KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, a szokásos, demagógiával tűzdelt napirend előtti felszólalást hallhattuk Szijjártó Pétertől, a megszokott szóvivői panel beépítésre került, hogy szociális válság volt itt, Magyarországon, egészen onnantól kezdve, hogy nem sikerült 2006-ban a Fidesznek megnyernie a választásokat, és akkortól kezdve végig szociális válságról beszélnek. (Dr. Medgyasszay László: Sajnos, így van, mit csináljunk?)
Tisztelt Képviselő Úr! Akkor, amikor a kormányzati szándékot minősíti, és luxusberuházásként definiálja, érdemes egy kicsit végiggondolnia racionálisan, hogy ma az államigazgatás milyen épületekben, hogyan működik. Mennyibe kerül az államigazgatás fenntartása ezekben a sok szempontból szép, de működésre egyre kevésbé alkalmas épületekben? Csak menjen be az Önkormányzati Minisztériumba, hogy micsoda működési pazarlásra derülhet fény, ha alaposan megnézi, vagy akár jöjjön be a Pénzügyminisztériumba, nézze meg, hogy milyen épületben dolgozunk. Önmagában az épület műemléki, nagyon szép, csak éppen ma már a korszerű munkafeltételeknek nem biztos, hogy megfelel.
Tehát a kormány, amikor arról döntött, hogy egy helyre csoportosítva megépíti az úgynevezett kormányzati negyedet, akkor ez szigorú racionális számításokon alapult. Ennek az a vége, hogy nyilván nem az első időben, hanem hosszú távon ez az államháztartás szempontjából racionális döntés, ha összevonjuk egy helyre az államigazgatási intézményeket, amiket lehet, és sokkal hatékonyabb, megfelelő munkakörülményeket biztosítunk, és azokat az egyébként irodának kevésbé alkalmas épületeket az állam értékesíti. Ennek van egy bevétele, és a bevétel és a kiadás különbözete nyilván pozitív a kormányzat szempontjából.
(9.10)
Egyszerűen le vagyok döbbenve, hogy itt azt mondja Szijjártó képviselő úr, hogy 10 milliárd forint közpénzt szórt el a kormány, miközben beszámoltunk arról, hogy a kormányzatinegyed-beruházás mennyibe került. Az valóban 9 milliárd 477 millió forintba került, ebből 8,5 milliárd forint a MÁV-ingatlan megszerzése. Tehát világosan látható és pontosan tudja a beszámolómból, hogy ott van az ingatlanban a ráfordítás döntő része, majdnem százszázalékos része, amely ingatlan egyébként föltehetőleg az értékét a lehető legjobban őrzi, főleg azokkal a ráfordításokkal, amelyeket eszközölt a kormányzat ez alatt az idő alatt. Az összes ingatlanon kívüli ráfordítás egyébként 927 millió forint volt.
Az pedig teljesen természetes, hogy ha felfüggesztésre, leállításra kerül egy projekt, akkor vannak függő, kifizetnivaló tételek, amelyeket rendezni kell. Gondolom, nem tételezi azt fel, hogy az állam megcsinálhatja azt, hogy bizonyos szempontok alapján mérlegel és felfüggeszti a projekt megvalósítását, és akkor akinek bent ragadt a követelése, annak azt mondja, hogy benneteket nem foglak kifizetni, menjetek, álljatok valahol máshol sorba a pénzetekért. Ez elképzelhetetlen a kormányzat számára, tehát nyilvánvaló, hogy a leállítás után is szükség volt a kifizetésekre.
Itt nem ingatlanbizniszről van szó. Nyilvánvalóan a kormányzati negyedhez szükség volt egy ingatlanra, ezt megvásárolta a kormány. Egyrészt készpénzt adott érte, másrészt pedig a MÁV-nak volt tartozása az állam felé, azt beszámította, tehát még ilyen szempontból készpénzkímélő módon valósította meg ezt a vásárlást. Felértékeltük az ingatlant, az ingatlan ma lényegesen többet ér, mint amennyiért megvásároltuk, meg amennyit ráfordítottunk. Gondolom, ezt talán a képviselő úr sem vitatja el, főleg azért, hogy meglehetősen jó helyen van.
Ami pedig a beszámolást illeti, a beszámolásért lényegében az MNV Zrt. volt a felelős, hiszen ő az, aki a projekttársaság tulajdonosa volt. Ő június 30-áig küldte meg az elszámolást. Valójában azt tudnia kell, hogy a vagyontörvényt követően a pénzügyminiszternek és másnak sincs olyan lehetősége, hogy alapvetően befolyásolja a társaságot. Ahogy ezt a beszámolót megkaptuk, a kormány a lehető leggyorsabban megtárgyalta és a parlamenthez eljuttatta.
Képviselő úr, kérem, hogy tájékozódjon a benyújtott beszámolóból, és akkor talán újabb kérdésektől meg tudja kímélni a közvéleményt és az Országgyűlést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
