FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jómagam két héttel ezelőtt, ha jól emlékszem, akkor kezdtük el az általános vitát, az MSZP-frakció vezérszónokaként 20 percet tudtam beszélni - volt rá módom - erről a törvényjavaslatról. Az akkor elmondottakat természetesen nem szeretném megismételni.
Azért jelentkeztem előre írásban hozzászólásra ismét, mert arra számítottam, hogy a mai napon az a vita, ami ott elkezdődött, folytatódni fog. Egyelőre elég egyoldalúnak tűnik számomra, hiszen a mai napon írásban előre csak MSZP-s szocialista képviselők jelentkeztek (Pettkó András: Technikai hiba!), ennélfogva én rövidre veszem a mondanivalómat. Pettkó András képviselő úr mondja, hogy ez technikai hiba volt. Egyelőre rövidre is veszem a mondanivalómat, hiszen arról a múlt heti civil egyeztetésről, amiről én is beszámolhatnék, hiszen ott voltam a képviselőtársaimmal együtt, már az előzőekben a képviselőtársaim szóltak, de néhány dolgot az eddig elmondottakon túl hadd tegyek hozzá itt és amiről ott beszéltünk, ami csupa olyan kérdés - lesz köztük nem csak olyan -, amely az NCA-törvényen túlmutat.
Én azt hiszem, törvényszerű valahol az, hogy most a Nemzeti Civil Alapprogramról beszélünk itt a parlamentben, a Nemzeti Civil Alapprogram rendszeréhez kapcsolódó törvény egy módosításáról beszélünk, amely lényegesen szűkebb kört érint, mint maga az egész rendszer, és mégis rendre túlterjeszkedünk úgymond a vitában a törvényjavaslatban foglaltaknál, hiszen nehéz csak arról beszélni akkor, amikor a módosító javaslatok az egész rendszerrel összefüggnek. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt két hétben nemcsak a benyújtott törvényjavaslathoz képest vitatkozunk többről és más dolgokról is, hanem az NCA-rendszeréhez képest is a civil ügyekkel foglalkozunk általában.
Azért gondolom, most mégis érdemes ezt itt a parlamentben e törvényjavaslat kapcsán megemlíteni, hogy véssük az agyunkba mi, országgyűlési képviselők és a kormány képviselője is, hogy melyek azok az ügyek, amelyek rendre felmerülnek, és amelyek megoldást keresnek, a törvényalkotásban is megoldást keresnek, és ha szabad egy kicsit előretekinteni, akkor talán nem volna baj, ha ütemeznénk magunknak, és ütemeznénk az utánunk következő törvényalkotóknak, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozniuk kell.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Egy érdekes felvetés volt például többek részéről is a törvénymódosítás kapcsán, hogy finomítani, javítani kellene a civil szervezet definícióját a törvényjavaslatban. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy az NCA-törvény nem definiálja a civil szervezetet. Az NCA-törvény csak azt mondja meg, hogy mely civil szervezeteket veszi be az NCA-kedvezményezettek körébe. A definícióra ez a törvény nyilvánvalóan nem vállalkozhat. A kedvezményezettek körén volt is, van is, és gondolom, lesz is még vita. Azt hiszem, abban egyetértettünk, egyetértünk most is, én eddig legalábbis ezt állapítottam meg az eddigi tapasztalataimból, hogy jó az az irány, hogy civilesítünk, mármint az NCA-val összefüggésben, tehát abban az irányban megy a módosítás, ami az eredeti szándék volt, hogy ebből az alapból, ebben a rendszerben - mi így mondjuk, ez sem tudományos definíció - a klasszikus civil szervezetek részesüljenek költségvetési támogatásból, magyarán: az egyesületek, tehát a társadalmi szervezetek fogalomkörén belül az egyesületek, illetve az alapítványok fogalomkörén belül a magánalapítványok. Ezért nincs bent például a rendszerben a közalapítványok köre, amelyek az 1 százalékból részesülhetnek, de ebből nem, és a társadalmi szervezetek körében ezért zártunk ki több szervezettípust ugyancsak.
Azt szeretném kérni magunktól, és azt szeretném kérni mindenkitől, aki ehhez a törvényjavaslathoz még hozzászól, hogy az NCA keretében maradjunk meg ennél a célkitűzésnél, és ne akarjunk többet, tehát ne gondoljunk komolyabb definíciós lehetőségre ebben a törvényjavaslatban. Azt szeretném javasolni ugyancsak magunknak a jövőre nézve, hogy ezzel a kérdéssel bizony foglalkozni kell, nem ebben a törvényben, de a jogalkotás körében egészen biztosan.
Volt még néhány olyan kérdéskör, ami szerintem ugyancsak túlmutat azon a lehetőségen, mint ami most az elkövetkező pár héten a rendelkezésünkre áll, hogy tisztázzuk, pontosítsuk a dolgot - ez NCA-n belüli probléma -, ez a bizonyos hatókör. Akik ismerik az NCA rendszerét, tudják, hogy miről beszélek. Az érintett civil szervezetek napjainkban különösen tudják, hiszen folyik az új testületek választási rendszere, folyamata, az elektori bejelentkezések lezárultak, és a törvény regionális, illetve országos hatókörű civil szervezetekről beszél, és a hatókör definíciója is problémát okozott.
Egyetértettünk abban az elmúlt két hét konzultációi során, amit Pettkó András képviselő úr vetett fel egy interpellációban is, talán a múlt héten vagy két hete itt a parlamentben, hogy pillanatnyilag nem tudunk mást tenni, és nem tehetnek mást azok, akik a rendszerrel foglalkoznak, mint hogy a törvény betűje szerint értelmezik a hatókör fogalmát. Tehát azokat a civil szervezeteket tekintik országos hatókörűeknek, amelyek a törvényben meghatározott módon, illetőleg területre kiterjedő tevékenységről tudnak beszámolni a regisztráció során, és azokat a szervezeteket tekinti regionális hatókörűnek a rendszer, amelyek ugyancsak a törvényben előírt módon legalább egy megyére kiterjedő tevékenységről tudnak beszámolni a regisztráció során.
Ez kezdetben okozott némi félreértést, de azt a hírt kaptuk legutóbb, hogy ezt a félreértést a közreműködő szervezet és a bejelentkező szervezetek egymással tisztázták, és egységesen értelmezik most is már, és korrigálni is tudták a vitás kérdéseket.
(15.10)
Eddig nem merült fel az az apróságnak tűnő megjegyzése számos civil szervezetnek, amit a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban mondtak, hogy számukra meglepő az a változtatási javaslat, hogy kizárólag elektor jelölhető, választható a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába, illetőleg kollégiumaiba.
Az eredeti elképzelés nem ez volt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az elektor az a személy, civil képviselő, aki választásra jogosult, de választhatósága nem csak neki van. Az elektorok választhatnak nemcsak maguk közül, hanem a civil szektorból, a civil társadalomból az általuk elfogadott, megbecsült civil személyi körből másokat is. Azt hiszem, hogy méltányolnunk kellene ezt a felvetést, és én is azt javaslom, hogy az eredeti szándék szerinti szöveget hozzuk vissza a törvénybe, különös tekintettel arra, hogy az elektori bejelentkezések már ebben a szellemben és ebben a tudatban történtek. (Korózs Lajos bólint.) Azt hiszem, látom, ahogy bólogat államtitkár úr, hogy ebben nem lesz súlyos vagy komoly vitánk.
Két olyan kérdéskörhöz szeretnék még én is röviden hozzászólni, illetőleg visszautalni, ahol láthatóan itt a patkóban a különböző frakciók között, de szeretném elmondani, hogy a civil szervezetek között is vita van. Miért ne volna? Ez teljesen természetes dolog, hogy különbözőképpen látjuk a világot.
Módosító indítvány ezzel kapcsolatban emlékezetem szerint nincs az asztalon - de van, bocsánat, van -, ha jól emlékszem, a Fidesz-KDNP-frakció nyújtott be módosítást erre vonatkozóan, amit már az előzetes vita során is említettünk. Az eredeti törvény azt mondja, hogy tisztségére nem választható újra két ciklus után az, aki két ciklust valamelyik kollégiumban vagy a tanácsban már eltöltött. A törvénymódosítás pedig azt mondja, hogy nemcsak az adott testületben betöltött tisztségére nem választható újra, hanem a rendszerben egyáltalán nem. Tehát nem mehet át egy másik szervezetbe, hanem minimum egy ciklust ki kell hagynia, hogy jöhessenek az újak, és utána, ha továbbra is gondolná, hogy szívesen vesz részt ebben a munkában, folytathatja.
Én ma úgy ítélem meg, változatlanul a két héttel ezelőtti álláspontom, hogy még mindig több érv szól amellett, hogy szüksége van ennek a rendszernek a megújulásra. Szüksége van ennek a rendszernek arra, hogy abból az igen széles civil társadalmi körből, akik már ismerik, megismerkedtek az NCA-val - hiszen akik pályáztak, megismerték, akik elektorok voltak, megismerték, akik figyelemmel kísérték a munkájukat, megismerték -, ebből a körből kerülhessenek be újak a döntéshozó testületekbe, fórumokba. Elmondtam, megismétlem, természetes, hogy a rutin és a tapasztalat nagy érték, de azt a rutint és azt a tapasztalatot az elmúlt öt év működésének ismeretében gyorsan megszerezhetik az újak.
Én tehát máig azt az álláspontot tartom, képviselem, és erre kérem képviselőtársaimat is, hogy mérlegeljék, fontolják meg, akik esetleg mást javasolnának, mást szeretnének, hogy maradjunk meg ennél a módosító javaslatnál. Én akkor nem is térek ki több véleményre, hanem ha mégiscsak élénkül a vita, szót kérek ismét.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
