DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyesületekkel kapcsolatos jogi szabályozásra szeretnék észrevételt tenni, ami ezzel kapcsolatban elhangzott, a Balogh László képviselő úr által elmondottakra.
Azt gondoljuk, és ebben megint egyöntetű szakmai állásfoglalásra, álláspontra tudunk hivatkozni, hogy az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozás nem választható el a magánjogtól, és nem választható el a polgári törvénykönyvtől. Egyszerűen nem képzelhető el jó polgári törvénykönyv anélkül, hogy ezt az egyébként karakterisztikusan magánjogi természetű jogintézményt ne szabályoznák a polgári törvénykönyvben.
(14.00)
Más kérdés az, hogy az egyesüléshez való jog egyben - mint alkotmányos alapjog - az alkotmányjog szabályozásának a tárgyát is képezi. Tehát azt gondoljuk, a polgári törvénykönyvben való elhelyezés nem zárja ki az egyesülési jogról szóló kétharmados törvény megmaradását, természetesen a kettőt össze kell hangolni.
Nem újszerű dolog, amit mondok, a tulajdonjog világából tudok példát mondani. Mi jogászok beszélünk tulajdonjogról alkotmányjogi értelemben és tulajdonjogról polgárjogi értelemben. Az idő rövidsége miatt az alkotmányjogi értelmezését - mintegy példaként - röviden összefoglalom. Mit jelent a tulajdonjog alkotmányjogi értelemben? Jelenti azt, hogy egy olyan jogról van szó, amely mindenkit megillet, mindenkinek joga van arra, hogy tulajdont szerezhessen, jelenti azt, hogy közérdekből - de csak közérdekből - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett elvehető, és jelenti azt, hogy a tulajdonjognak szociális funkciója van. Íme egy példa arra, hogy a jogintézménynek lehetnek alkotmányjogi vonatkozásai, és azt lehet külön szabályozni, és természetesen a részletszabályok kifejtését pedig egy más jogág - jelen példánkban a polgári jogág - megvalósíthatja és elvégezheti.
