DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Visszagondolva a 2003. évi CXXX. törvény megalkotásának körülményeire, ami 2004. május 1-jén lépett hatályba, ami megegyezik Magyarország uniós csatlakozásának dátumával is, nos, a Fidesz akkor is azt gondolta, amit most is mondunk, nevezetesen, hogy a nemzetközi bűnözésre nemzetközi együttműködéssel, az Unió tagállamainak nemzetközi együttműködésével és együttes fellépésével kell válaszolni, hiszen ez lehet a garancia arra, hogy a szükséges eredményeket elérjük.
Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői a honvédelmi és rendészeti bizottság elmúlt heti, október 8-ai ülésén azért nem tartották általános vitára alkalmasnak ezt a törvénytervezetet, mert pontosan azoknak a fontos adatvédelmi szempontoknak, amelyekről az előttem szóló képviselőtársam beszélt, az újonnan megválasztott adatvédelmi biztos által való véleményezését nem ismertük.
(13.10)
Mi csak azt mondtuk, hogy várjuk meg, hiszen akkor már a birtokunkban volt az emberi jogi bizottság álláspontja, akik nem vették napirendre, nem tartották általános vitára abban a formában ezt a törvényjavaslatot. Még hadd tegyek hozzá annyit, hogy nemcsak az adatvédelmi biztos véleményének az ismeretét tartjuk fontosnak e törvényjavaslat tárgyalása során, hanem hiányoljuk azt, hogy megítélésünk szerint a szükséges társadalmi vitát a kormány nem folytatta le. A jogvédő szervezetek véleményét is szívesen megismertük volna, de erre nem volt mód, a kormány nem tartotta fontosnak. Hiszen úgy gondolom, ezekben a kérdésekben, amelyeket ez a törvényjavaslat szabályozni kíván, a társadalmi vagy nemzeti egyetértés nagyon könnyen kialakítható lett volna, vagy kialakítható lenne még most is. Tehát egyet tudok érteni az előttem szóló képviselőtársammal a tekintetben, hogy az ajtókat ki kell nyitni, de úgy gondolom, szabályozzuk le, hogy azon az ajtón mi mehet ki és mi jöhet be - hogy nagyon egyszerűsítve fogalmazzam meg az álláspontot.
Engedjék meg, hogy néhány részletre is kitérjek az általános vitában, érintsem magának az adatvédelmi biztos úrnak az észrevételeit és azzal kapcsolatos véleményünket, ahogy az államtitkár úr is megemlítette.
Azt mondhatom itt is, a Fidesz támogatja, hogy új rendelkezések kerüljenek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények normaszövegébe.
A javaslat az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB kerethatározat, valamint a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007/845/IB határozat hazai átültetésére tesz javaslatot. Szakmai szempontból a mi szakértőink szerint ezen módosítások elfogadhatók, ráadásul a két uniós joganyag átvétele, átemelése nem változtat a 2003. évi CXXX. törvény azon rendszerén, amely alapján továbbra is lehetőség van a minden formaságot nélkülöző, közvetlen tájékoztatás alkalmazására is.
Fontos szempont a javaslat támogatásánál az a momentum, hogy az adatvédelmi biztos által időközben kialakított vélemény szerint - amit a tegnapi napon kaptunk kézhez - a törvénytervezetben lefektetett, elérni kívánt szabályozási célok összeegyeztethetőek a személyes adatok védelmének alkotmányos követelményeivel. Ezért e tekintetben mi is támogatjuk.
Tisztelt Országgyűlés! Többször elhangzott már az adatvédelmi biztos úr néhány észrevétele, engedjék meg, hogy én is kitérjek erre a törvényjavaslattal kapcsolatban. Szakmai ajánlásában az olvasható, hogy a benyújtott törvényjavaslat 5. § (1) bekezdése szerint a 2003. évi CXXX. törvény 50. § (2) bekezdésének módosításával lehetővé kívánja tenni a büntetőeljárással kapcsolatos közvetlen tájékoztatás kérését és adását közelebbről meg nem határozott, késedelmet nem tűrő okból is. A célhoz kötött személyes adatkezelés követelményére, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ára tekintettel helyesebb volna a közvetlen tájékoztatás esetköreit pontosabban meghatározni. Úgy gondolom, ennek nem lehet akadálya, hiszen ennek a feltételeit meg lehet teremteni.
Az 5. § (2) bekezdésben a most benyújtott, előttünk fekvő törvényjavaslat 50/A., B. és C. §-okkal egészíti ki az eredeti törvényt. Az 50/B. § (4) bekezdése a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető információk továbbításáról rendelkezik. Az adatvédelmi biztos úr véleménye szerint értelmezést igényelne, hogy a közvetlenül hozzáférhető információ alatt értendő-e a nyomozó hatóság vagy ügyész birtokában, kezelésében lévő információn kívül más információ is. Ez megint csak olyan kérdés, aminek a szabályozását, pontosítását el lehet végezni.
A harmadik, amit az államtitkár úr és az egyik bizottsági előadó is említett, a 6. számú melléklet - ami a tervezet 1. számú mellékletének felel meg - h) pontja a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személyre vonatkozó információk között szerepelteti a személyi azonosító számot vagy a szociális biztonsági azonosító számot. Ezzel összefüggésben az adatvédelmi biztos úr emlékeztet arra, hogy a Magyar Köztársaságban nincs általános és egységes személyi azonosító jel, a legfontosabb specifikus azonosító az 1996. évi XX. törvény által meghatározott szakazonosítók, amelyek kezelését az idézett törvény szabályozza. A szakazonosítók a törvény által meghatározott hazai adatkezelésben használhatók, ezért azok külföldre továbbítása sértené annak a törvénynek az előírásait, továbbá a célhoz kötött személyes adatkezelés elvét. Mindezek miatt az adatvédelmi biztos úr úgy véli, egyértelművé kell tenni a jogalkalmazók számára, hogy a személyi azonosító szám vagy szociális biztonsági azonosító szám feltüntetése a magyar jog szerint nem lehetséges.
Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben említett hiányosságok megítélésünk szerint kijavíthatók. Azt még szeretném hozzátenni, hogy ez egy nagy terjedelmű törvényjavaslat, és azt mindenképpen el kell mondani, hogy a megfogalmazásai - bár nyilván jogharmonizációról, uniós joganyag átvételéről van szó - kicsit nehézkesek, kicsit precízebb, fegyelmezett, érthetőbb fogalmazással még hatékonyabb törvényjavaslatot tudnánk tárgyalni. De ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezek a hiányosságok, amelyeket említettem - és talán ha még valaki hozzászól a jelenlevők közül, az általuk felvetett hiányosságok is -, kijavíthatók.
Úgy gondolom, a törvényjavaslat által elérni kívánt cél tekintetében az együttgondolkodás, az együttes döntés elérhető, hiszen elfogadása esetén ez is szolgálja mind a Magyar Köztársaság, mind az Európai Unió tagállamainak érdekeit is.
Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.)
