DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, hogy erre a vitára most, a késő esti órákban, ilyen gyér részvétel mellett kerül sor, pedig úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat, amelyik sajnálatos módon immár több mint kétéves múltra tekint vissza, amelyet a kormánypárti arrogancia két éven át megakadályozott abban, hogy általános vitára kerüljön, most, hogy - ahogy mondani szokták - beütött a baj, a krach, hogy itt van a nyakunkon ez a világméretű pénzügyi válság, amelyik vélhetően továbbterjeszkedik, bizonyos hajlandóságot vállaltak arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal is valamilyen formában foglalkozzunk.
Magyarország fenntartható fejlődésének legfontosabb gátjává az elmúlt években a nagy költségvetési hiány vált. A kormány által kitűzött hiánykorlátok betartását éveken át nem sikerült elérni, emiatt az állam egy ma már mindenki számára nyilvánvaló fenntarthatatlan eladósodási pályára került. A költségvetési fegyelem meggyengülésének következménye a gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom fokozatos, ám annál mélyebb megrendülése. A gazdasági szereplők bizalmatlanságát erősítette és erősíti az is, hogy az államháztartásban zajló folyamatok átláthatatlanná váltak, annak ellenére, hogy a kormányzat folyamatosan hajtogatta az átláthatóság mindenek fölötti megteremtését, a költségvetési gazdálkodás folyamatos ellenőrzésének feltételei pedig csak formálisan álltak és állnak rendelkezésre.
A gazdaságpolitika olyan bizalmi válságba került, amely veszélyezteti a gazdaság működését, jelentős többletkiadást okoz és okozott a gazdaság szereplőinek, hosszú távon pedig komoly kockázatot jelent mind a növekedésre, mind az európai felzárkózásra vonatkozóan. Az árfolyam elmúlt időszakban érzékelt gyengülése és főleg bizonytalan mozgása, a kamatok tartósan magas szintje azt jelezte, hogy a komolyabb reálgazdasági megrázkódtatás elkerülése érdekében egyre sürgetőbb a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása.
A kormányzati magatartási gyakorlat megváltoztatásához új garanciákra, intézményes szabályokra van szükség. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány felelősségének növelése és kikényszeríthetősége elérhető, ha a költségvetés átláthatósága, valódisága és hitelessége felett külön intézmény őrködik. A javaslat, ez az önálló képviselői indítvány olyan intézménynek az alkotmányban történő rögzítésére tett javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és valóban ellenőrizhetővé válik a gazdaság szereplői számára is, és ezt szeretném aláhúzni: az intézmény a gazdasági szereplők támogatása mellett olyan biztosítékot jelent a költségvetési politikában, ami korlátozni tudja vagy szükség esetén meg is akadályozhatja a felelőtlen kormányzati magatartást.
Az alkotmánymódosítás egyrészről létrehozza a költségvetési tanácsot, másrészt annak kötelezettségévé teszi, hogy a költségvetési törvényről kialakított véleményét a köztársasági elnöknek megküldje, illetve, hogy az előzetesen elkészített véleményt a parlament számára a költségvetéssel egyidejűleg átadja, és azt nyilvánosságra is hozza. Véleményében javasolhatja a köztársasági elnöknek a parlamenti vita és szavazás után, hogy a törvényt ne hirdesse ki, hanem azt küldje vissza az Országgyűlésnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, egy ilyen intézményt semmiféleképpen nem helyettesíthet egy közszolgálati törvénycsomag saláta részeibe beillesztett olyan, kormányzati felügyelet alatt álló intézmény, amelyik reális képet erről vagy függelmi helyzetéből fakadóan nem mer mondani, vagy adott esetben nem is tud mondani.
(20.10)
Tehát úgy hiszem, ennek a javaslatnak ma ésszerű alternatívája nincs; csak ez az egyetlenegy, amelyik valóban azt szolgálja, hogy a mindenkori kormányt a költségvetési tervezet elkészítésénél olyan korlátok között tartsa, amelyekre igaz az, hogy a valóságnak megfelelő és átlátható, valamint az ellenőrzés tekintetében a végrehajtás során folyamatosan követhető.
Mi úgy gondoljuk, hogy amikor a költségvetési tanácsra a javaslatot megfogalmaztuk, akkor nem véletlenül két olyan nagy intézmény vezetőjét javasoltuk ebbe, amelyiknek azt megelőzően, hogy az Országgyűlés találkozik a költségvetéssel, már reális képe és ismerete van a költségvetésről, hiszen a költségvetési tanács elnökének a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnökét, egyik tagjának pedig az Állami Számvevőszék elnökét javasoltuk. Hiszen ez a két intézmény az - egyik a monetáris politika szabályozásán keresztül folyamatosan figyeli a gazdaságot, a másik pedig a folyamatos ellenőrzések kapcsán a költségvetés teljesüléséről, illetve a reálgazdaság helyzetéről szintén objektív véleménnyel rendelkezik. Ebből fakadóan meg tudja ítélni egy költségvetés végrehajthatóságának, valóságtartalmának és átláthatóságának a helyzetét. Ehhez javasoltunk még egy nemzetközileg is elismert közgazdászt, akit a köztársasági elnök úr javasolna, hiszen a köztársasági elnök felelőssége végül is a törvény kihirdetése, illetve a megjelenítése.
Magától értetődően ennek a tanácsnak, amelyik semmiféleképpen nem vállalná és nem is vállalhatná át az Állami Számvevőszék feladatát, nem vállalhatná át a Magyar Nemzeti Bank gazdaságelemző tevékenységét, kellene hogy legyen egy hivatala, egy kis létszámú hivatal, amelyik pontosan ezeknek a javaslatoknak a végleges formába öntését ott, a tanácson hozott döntések figyelembevételével megteszi.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, tisztességes, a kor követelményeinek megfelelő, különösen a mostani feltételrendszernek nagyon is megfelelő javaslattal szolgáltunk, és most is csak sajnálkozásomat tudom kifejezni afelől, hogy a kormányzati arrogancia ezt a javaslatot két évig, hétről hétre ismétlődően lesöpörte a parlamenti vitáról, nem adott arra lehetőséget, hogy bármilyen formában erről általános vita szintjén, legalább általános vita szintjén vitatkozzunk.
Most itt a helyzet, most valóban vitatkozhatunk. Csak, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, ma egy történelmi vészhelyzet, egy világgazdasági pénzügyi válság kényszerítette ki önökből, hogy valamilyen formában erről beszéljünk, és az a helyzet, amelyik példátlan újkori magyar történelmünkben, hogy a kormány kénytelen volt visszavenni a benyújtott költségvetési tervezetet átdolgozásra. És még példátlanabb eset történt ezzel kapcsolatban is, hogy ismételten benyújtotta úgy az Országgyűlésnek, hogy a benyújtással egyidejűleg adta át az Állami Számvevőszéknek, holott az államháztartási törvény erre vonatkozóan egyértelműen megírja, hogy az Állami Számvevőszék véleményének egyidejű benyújtásával van lehetőség a költségvetés benyújtására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 24. órában vagyunk. Ha valóban komolyan gondolkodunk a költségvetés átláthatóságáról, ha valóban komolyan gondolkodunk arról, hogy egy kormány ellenőrizhető az adófizetők pénzének a felhasználásáról, akkor ebben most a parlament közös elfogadó döntést fog hozni. Ebben kérem a segítségüket.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
