DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A témakör, amivel foglalkozni szeretnék, a dologi jog, jóval kevesebb vitát váltott ki az előzetes vitában - bár Mátrai Márta képviselő asszony már érintette ezt a területet is -, mint az előzőekben megfogalmazott témakörök. Természetesen nem azért van ez, mert a dologi jog egy unalmas jogterület lenne, hanem azért, mert stabil, rég bevált jogintézményeket tartalmaz, alapvető, kifejezetten nagy horderejű változások nem érintik.
Ennek ellenére úgy gondolom, amikor egy ilyen komplex jogszabály elfogadására és szakmai, sőt társadalmi elfogadtatására készülünk, nemcsak a vitatott kérdések mellett szóló érveknek és ellenérveknek kell elhangzani, hanem be kell mutatnunk annak értékeit is. Annál is inkább így gondolom, mert a vita eddigi szakaszában a vitatott kérdésekben az ellenérvek olyan hangosak voltak, és az elutasítás olyan mértékű volt, ami alkalmas arra, hogy a hallgatóságban azt a látszatot keltse, mintha a törvényjavaslat egésze vagy jelentős részben alkalmatlan lenne az elfogadásra. Természetesen ez nem így van.
Gondoljuk csak végig, hogy az erősen vitatott és elutasított témák száma, azt hiszem, nagyot nem tévedek, ha 10-15-nél aligha több. A törvényjavaslat 1179 paragrafusból áll. Azt hiszem, ez nem egy olyan rossz arány.
A következőkben szeretnék a dologi jog köréből néhány szabályozási részletet bemutatni, vagy csak példálódzva felsorolni a viszonylag egyszerű, a mindennapokat érintő, illetve valamennyi polgárt potenciálisan érinthető kérdések közül.
A törvényjavaslat a hagyományos szomszédjogi szabályokat a bírói gyakorlat tapasztalatainak figyelembevételével több ponton módosítja. Segíteni kívánja azokat a károsultakat, akiknek a szomszédja szakszerűtlen építkezéssel kárt okozott. A jövőben a szomszédos ingatlanban okozott kárért az építtető tartozik felelősséggel, attól függetlenül, hogy a kárt adott esetben az általa igénybe vett vállalkozó okozta.
(12.00)
A törvényjavaslat ezzel a megoldással a károsult helyzetét kívánja megkönnyíteni, ugyanis az az esetek döntő többségében nincs olyan helyzetben, hogy meg tudja nevezni a kivitelezőt, azaz a tényleges károkozót. Tehát a felelősségnek az építtetőre telepítésével igyekszik segíteni a törvényjavaslat a károsultnak. Természetesen az építtető megtérítésre tarthat igényt a vállalkozóval szemben. Ezen túlmenően a jövőben kártalanítás fizetésére köteles az a tulajdonos, akinek az ingatlanán akár a jogszabályi előírások szerint is folytatott építkezés következtében a szomszédos ingatlanok értéke csökken. Gondoljunk itt azokra a legegyszerűbb esetekre, amikor például egy többemeletes házat építő szomszéd elveszi a kilátást.
A törvényjavaslat a tulajdonosi autonómiát tiszteletben tartva módosítja a tulajdonostárs elővásárlási jogára vonatkozó hatályos szabályozást, amelyet természetesen támogatunk. Jelenleg a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Gondoljunk itt a hegyközségekről szóló törvényre, amely szerint a hegyközségi tag elővásárlási joga megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. A javasolt szabályozás módosít ezen, előtérbe helyezve a tulajdonostársak belső viszonyát, a tulajdonostárs elővásárlási joga megelőzi a külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jogot.
Új szabály a közös tulajdon körében, hogy a tulajdonostársak az egyhangú döntéshozataltól eltérő döntéshozatali rendben állapodhatnak meg. Ez a módosítás szándékaink szerint megkönnyítheti például a közös tulajdon használatára, hasznosítására, karbantartására vonatkozó döntések meghozatalát.
A tulajdonjogi szabályozás, az ingatlan-nyilvántartás kérdéseivel most nem szeretnék foglalkozni, mert Frankné Kovács Szilvia képviselőtársam már kitért rá. De azt feltétlenül fontosnak tartom, hogy az e-közigazgatás keretén belül az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is lehessen alkalmazni az elektronikus közigazgatási eljárást. A jogi képviselő minősített elektronikus aláírása, nyilatkozata, úgy gondolom, ma már több ügyben is elegendő garancia lehetne, hasonlóan az elektronikus cégeljáráshoz, amely július óta kötelező jelleggel működik, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A tulajdon kérdésénél maradva, a törvényjavaslat nem változtatna a nem tulajdonostól való szerzés szabályain, azt főszabályként továbbra is csak akkor ismerné el, ha az ingó dolgot a kereskedelmi forgalomban szerzi meg visszterhesen a jóhiszemű vevő. A sokat emlegetett szakértői javaslat ettől eltérően a kereskedelmi forgalomban történő értékesítés előfeltételét elhagyni javasolja. Vékás professzor úrral, úgy tűnik, ebben a témában eltérőek a nézeteink. A kockázattelepítésnél a hatályos szabályozás fenntartását javasoljuk, a jóhiszemű visszterhesen szerző vevő érdekeit helyezve előtérbe. Az elbirtoklás a törvényjavaslat szerint három év elteltével bekövetkezik akkor, ha a birtokos a dolog birtokát a tulajdonostól olyan szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdon feltétlen átruházását követelhetné, ha a szerződés az érvényességéhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. Álláspontom szerint itt a szakértői javaslatban megjelenített ötéves határidő nagyobb összhangban van az ingatlan elbirtoklásához szükséges 15 éves határidővel, ezért javasoljuk ezen rendelkezés módosítását is többek között, a szakértői javaslatban foglaltaknak megfelelően.
A tulajdonszerzéssel részben összefügg a zálogjogi szabályozás, ezért ezzel folytatnám. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel fenntartja és továbbfejleszti az önálló zálogjogot. A közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartás bevált, a feladatukat a közjegyzők pontosan, megbízhatóan ellátják. A zálogjog nyilvántartásba való bejegyzésére a törvényjavaslat szerint zálogszerződés alapján kerülhet sor. Itt megszűnne a közokirati formakényszer. A formakényszer megszűnésével megfontolandónak tartjuk a további, a közhitelességet természetesen nem veszélyeztető egyszerűsítések bevezetésével nevezetesen a szakértői javaslatban megfogalmazott megoldást, amely szerint a bejegyzésre egy kitöltött elektronikus nyomtatvány alapján kerülne sor, amely mellé a jogosultnak csatolnia kell a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatát.
A törvényjavaslat módosítja a hatályos Ptk.-hoz képest a dolognak minősülő javak körét. Eszerint dolognak minősül a pénz, az értékpapír, a pénzpiaci eszköz, az üzletrész, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint a törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a törvényben meghatározott vagyoni értékű jog is. Álláspontom szerint nem indokolt az üzletrész és a gazdasági társaságban meglévő egyéb részesedés megkülönböztetése, ezért módosító javaslat benyújtásával javasoljuk, hogy a gazdasági társasági részesedés általános jelleggel dolognak minősülhessen. Ezzel a módosító javaslattal összhangba kerül a gazdasági társaságokról szóló szabályozás és a törvényjavaslat szövege, ugyanis a Gt. az üzletrész mellett a részvény, illetve más társasági részesedés átruházását is lehetővé teszi. Indokolatlan ugyanis a különbségtétel az egyes társasági részesedések között, például egy betéti társasági részesedés, egy kft.-üzletrész vagy egy zártkörű részvénytársaság részvénye között.
A vagyoni értékű jogokat illetően, mint azt az előbb említettem, a főszabály szerint a vagyoni értékű jogok nem tekinthetők dolognak, csak abban az esetben, ha a törvény ezt kifejezetten az adott vagyoni értékű jog tekintetében biztosítja. Az így dologgá minősített vagyoni értékű jog megítélése eltér majd a vagyoni értékű jogokra irányuló általános szabálytól, amelyek engedményezéssel ruházhatók át.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában gyakran hangzottak el olyan gondolatok, hogy a kormány vonja vissza, vagy kérje vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot, hagyjunk egy kis időt még a tökéletesítésre. A Fidesz ennek nyomatékát is adta azzal a kezdeményezéssel, hogy az általános vita folytatása ne kerüljön napirendre, mindezzel azt a látszatot keltve, hogy komolyan gondolják, hogy egy tökéletes, szakmailag alapos, igényesen megalkotott törvény kerüljön elfogadásra. Nos, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, azt gondolom, hogy akinek valóban fontos az, hogy a közel 50 éves polgári törvénykönyv helyett a mai társadalmi viszonyokhoz jobban igazodó, a jogalkalmazás számára egyértelműbb szabályozást nyújtó törvénykönyv elfogadásra kerüljön, annak minden lehetősége megvolt arra, hogy ehhez a saját értékeit hozzátegye.
Tudom, hogy nagy a joganyag, éppen ezért nyújtotta be a kormány körülbelül öt hónappal ezelőtt a parlamenthez, hogy legyen elég idő a tanulmányozására, és a törvényjavaslat általános vitája is éppen öt héttel ezelőtt elkezdődött. Egy órával ezelőtti információm szerint egyetlenegy módosító javaslat nem érkezett az ellenzék részéről. (Dr. Mátrai Márta: Ráérünk.) Nos, képviselőtársaim, ha nem az eleve elutasítás vezérli önöket, akkor, gondolom, az általános vita nem zárul le, lesz lehetőségük módosítókkal bizonyítani az ellenkezőjét.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy az általunk benyújtott módosítók átgondolásával megfontolt, felelősségteljes döntést hozzanak, támogassák az új Ptk. megalkotását.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
