyon komoly piacrontó tevékenységet.
Ugyancsak ebben az évben sikerült egy olyan megállapodást kötnünk az osztrák minisztériummal, hogy vihetünk ki Ausztriába is szőlőt feldolgozásra. Ezt nagyon gyorsan meg tudtuk oldani. Ezertonnás mennyiségű szőlő Ausztriában egy pinceszövetkezetben kerül feldolgozásra, és természetesen magyar borként, a magyar minőségi kritériumnak megfelelően Ausztriában kerül értékesítésre. Azt gondolom, ez is egy olyan minta lehet akár a többi határ környezetében lévő szőlőtermelőnek, hogy ilyen megállapodást várhatóan a többi országgal is, természetesen a magyar minőségi szabályok betartása mellett meg kell kötnünk.
Hosszú távon viszont azt gondolom, hogy csak egy érdemi szerkezetváltás lehet a megoldás, ami azt jelenti, hogy a jelenleg visszaélésre okot adható, de egyébként nem művelt, de szőlőként nyilvántartott földterületekről ne adhassanak ki származási bizonyítványokat. Ez pedig alapvetően a hegyközségek feladata, hogy erre nagyon komolyan figyeljenek, és ezt lehetőleg akadályozzák meg.
A másik, hogy nekünk minden bejelentést komolyan kell vennünk, amely akár a minőséggel, akár az ilyen visszaéléssel kapcsolatos, és nem a bejelentő személyét kell néznünk, hanem azt, hogy mi a tartalma az ilyen típusú bejelentéseknek.
A másik, ami úgy gondolom, egy örvendetes szám, hogy a magyar borászok is belátták, hogy a piacokon, főleg a külpiacokon csak minőségi borokkal lehet megjelenni, ezért a nagyjából 58-60 milliárd forintnyi élelmiszer-feldolgozási pályázatból körülbelül 20 milliárd forint az, amely a borral kapcsolatos támogatási igényként érkezett. Nagyon remélem, hogy ennek a nagy részét ki fogjuk tudni elégíteni, és akkor megjelenhetünk a belföldi piacainkon és külföldön is a magyar borokkal még intenzívebben.
A múlt hét végén voltam Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállításán Moszkvában, ahol az állami és a tartományi vezetőkkel abban egyeztünk meg, hogy kormányzati eszközökkel is segíteni fogjuk azt, hogy a korábban hagyományos piacaink ezen a területen is visszajöjjenek, de szeretném hozzátenni, hogy a moszkvai polcokon csak minőségi borokat lehet látni. Tehát az az asztali kategória, amelyben nekünk Chilével, Argentínával, Dél-Afrikával kellene versenyeznünk, egyrészt ott nem is nagyon létezik, másrészt ezekkel úgysem fogunk tudni versenyezni.
Azt gondolom, ezek a lehetőségek azok, a szerkezetváltási támogatás, az ültetvények korszerűsítése, a minőségi borászatok fejlesztése lehet az az irány, és nyilván a 8 forintok megfelelő felhasználása, amiből ettől az évtől marketingeszközökre lehetőségünk van, amely kimozdíthatná ebből a hullámzó átvételi áras helyzetből az ágazatot; ez a magyar szőlőtermelők, az egész ágazat érdeke.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
