SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném lefolytatni a plafontörvény részletes vitáját itt, csak annyi az átfedés a kettő között, hogy néha óhatatlanul akár Latorcai képviselőtársam hozzászólásában megjelenik, akár az enyémben megjelenik, de azért néhány gondolatot érdemes elmondani, mivel a kettő összefügg.
A költségvetési tanács, ha nagyon fontos része is, de csak egy része annak a törvényhozási feladatnak, amelyet el kell végeznünk a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás megerősítése érdekében. Ezért tartom nagyon fontosnak azt, hogy ne külön fogadjunk el egy költségvetési tanácsról szóló törvényjavaslatot, ráadásul egy olyan törvényjavaslatot, amely csak az alkotmányba beleteszi ezt a költségvetési tanácsot, de nem határozza meg annak működési feltételeit az alkotmányon kívül.
Mi úgy gondoljuk - és akkor itt hadd kérjek elnézést, még mielőtt az elnök úr majd megró a végén, hogy nem feltétlenül csak arról beszélek, amit a törvényjavaslat érint -, hogy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodásnál szükség van a kiadási plafonra, véleményünk szerint egy korrigált elsődleges kiadási plafonra, amely korlátot szab a kiadások elszaladásának. Szükség van egy reáladósság-szabályra, amely az adósság nemzeti termékhez viszonyított arányaként határozza meg, hogy a költségvetés elfogadásával, végrehajtásával mennyi lehet a magyar államadósság. Szükség van egy olyan intézményi keretre, amely mindez nekünk, a parlamentnek - vagy az utódainknak, akik itt fognak ülni ezekben a padsorokban - segítséget ad ahhoz, hogy ezt működtetni is tudják. És akkor nem akarok beszélni az adóreformalapról, ami szintén nagyon lényeges eleme a Kóka képviselőtársam és képviselőtársai által benyújtottaknak, de azt is működőképessé kell tenni. Arra is meg kell találni a formulát, hogy hogyan tud működni.
Tehát ebben, csak az előző hármas egységben - amikor azt mondjuk, hogy kiadások megfogása, kiadási plafon, adósság megfogása, reáladósság és kontrollálás, a reáladósság-szabály, és ehhez tartozó hármas egység -, amiben mi már tettünk nagyon nagy lépéseket a legnagyobb ellenzéki párt elképzelései felé, és nagyon elmozdultunk a mienktől, amikor azt mondjuk: hivatal, amely a szakmai munkát végzi; tanács, amely azt a feladatot látja el, amit a Fidesz is szánt neki, hogy a parlament figyelmeztető szerve, és bír jogosítványokkal; és Állami Számvevőszék, amely pedig azt a nagyon hasznos feladatot látja el, amelyből mi, akár ellenzék, akár országgyűlési képviselők már hosszú ciklusok óta élünk.
Tehát ebben kérünk mi csak megértést, ebben kérünk együttgondolkodást, ebben kérünk kompromisszumkészséget, hogy ne egy elem legyen szabályozva az egészből, és azt próbáljuk optimalizálni. Mert ha a káoszból egy elemet kiragadunk, optimalizáljuk és visszatesszük, ugyanolyan káosz marad. Próbáljuk meg azt az egész szabályozási kört egyben kezelni, amit úgy hívunk, hogy felelősségteljes költségvetési gazdálkodás. És ennek egy eleme - igaz, hogy nagyon fontos eleme, de csak egy eleme - a költségvetési hivatal.
