TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén egy törvényjavaslat általános vitájában kisebbségi és többségi vélemények kifejtésére van mód, és arra, hogy a vélemények kifejtésére külön-külön időkeret alkalmazandó, továbbá arra, hogy a bizottságunk ugyanazon személyt jelölte ki mind a kisebbségi, mind pedig a többségi vélemény ismertetésére, arra kérem a tisztelt elnök urat, hogy amennyiben az öt percet túllépném, akkor legyen toleráns velem szemben.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi törvényt és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a bizottságunk a tegnapi ülésén vitatta meg. A törvényjavaslat célja, hogy egy kerethatározathoz, illetve egy határozat rendelkezéseihez a magyar jogszabályok megfelelőségét biztosítsa. Ez a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha az Európai Unió tagállamaiban bárhol, bármilyen büntető ítéletben elkobzás vagy vagyonelkobzás kerül kiszabásra, akkor azt egy másik tagállam végrehajtsa, az ebből származó értéket pedig az ügyben érintett két tagállam megossza egymás között. Ennek érdekében módosítja a törvényjavaslat a végrehajtásról szóló törvényt, és megteremti azokat a szabályokat, amelyek az együttműködéshez szükségesek.
Az ülésünkön bizottsági elnöki véleményként hangzott el, most is az történt, hogy olyan törvényjavaslatot tárgyaltunk, amelyben az adatvédelmi biztos nyilván félreértésből kimaradt az egyeztetésből. Kérdésként az fogalmazódott meg, hogy ez miként fordulhatott elő. Az előterjesztő képviselője a válaszában elmondta, hogy a tárca a törvényjavaslat államigazgatási egyeztetését ez év áprilisában folytatta le. Erre április 29-i dátummal válaszolt az országgyűlési biztos úr. Ebben az időpontban külön adatvédelmi biztos még nem volt, tehát a megkeresés az országgyűlési biztos úrnak az adatvédelmi jogkörében eljáró feladataira is vonatkozott. A biztosi vélemény egyébként nem tett észrevételt a törvényjavaslatra, illetőleg egyetértését fejezte ki a törvényjavaslat kapcsán.
Képviselői kérdésként hangzott el, hogy mi az előterjesztő képviselőjének a véleménye az adatvédelmi biztos álláspontjáról, amely szerint ami a bizottsághoz ugyan a tegnapi nap során jutott el, de a minisztériumhoz még nem, a javaslat első számú melléklet h) pontja a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személyre vonatkozó információk között szerepelteti a személyi azonosító számot vagy a szociális biztonsági azonosító számot, és ez a vélemények szerint ellentétes a '96. évi XX. törvénnyel, amely kimondja, hogy szakazonosító kizárólag a törvény által meghatározott hazai adatkezelésekben használható.
Mivel az adatvédelmi biztos úr október 13-án kelt észrevétele nem állt a tárca rendelkezésére, csak a bizottsági ülésen jutott hozzá, az előterjesztő képviselője azt tanulmányozni nem tudta, de megjegyezte, hogy a mellékletek az európai uniós kerethatározatban, illetve a határozatban meghatározott adattartalommal rendelkeznek, tehát a törvényjavaslat mellékletében nekünk tartalmi változtatást nem áll módunkban tenni, hanem át kell venni az Európai Unió határozatának a mellékletét.
Ígéretet tett azonban arra, hogy megvizsgálják az észrevételt. Ugyancsak kérdésként hangzott el, hogy a közvetlenül hozzáférhető információ a minisztérium álláspontja szerint tartalmaz-e valamilyen többletet a nyomozó hatóság vagy az ügyész birtokában, kezelésében lévő információn kívül, és ezt hogyan lehet definiálni.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 9 igen szavazattal - az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint ez a kisebbségi vélemény -, 9 tartózkodással, amely a többségi vélemény, általános vitára nem tartja alkalmasnak.
(13.00)
Mivel az általam elmondottak tartalmazták a kisebbségi véleményt is, az ellenzéki többségi véleményt is el kell mondanom: az ellenzéki képviselők alapvetően egyetértettek a törvényjavaslattal, csupán azért tartózkodtak, mert úgy látták, hogy az adatvédelmi biztos véleménye még nincs beépítve a törvényjavaslatba.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
