DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hatályos Ptk. közel 50 éves, itt van tehát az ideje annak, hogy módosítások helyett új kódexet alkosson az Országgyűlés, annál is inkább, mert a rendszerváltás mélyreható változásokat okozott a polgári jogban. Új jogintézmények alakultak ki, és ezek másokkal együtt stabilizálódtak, alkalmasak tehát a rendszerbe foglalásra.
Az előkészítés tíz éve során dolgoztak ezen jogtudósok, közülük is köszönet illeti Vékás professzor urat és szakértői csapatát, a jogalkalmazás hozzáértő képviselőit és a minisztériumok szakembereit. Ellenzéki oldalról megfogalmazódott, hogy akkor lett volna még jobb a Ház elé kerülő tervezet, ha az változtatás nélkül a Vékás-féle szakértői javaslatot tartalmazza. Mi úgy gondoljuk, a mindenkori előterjesztőnek megvan az a joga és felelőssége is, hogy saját meggyőződése, szakmai-politikai értékválasztása alapján nyújtson be törvénytervezetet a Ház elé, és abban felhasználja a társadalmi viták egyéb hozadékait is. Volt belőlük bőven, ahogy erre Frankné Kovács Szilvia az előzőekben utalt.
A kódex célja, hogy átfogja az üzleti élet szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait, javítsa a vállalkozások versenyképességi feltételeit, a természetes személyek és kisvállalkozások esélyegyenlőségi feltételeit.
(13.50)
A most ismertetett célokat a szabályozás úgy kívánta elérni, hogy hasznosította az elmúlt 50 év ítélkezési és egyéb joggyakorlatát, áttekintette a teljes polgári jogi anyagot. Új jogintézmények is szerepelnek természetesen a tervezetben, mint például a cselekvőképesség új szabályozása, a házasság közjegyző általi megszüntetése, az örökbefogadás új szabályai, a faktoring és lízing, az első ajánlat joga, a bizalmi vagyonkezelő - és folytathatnánk a sort.
A tervezet rendkívül nagy, szerteágazó joganyagot fog össze. Így is voltak azonban olyan jogterületek, amelyek kimaradtak a kódexből. Annak eldöntése ugyanis, hogy hol húzódjanak meg a kódex tartalmi határai, milyen joganyagok épüljenek be a törvénybe és melyek ne, az előterjesztő, még inkább a jogalkotó döntésétől függenek.
Említek néhány példát. Az egyik az egyesületekre vonatkozó szabályozás. Nem lett volna szerencsés, ha a joganyag bekerül a kódexbe, egyrészt azért, mert a kétharmados többséget igénylő szabályozás elfogadásának esélye rendkívül kicsi. Másrészt a társadalmi vita során az érintettek úgy vélekedtek, nem lenne jó, ha a Ptk. új részletező, illetőleg korlátozó rendelkezéseket tartalmazna, amelyek korlátoznák az egyesületi autonómiát.
Az elképzelhető lett volna, hogy a tervezet csak a magánjogi egyesületeket szabályozza, míg a társadalmi szervezetekre, pártokra, szakszervezetekre, köztestületekre vonatkozó közjogi elemeket is tartalmazó hatályos szabályozást nem érintette volna. Vélhetően az így megosztott egyesületi szabályozást kevésnek gondolta az előterjesztő ahhoz, hogy a kódex részévé tegye.
A másik, ennél talán fajsúlyosabb kérdés, hogy a társasági törvény rendelkezései miért nem kerültek be a kódexbe. A szakértői javaslat a szabályozás részévé tette volna ezt a joganyagot. Ez 2007 márciusában vált ismertté. A joganyag jellege, az érintettek széles köre szükségessé tettek volna egy alapos előkészítést, a vélemények ütköztetését, a hosszabb felkészülést az új szabályozás bevezetésére, amelyet a tervezet benyújtásáig rendelkezésre álló idő rövidsége nem tett volna lehetővé.
Ennél sokkal fajsúlyosabb érv az, hogy 2006. július 1-jével hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, és erre való tekintettel eredetileg az előkészítők, Vékás professzor úrék sem kívánták a társasági jog anyagát a kódex részévé tenni. Koncepciójuk a szakértői javaslat megjelenésekor változott, ennek már része volt a gazdasági társaságok szabályozása.
A jogalkalmazást mindenképpen nehezítette volna egy alig másfél éve hatályban lévő törvény normaszövegének és tartalmi elemeinek újraszabályozása. Feltehetőleg ezek az érvek is szerepet játszottak az előterjesztő döntésében, hogy a gazdasági társaságokról szóló joganyagot kihagyja a kódexből.
A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat a törvényjavaslat mindössze néhány paragrafusban összegzi. Úgy gondoljuk, hogy a kisebb terjedelmű szabályozás elegendő, mivel valamennyi jogiszemély-típusról önálló törvény rendelkezik, nehezen lehet közös nevezőre hozni a tagsággal és a tagok nélkül működő jogiszemély-típusokat, például alapítványok szabályait, továbbá tény az is, hogy a jogi személyekre irányadó rendelkezések egy része viszonylag gyorsan változik. Gondoljunk itt például megint csak a gazdasági társaságok jogára. Ugyanakkor, ha a vitában határozott igény fogalmazódik meg a bővítésre, és az nem veszélyezteti a jogbiztonságot, úgy nem zárkózunk el a szabályozási javaslat részének ismételt áttekintésétől. A magunk részéről fontosnak tartjuk azonban, hogy a további módosítások ne nehezítsék a jogalkalmazást és az átláthatóság követelményét.
Tisztelt Ház! Engedjenek meg néhány szót az alapítványokról. A hatályos Ptk. viszonylag szűkszavúan szabályoz e téren. A benyújtott törvényjavaslat viszont törekszik a gyakorlatban jelentkezett problémák megoldására, normatív módon történő szabályozásra. Alapítvány létrehozására a Ptk. hatályos rendelkezéseivel egyezően természetes személynek, illetve jogi személynek egyaránt lehetősége van. Fontos eltérés azonban: a jövőben nem lenne követelmény, hogy az alapítvány csak tartós közérdekű célra hozható létre, hanem az alapítvány létesítése minden olyan esetben elismerhető, amikor az alapító okiratban megjelölt célkitűzések nem ütköznek a törvényben tételesen meghatározott valamely kizáró okkal. Kifejezetten megengedett tehát az, hogy magáncél érdekében történjen az alapítás, gondoljunk csak például egy-egy beteg gyermek gyógykezeléséhez, életkörülményei megkönnyítéséhez szükséges források összegyűjtésére.
Ma már nem vitatható, hogy a magáncélok megvalósulása is fontos, tehát a társadalmi hasznosság a magáncél megvalósításánál is kézzelfogható. Ugyancsak támogatjuk az alapítványi célok meghatározásának, módosításának flexibilisebbé tételét. Az alapítványi vagyon, kifejezetten az alapításkor szolgáltatott vagyon jellege, nagysága ma nem szabályozott. A jogbiztonságot, kiszámíthatóságot erősíti, hogy az új szabályozás szerint, ha az alapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytat, úgy az alapításkor szolgáltatott célvagyon nem lehet kevesebb, mint a gazdasági társaságokról szóló törvényben a korlátolt felelősségű társaság alapításához előírt jegyzett tőke minimuma. Az alapításkor szükséges vagyon ilyen módon történő meghatározása kellően rugalmas ahhoz, hogy csak az összeg karbantartása miatt ne kelljen kifejezetten módosítani a most megalkotásra kerülő törvényt.
Támogatjuk, hogy a bírósági nyilvántartás adatainak megismerése az alapítványoknál könnyebbé váljon. A modern kor technikai vívmányai - hasonlóan a céginformációk lekérdéséhez - itt is felhasználhatók. Nyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, a törvényjavaslat szerint nyilvánosak, azokat bárki ingyenesen, személyesen vagy elektronikus nyomtatvány igénybevételével elektronikus úton megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Úgy gondolom, hogy ezek a rendelkezések garanciát jelenthetnek a jóhiszemű adományozóknak is, akik az alapítványi célkitűzésekkel egyetértve ajánlhatják fel segítségüket, támogatásukat.
Az alapítványok szabályozásával kapcsolatban néhány kisebb, a mindennapi működést érintő módosítási javaslatot kívánunk előterjeszteni. Módosító javaslataink részben összefüggenek az alapítói jogok gyakorlásával, az alapítói befolyással, a kurátorok kijelölésével, amelyek megvitatására természetesen a részletes vitában lesz alkalom.
Tisztelt Ház! A tervezet komoly előkészítő munka eredménye, amelyet a parlamenti vita tartalmában is gazdagít. Meggyőződésem, hogy módosító indítványokkal megteremthető az a kompromisszum, amelynek eredménye egy új, időtálló Ptk.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
