DR. OLÁH LAJOS

Teljes szövegű keresés

DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szerintem a legelején fontos egy dolgot letisztázni: nem egy új törvény született, tehát nem most jött be ez a törvény, ez egy módosítás. Ennek a módosításnak jelen pillanatban nem tudott az a célja lenni, hogy az egészet végiggondolja, különböző hitvitákat végigbeszéljünk, hisz a hitvitákat a termékdíjtól, a betétdíjtól kezdve az önkormányzatok által fizetett hatalmas hulladéklerakási díjakon, az állampolgárok által megfizetett szemétszállítási díjakon keresztül sokáig lehetne sorolni.
(12.00)
Ahhoz, hogy valóban egy sok évre előremutató szabályozást csináljunk, akkor tudunk jól hozzáfogni, ha minden problémát az asztalra teszünk, és közösen, a legkülönfélébb szereplőkkel együttesen ülünk le. A tárca azt mondta, arra nyitott és készséges, hogy tegyük az asztalra az összes problémát, hiszen '95 óta nagyon sokat változott a világ, az Európai Unió és Magyarország, és látjuk azokat az irányokat, amelyekre érdemes lenne rácsatlakozni. Erre adtunk ki egy felhívást, a jövő héten kimennek azok a levelek, amelyekben az érintett szereplőket szeretnénk meghívni egy közös gondolkodásra, hogy először határozzuk meg azokat a célokat, amiket a hulladékgazdálkodás terén szeretnénk elérni; mit gondolunk arról, hogy merre tart a világ és Magyarország 5-10 év múlva. Ha ez megvan, utána rendeljünk ehhez eszközöket, és hogy melyik a legjobb eszköz; hogy a mostani termékdíj mentén menjünk tovább, egyszerűsítve azt; nézzük meg esetleg a német példát, mert az jobbnak tűnik, és alkalmazható Magyarországon. Az eszközökről akkor érdemes beszélni, ha pontosan el tudjuk dönteni, hogy milyen irányba szeretnénk elmenni.
Engedjék meg, hogy néhány konkrétumra reagáljak, hogy ezek ne maradjanak a levegőben lógva. Elhangzott a 15 milliárd forintos bevétel, és a PM-et konkrétan megszólították, hogy bevételnövelés volt a cél. Nem volt cél a bevételnövelés. Talán Orosz képviselő úr mondta el, hogy eredetileg 12 milliárd lett volna, ha nem nyúlunk hozzá a törvényhez. A KvVM kalkulációi szerint a jövőre befolyó összeg 8,7 milliárd lesz, ezen a területen tehát egyáltalán nem beszélhetünk adónövelésről, bevételnövelésről, különösen nem 15 milliárd forintos értékben. Ehhez még szeretném hozzátenni, hogy ha teljesülne az a környezetvédelmi cél, hogy nőjön a visszagyűjtési arány, akkor ez a bevétel még tovább csökken. A PM a legelejétől fogva, minden egyes egyeztetésen azt mondta, hogy ennek a törvénynek nem költségvetési bevételnövelés a célja.
Ha valaki hallgatta ezt a beszélgetést, akkor egy kicsit konfúz helyzetbe került, hiszen azt tapasztalta, hogy különböző hozzászólók különböző, egymásnak ellentmondó érveket mondtak el. Sőt, azt is tapasztalták, hogy adott esetben egy frakción belül is volt vita a tekintetben, hogy vajon mi a jó megoldás. Ezekkel a dilemmákkal szembesült a tárca az elmúlt időszakban is, hogy vajon a sok érvrendszer közül melyik mellett álljon ki. Elhangzott, hogy a kis- és középvállalkozásoknak segíteni kellene. A kormány tett egy javaslatot, valaki azt mondta, hogy szerinte ez nem jó javaslat, más irányba kellene elmenni. Holott azt gondolom, a 75 ezer palack/gyártó, illetve a boltoknál az 50 négyzetméter és 75 ezer palack a legtöbb esetben megoldást jelent, ha valaki “csak egy-egy pohárral” szeretne adni valakinek, ahogy Török képviselő úr mondta. Tehát a legkisebbeket próbáltuk mentesíteni ez alól.
A mérték: Velkey képviselőtársam kevesli a mértéket, ezt el is mondta, de van, aki meg sokallja ezt a mértéket, azt mondta, hogy kérem szépen, a hazai versenyképesség szempontjából az lenne a jó, ha még kevesebb lenne. Szeretném mondani a hazai versenyképesség szempontjából, hogy az importra is ugyanúgy vonatkozik a termékdíj, mert azt is hallottam, hogy a hazai versenyképesség szempontjából káros, mert aki importál, arra nem vonatkozik. Rájuk is ugyanaz a nagyság vonatkozik. De hogy továbbmenjek, a hazai gyártók exportjára mentesség van, tehát a versenyképességi szempont ott sem sérül. Abban bízom, hogy ebből a szempontból a versenyképesség nagyjából helyre van téve.
A pénz nyomonkövethetősége. Azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a kormány ennél jóval több pénzt fordít zöldügyekre. Az más kérdés, egyetértek képviselőtársaimmal azzal kapcsolatosan, hogy valamilyen módon célszerű lenne megoldani az ilyen típusú bevételek nyomonkövethetőségét. Azt gondolom, hogy annak a közös gondolkodásnak, ami elindul, ez részét kell hogy képezze.
Bonyolult, nem jó ez a rendszer. Hangsúlyozom, nem új törvényt alkotunk. És ha azt kérdezik, hogy az eredeti bonyolult-e, az a válaszom, hogy igen. Ha azt kérdezik, hogy az új egyszerűsít-e, akkor erre is az a válaszom, hogy igen, képviselőtársaim. Ha önöknek fontos az, hogy egyszerűbb legyen a vállalkozások élete, akkor arra kérem önöket, hogy szavazzák meg ezt a törvényt, mert jelentősen egyszerűsíti az életüket. Hogy csak három ügyet mondjak, amiben egyszerűsít: a különböző bevallásoknál most már nem kell különbséget tenni abban, hogy mi van beletöltve, sör, bor, ásványvíz. Az üveg nagysága szerint sem kell különböző bevallásokat készíteni. De ami még külön, kifejezetten a gyártói, kereskedői oldal kérésére került be, hiszen az is elhangzott, hogy egyetlenegy észrevételüket sem vettük figyelembe, ami messzemenően nem felel meg a valóságnak: a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja választhatóvá válik. Ez kifejezetten jó a magyarországi kereskedőknek és gyártóknak.
Bencsik képviselő úrnak külön köszönöm, hogy a környezeti nevelést felhozta, hiszen azt gondolom, hogy a termékdíj, amiről beszélünk, hosszú távon csak akkor tudja elérni célját, ha egy kifejezetten jelentős környezeti neveléssel párosul. A minisztériumnak erre külön programjai vannak, de ebben minden egyes embernek megvan a saját felelőssége a környezeti nevelés terén, úgy a kormánynak, mint az önkormányzatoknak, és folytathatnám a civil szervezetekkel, gazdasági vállalkozásokkal és egyebekkel.
A gyümölcslével kapcsolatosan viszont vitatkoznom kell vele, hiszen ez volt az egyik európai uniós kifogás, hogy nem lehet különbséget tenni termékdíj vonatkozásában a tekintetben, hogy a palackba ásványvizet, gyümölcslét vagy bort töltünk. Mi is szerettük volna ezt megtenni, de az európai uniós egyeztetéseken mondták azt, hogy függetlenül attól, hogy ez a gyümölcslé 50 százalékos vagy 100 százalékos, különbséget nem lehet tenni.
A palack újratöltésének kérdése megint olyan ügy volt, ahol a Fidesz-frakción belül is némi ellentmondást véltem felfedezni. Hiszen Nyitray András azt mondta, hogy az újratöltést már Nyugaton sem csinálják sehol. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy többszörösét művelik annak, mint amit mi művelünk itt a nem alkoholos termékek terén. Valószínű, hogy az a szakértői anyag, amit letettek elé, nem felel meg teljes egészében a valóságnak. Sajnálom, hogy nem tudok neki konkrét adatokat is mondani, de majd megteszem ezt szívesen legközelebb. Az a felvetése, hogy bizonyított az, hogy gyakorlatilag többe kerül az újratöltés környezetvédelmi szempontból, mint ha eldobható palackokat használnánk: az Európai Unióból érkező adatokból, jelentésekből, tanulmányokból mi eddig mindig pont az ellenkezőjét olvastuk ki, ami azt mondta, hogy az újratöltést preferálni kell, mert környezetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös. Az irányelvek is ezt mutatják, hiszen ebbe az irányba mutatnak az irányelvek is.
A támogatási rendszer, ami felmerült, a piaci szereplők kifejezett kérésére került ki a rendszerből. Azt mondták, hogy nem tartanak igényt támogatási rendszerre, ha kell valami, majd megoldják saját maguk. A minisztérium vetette fel a támogatási rendszer gondolatát, azt mondták, hogy nem kérik ezt. Több egyeztetésen vetődött fel ez a kérdéskör, egyértelműen mondták, a legutolsó, a törvény benyújtása előtti egyeztetésen is elhangzott ez.
Amit még szeretnék hozzátenni, hogy jelentős EU-források vannak a hulladékgazdálkodás terén, ami lehetővé teszi több száz település bevonását a szelektív hulladékgyűjtésbe, új hulladékudvarok létrehozására. Azt gondolom, a termékdíj az egyik rész, de több olyan terület van, amelyik abba az irányba mutat, hogy egy tisztább, zöldebb Magyarország jöjjön létre.
Azt kérném a tisztelt Háztól, hogy a termékdíjtörvény módosítását támogassa, a kormányzat pedig minden frakció részére nyitott, a bizottság részére, hogy együtt dolgozzuk ki ne csak a palackos kérdésben a termékdíjat, ne csak az italos csomagolás tekintetében, hanem más tekintetben is gondoljuk végig Magyarország elképzeléseit a hulladékkal kapcsolatosan az elkövetkezendő tíz évre.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem