DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat módosítja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvényt. A módosítással összefüggésben a javaslat kisebb terjedelemben módosítja még a szükséges végrehajtási és vagyonkezelési jogszabályokat, azaz a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt is.
A tárgybeli módosítások fontos lépést jelentenek az európai bűnügyi együttműködésben. A 2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés területén az általános bűnügyi jogsegélyhez képest eltérő szabályokat tartalmazza. Ez a törvény 2004. május 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió a bűnügyi együttműködés újabb és újabb területére vonatkozó határozatokat és kerethatározatokat fogad el, amelyek a törvény folyamatos, az adott uniós joganyag végrehajtási határidejéhez igazodó módosítását teszik szükségessé.
A törvényjavaslat egyrészt a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló határozat hazai átültetése érdekében teszi meg a szükséges lépéseket.
A módosítás következtében a törvény 50. §-ának (2) bekezdése a magyar nyomozó hatóságra és újdonságként az ügyészre nézve egy általános szabályt ad a büntetőeljárás során történő tájékoztatáskérésről, illetve -adásról. E joganyag átültetése azonban nem változtat a törvény azon rendszerén, amely alapján továbbra is lehetőség van a minden formaságot nélkülöző közvetlen tájékoztatás alkalmazására. A törvényjavaslat szerint ugyanis a jövőben a közvetlen tájékoztatás eredménytelensége vagy előre látható eredménytelensége esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyész számára alternatív megoldásként lehetővé teszi a meghatározott formanyomtatványon keresztül történő tájékoztatás kérését. Ennek legfőbb előnye, hogy a valamennyi tagállam jogrendszerébe átültetett azonos rendszernek köszönhetően a magyar nyomozó hatóság vagy ügyészség számára is egyértelmű határidőn belül, meghatározott formanyomtatványon érkezik válasz a megkeresésre.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másrészről módosítja a törvényt a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló tanácsi kerethatározat magyar jogba történő átültetése érdekében is. A kerethatározat hazai jogba történő átültetésére 2008. november 24-éig kell sort keríteni. Az ehhez szükséges rendelkezések teszik ki a törvényjavaslat meghatározó részét.
A kerethatározat a kölcsönös elismerés elvének részletes szabályait tartalmazza a bíróságok által kiszabott elkobzás, vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozóan, feltéve, ha annak a személynek, akivel szemben elkobzást, vagyonelkobzást alkalmaztak, a lakóhelye, tartózkodási helye, jogi személy esetén a székhelye, telephelye nem abban a tagállamban található, amelyben a joghátrány alkalmazására sor került. Ez az eset áll fenn akkor is, ha a terhelt vagy az érintett jogi személy más tagállamban rendelkezik vagyonnal, jövedelemmel.
A törvényjavaslat a kerethatározatnak megfelelően a büntetőeljárás tekintetében lehetővé teszi a Magyarországon kiszabott elkobzás, vagyonelkobzás egyszerűsített végrehajtását az Európai Unió bármely tagállamában, valamint lehetővé válik az, hogy az Európai Unió bármely tagállamában elrendelt elkobzásra, vagyonelkobzásra Magyarországon kerüljön sor.
A kerethatározat rendelkezéseire tekintettel a többi tagállam együttműködésével végrehajtott elkobzás, vagyonelkobzás eredményeként befolyt vagyon vonatkozásában a felkutatásban részt vett államok között való megosztás kérdésének szabályozása is elkerülhetetlen. A törvényjavaslat követi azt az uniós elvárást, amely szerint az elkobzásból, vagyonelkobzásból befolyt összeg vagy érték akkor osztandó meg az érintett tagállamok között, ha az a 10 ezer eurós értékhatárt meghaladja.
A hatályos végrehajtási és az állami vagyon kezeléséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy külföldi állam, akár uniós tagállam megkeresésére a magyar állam a Magyarországon elismert és végrehajtott vagyonelkobzásból befolyt összeget a megkereső külföldi állammal megossza. Ennek lehetővé tétele érdekében a javaslat a szükséges végrehajtási és vagyonkezelési jogszabályok, azaz a bírósági végrehajtásról szóló törvény, valamint az állami vagyonról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását is tartalmazza, ahogy erről bevezetőmben már szóltam.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A javaslat bizottsági vitája során az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság megkereste az adatvédelmi biztos urat, hogy nyilvánítson véleményt a törvényjavaslatról. Az adatvédelmi biztos úr a következő észrevételeket tette, amelyekkel kapcsolatban röviden szeretném ismertetni önökkel az álláspontomat.
Az adatvédelmi biztos úr állásfoglalásában kifogásolta, hogy a javaslat 1. számú mellékletével a 2003. évi CXXX. törvénybe 6. számúként beiktatott melléklet h) pontjában a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személyre vonatkozó átadandó információk között szerepel a személyi azonosító szám vagy a szociális biztonsági szám is. Az adatvédelmi biztos úr felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Köztársaságban nincsen általános és egységes személyi azonosító jel, továbbá arra is, hogy a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény által szabályozott szakazonosítók külföldre továbbítása nem lehetséges.
A javaslat kifogásolt 1. számú melléklete a javaslat által bevezetett, az Európai Unió tagállamaiban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása, valamint a vagyonelkobzás végrehajtása az Európai Unió tagállamaiban való rendelkezésekhez kapcsolódik, és a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006/783/IB. kerethatározata - 2006. október 6-ai határozatról van szó - hazai jogba történő átültetését szolgálja, messzemenőkig figyelembe véve a magyar jogi szabályozást.
A kerethatározat, illetve melléklete szövegezésekor az uniós munkacsoport részletes vitát folytatott arról, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személy esetén milyen adatokat kell az érintett személyről kötelezően megadni az egyes tagállamoknak. Ezeket az adatokat tartalmazza a javaslat 1. számú mellékletének h) pontja.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban ismert, illetve használatos a személyi azonosító szám, más tagállamaiban nem, illetve annak vagy az azt helyettesítő más azonosítónak a külföldre továbbítása nem lehetséges, beiktatásra került az a kivételt biztosító szabály, amely szerint ezen adatok kizárólag akkor adhatók át, ha azok a tagállami szabályok szerint rendelkezésre állnak.
A kerethatározat hazai jogba történő átültetése során a kerethatározat mellékletének részleges, a Magyarország számára egyébként nem használandó részek elhagyásával történő átültetésére nincs mód. Ezért a melléklet egésze egy az egyben került átültetésre. Ugyanakkor, mivel az 1996. évi XX. törvény rendelkezései alapján Magyarországon nincsenek egységes és általános azonosítók, ezért Magyarország ilyen azonosítókat nem fog átadni más tagállamnak, a melléklet ezen pontját nem fogja kitölteni.
(12.50)
Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelmi biztos úr észrevételezte azt is, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire hivatkozva szükségesnek tartja a javaslat által szabályozott 2003. évi CXXX. törvény 50. § (2) bekezdésében a közvetlen tájékoztatás esetköreit pontosabban meghatározni.
Ennek kapcsán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a javaslat csak annyiban pontosítja a 2003. évi CXXX. törvény 50. § (2) bekezdését, hogy a magyar nyomozó hatóság mellett ezentúl az ügyész is jogosult lesz közvetlenül tájékoztatást kérni, illetve adni. Hogy ezt milyen célból teheti, azt a törvényben eddig is szereplő célhozkötöttségi meghatározásnál nem lehet pontosabban meghatározni, hiszen a jogszabályok nem szabályozhatnak egyedi eseteket, hanem bizonyos fokú általánossággal, absztrakcióval kell hogy rendelkezzenek. Nem lehet törvényi szintű jogszabályban megjeleníteni a bűnügyi jogsegélyeljárásokban lehetségesen felmerülő valamennyi, a közvetlen tájékoztatás tárgyát képező körülményt, adatot.
Végezetül az adatvédelmi biztos úr a javaslat által bevezetett 50/A.-50/C. §-ok kapcsán értelmezendőnek tartja a közvetlenül hozzáférhető információk fogalmát. Álláspontom szerint e fogalmat nem lehet értelmezni, hiszen a nyomozó hatóság, illetve az ügyész számára közvetlenül hozzáférhető információk körét a hatályos jogszabályok tartalmazzák, és azt az eljáró szervek eljárásukban megfelelően alkalmazzák. Példaként említhető a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény, amely közvetlen hozzáférést biztosít a nyomozó hatóságoknak a bűnügyi nyilvántartáshoz.
A közvetlen hozzáférés körén kívül természetesen léteznek olyan információk, amelyek a nyomozó hatóság vagy az ügyész rendelkezésére állnak, alapvetően e szervek kezelik azokat az adatokat, például az adott bűncselekménnyel kapcsolatos adatok, szemle, kihallgatás eredményei s a többi, létezik továbbá az információk olyan köre, amely nem tekinthető közvetlenül hozzáférhető információnak. Példaként említhető az olyan nyilvántartásban szereplő információ, amelyhez az erre egyébként jogosult személy csak megkeresés alapján férhet hozzá, például a banki nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás s a többi.
Mindezekre figyelemmel arra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az önök előtt fekvő javaslat fontos lépés annak érdekében, hogy európai uniós tagállamként kifejezzük az ország elkötelezettségét a bűnügyi együttműködés érdekében. Erre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
