BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan többen említették ezt a bizonyos szombati civil egyeztető tanácskozást, illetve a parlamenti pártok jelenlétében történt tanácskozást, én azt gondolom, hogy mégis érdemes erről egy kicsit részletesebben is beszélni, egyrészt a választók nyilvánossága számára, másrészt a jegyzőkönyv számára sem tanulság nélküli.
Ezen a találkozón mintegy 80 civil szervezet vett részt a 264 aláíróból. A 20 reprezentatív kezdeményező szervezet szándéka az volt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény jelenleg zajló módosításánál a civil szervezetek véleményét legalább annyira vegyék figyelembe, mint tette ezt a kormányzat és a parlament a törvény elfogadásakor. Vagyis azt az igényt jelezték, hogy ebben a szakaszban is fontos a széles körű társadalmi egyeztetés.
A mintegy 264 aláíró, akik a civil szektor minden területén dolgoznak, azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek számára jelentőséggel bír ez a módosítás, és a találkozón a következő hét pontot terjesztették elő.
1. A kollégiumok maximális taglétszáma maradjon 11 fő. Ezt így határozza meg a jelenleg érvényben lévő törvény. Indokolás a következő: a tapasztalatok, a hatékony működés és az elvégzendő munka nagysága indokolja a jelenlegi létszám megtartását. Megjegyzés: a beterjesztett törvénymódosítás 9 főre csökkentette volna a kollégiumok maximális taglétszámát.
2. A tanács és a kollégiumok tagjai tevékenységükért ne részesüljenek automatikusan havi díjazásban - ami a jelenlegi gyakorlat -, helyette a testületi üléseken történő részvételük figyelembevételével kapjanak díjazást, és legyenek jogosultak költségátalányra. Az utóbbi szintén a jelenlegi gyakorlat része. A díjazás és a költségátalány mértékét az illetékes miniszter évente állapítja meg. Ennek indokolása a civilek részéről: a javaslat a tapasztalatok figyelembevételén alapul, eredményeként csökkennek a működési költségek - tehát a takarékosság miatt történne ez.
3. javaslat: a jogorvoslat törvénymódosításban jelzett intézményrendszerét javasoljuk kiegészíteni a méltányosság elvével. Indokolás: az NCA eddigi működése bebizonyította, lehetnek olyan kivételes esetek, amelyeket csak a méltányosság elvének alkalmazásával lehet kezelni.
4. A beterjesztett törvénymódosítás kimondja, hogy nem lehet a tanács, illetve a kollégium tagja az, aki bármilyen települési önkormányzat képviselő-testületének tagja. A javaslat az - itt már többen említették ezt a pontot -, hogy a megszorítás csak a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településre vonatkozzon. Indokolás: a kormány javaslata méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza a kistelepüléseket, ahol bevett gyakorlat a civilszervezeti képviselők nem pártpolitikai alapon történő beválasztása a képviselő-testületekbe.
5. Egyetértünk az összeférhetetlenség elvének tervezett szigorításával, ugyanakkor javasoljuk az érintettek körének kiterjesztését az illetékes minisztérium és a kezelő szervezet NCA-val foglalkozó alkalmazottaira is. Nem támogatjuk az összeférhetetlenség három megelőző évre vonatkozó visszamenőleges alkalmazását. Indokolás: a javaslat a szigorított jellegű összeférhetetlenségi elv logikájából következik, és a tavaly elfogadott összeférhetetlenségi törvénnyel teremti meg az összhangot.
6. Fontos, hogy az NCA-törvényben megfogalmazottak szerint évente megfelelő összegek álljanak az NCA rendelkezésére - utalás itt a mindenkor beszedett 1 százalékokra. Indokolás: a javaslat az NCA-törvényben foglaltakra hívja fel a figyelmet, és a kiszámíthatóságot eredményezi.
7. Kezdeményezzük a kormány által javasolt változások azon részeinél, amelyek a kormányt, illetve a minisztert különböző jogkörökkel ruházzák fel, ott a tanács kapjon előzetes véleménynyilvánítási lehetőséget. Indokolás: a javaslat a törvény szellemiségéből és a partnerségből fakad.
Ez a hét pont olyan javaslatokat ölel fel, amelyek minden frakció támogatását elnyerhetik egy végső vitában, hiszen nincs másról szó, mint az átláthatóság további növeléséről, az összeférhetetlenség kiterjesztéséről, a működés biztonságának garantálásáról mind személyi, mind anyagi oldalról.
Arra próbál rávilágítani ez a civil szervezetek által megfogalmazott hét pont, hogy ha a jelenlegi előterjesztést elfogadjuk, akkor hibát követhetünk el. Voltak természetesen pontok, amelyekben nem volt egyetértés a parlamenti képviselők és a civilek között sem. Ilyen például a települési önkormányzati képviselők kizárása a döntéshozó testületekből.
Meglátásom szerint indokolatlanul szigorú szabályozást terjeszt elő a javaslat. A települési önkormányzatok testületeiben sok olyan civilszervezeti képviselő vesz részt, akik nem tagjai politikai pártnak, és nem is folytatnak pártpolitikai tevékenységet.
Elég lenne a közhasznúsági törvényt alkalmazni a közhasznú szervezetekkel kapcsolatban, amely világosan megfogalmazza, mi számít a civil szervezetek esetében pártpolitikai tevékenységnek és a többi. Tudom, hogy ebben is vita van képviselőtársaimmal.
Fontos, nem megkerülhető kérés, ami szintén felmerült a szombati beszélgetésen, a testületi tagok újraválaszthatóságának kérdése - erre is többen utaltak, úgyhogy ezt itt nem mondanám újra el -, hiszen a törvény megfelelő szakaszának jelenlegi minisztériumi értelmezése szerint két egymást követő ciklus után le kellene mondaniuk, viszont hogyha mindenütt új embereket választunk be, akkor a döntések lelassulnak, a struktúra nehézkesebb lesz, így a pályázatok kiírása jelentősen csúszni fog. Ezeket érdemes figyelembe venni.
Van azonban számos olyan pont, amelyekben mindannyian egyetértünk, így például a kollégiumi létszámok változatlanul hagyása. Vannak kidolgozásra, további vitára váró kérdések is, mint például a civil bank kérdése - a mai vitanapon már ezt is többen említették -, amit szintén jó ötletnek tartunk.
Amikor az NCA-törvény módosításáról, módosító indítványáról vitatkozunk, fontos, hogy meghalljuk a civil szervezetek képviselőinek hangját - ez történt a szombati egyeztetésen -, illetve kifejezetten a civil szektorból jövő javaslatokat komolyan vegyük, és egy olyan módosítást tudjunk megszavazni, amely nem a szektor ellen irányul, hanem a fejlődést segíti elő.
Itt Fogarasiné Deák Valéria képviselőtársam már említette, hogy az egyik legfontosabb felszólalás a definíció kérdését feszegette, vagyis azt, hogy ki számít civilnek, és az egyesületi formában működő profi sporttal foglalkozók, illetve a terméktanácsok, az egyéb vállalkozások ne kaphassanak támogatást az NCA-ból, ez volt a felvetés, amire az volt a válasz, hogy az NCA-törvényen belül csak az a lényeges ebből a szempontból, hogy mely civil szervezeteket veszi be a kedvezményezettek körébe. De ebből a szempontból is fontos lenne a definíció, mert ezt is felül kellene bírálni, hogy vajon jól tesszük-e, ha az NCA-n keresztül akár vállalkozások is pályázhatnak olyan pénzekre, amelyek valójában a civileket illetnék.
Ehhez hozzá kell tennem, külön megkeresés történt felém egy vállalkozó által pont ezen a fórumon, illetve a fórum után, aki azt állította magáról, hogy ő egy civilbarát vállalkozás, és ilyen értelemben egyedi elbírálást szeretne kivívni magának. Tehát igen sok esetben cizellálandó ez a téma is. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a törvény valóban a civileket, illetve az úgynevezett kis civileket erősítse meg, ahogyan ezt már két héttel ezelőtt a vezérszónoklatomban elmondtam.
Zárásképpen csak annyit, hogy kezdeményezni fogom, a vitatott pontokban az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság - mint a téma gazdája - nyújtson be törvénymódosítási javaslatot ezzel kapcsolatban, ami ezeket a hiányosságokat hivatott orvosolni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
