DR. NAGY ANDOR

Teljes szövegű keresés

DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen 9-en nem támogattuk ezt a törvényjavaslatot, és én most az elkövetkező öt percben megpróbálom röviden megindokolni, hogy miért nem tudjuk jelenlegi formájában ezt a törvényt támogatni.
Mi az, amivel egyetértünk? Ezzel szeretném kezdeni, mert vannak pozitív dolgok is. Szerintem azt az elvet, hogy a szennyező fizessen, azt senki sem kérdőjelezi meg. Ha valaki hozzájárul ahhoz, hogy hulladék keletkezzen, termékdíjat kell hogy fizessen, ha nem tudja bizonyos mértékig megoldani azt, hogy a termékét vagy azt a hulladékanyagot újrahasznosítani lehessen. Az is egyértelmű, hogy 2006-ban Magyarországot az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás miatt felszólította, hogy a diszkriminatív részét ennek a törvénynek szüntesse meg. Érthető, hogy ehhez hozzá kell nyúlni, de az már kevésbé érthető, hogy miért olyan módon nyúlunk hozzá ehhez a törvényhez, ahogy ezt az államtitkár úr említette.
Az ön szavaiból az is kiderült, tudatában vannak annak, hogy az elmúlt 13 évben - ugye, ’95-ben keletkezett a termékdíjtörvény - jelentős változások történtek, egyrészt beléptünk az Európai Unióba, az EU elfogadott egy csomagolási direktívát, Magyarországnak lett egy hulladékgazdálkodási törvénye, egy hulladékgazdálkodási terve. Ezt ’95-ben, annak idején a törvényalkotó még nem tudhatta. A szabályozás bonyolulttá vált, rengeteg panasz fogalmazódott meg, de ahogyan ezt elmondta, önök is tudnak erről.
Számomra az nem világos, hogy ha már hozzányúlnak ehhez a törvényhez, hiszen a diszkriminációt meg kell szüntetni, akkor miért nem választjuk azt a megoldást, amit sokan szeretnének ebben az országban látni, hogy gondoljuk újra ezt az egészet, varrjuk újra a kabátot. Mert amit most önök műveltek, ön úgy fogalmazott, hogy megpróbáltak középúton menni, az nem középút, hanem véleményem szerint egy átláthatatlan valami, amit ráadásul ideiglenesen kívánnak bevezetni, hiszen a bizottsági ülésen a jelen levő szakállamtitkár azt mondta, hogy ez a rendszer ideiglenesen fog működni, amennyiben a törvény átmegy, és az elkövetkező egy-két évben a szakmának, valamint a társadalomnak a bevonásával egy teljesen új termékdíjtörvényt fognak elfogadni. Ha már ez így van, akkor miért nem lehetett az elmúlt két évben eljutni odáig, hogy mondjuk, most arról beszélünk, hogy a két év múlva esedékes termékdíjtörvényt már most megpróbáljuk bevezetni, mert az a rendszer, amire most készülünk, az nem lesz jó.
Ön azt mondta, hogy kettős célkitűzése van a kormánynak a jelenlegi módosítással. Az egyik az, hogy legyen áttekinthetőbb és egyszerűbb a rendszer, a másik pedig az, hogy az egységes díjtétel bevezetésével csökkenjenek a terhek. Véleményem szerint a jelenlegi törvényjavaslat egyik célkitűzésnek sem felel meg, bevezetik ugyanis azt az úgynevezett E1 és E2 kategóriát, az egységes 1, egységes 2-t, de ember legyen a talpán, aki majd kisvállalkozóként meg tudja ítélni, hogy ő melyik kategóriába tartozik. Ez ebből a törvénytervezetből véleményem szerint nem derül ki.
A mellékletben levő díjtételekben pedig általában egy 10 százalékos díjtételemelést látunk, és nem igaz, hogy az ipar meg a lakosság jobban jár ezzel a változattal, hiszen az ipar majd kénytelen lesz persze a magasabb díjtételt kifizetni, ezt át fogja hárítani a lakosságra, a lakosság fogyasztása csökkenni nem fog, drágábbak lesznek a termékek, és az az eredeti célkitűzés, hogy ez az egész termékdíjrendszer egy környezetvédelmi célú gazdasági szabályozás legyen, egyáltalán nem fog megvalósulni.
Nem én mondom, az Országos Környezetvédelmi Tanács írta a törvényjavaslatról megfogalmazott véleményében, hogy a ’95-ös törvény preambulumának sem felel meg a jelenlegi módosítás, nevezetesen annak a célnak, hogy ezt az egész termékdíjrendszert a környezetvédelem érdekében használjuk fel. Hiszen ma azt látjuk, hogy a mostani év januárjától a VPOP gyakorlatilag adóként szedi be a termékdíjat, az bekerül a költségvetésbe, környezetvédelmi célokra egyáltalán nem használható fel.
Azt mondom tehát, hogy ez a törvény ebben a formájában egy rossz törvény, nem szabad támogatni. Valamilyen módon eleget kell tenni az Európai Bizottság kérésének, de egy teljesen új törvényt kell csinálni. Én attól tartok, hogy módosító indítványokkal nem lesz lehetőségünk ezt a törvényt megjavítani. Sokkal jobban örülnék annak, ha közösen végiggondolnánk azt, hogyan lehet egy jó törvényt csinálni, amivel többé-kevésbé mindenki elégedett, és akkor nem okoznánk senkinek sem átláthatatlanságot, pluszterheket, adminisztrációs terheket.
Tehát menjünk vissza az alapokhoz, fogadjunk el egy új törvényt, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényt ebben a formában ne támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem