DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nincs könnyű helyzetben a kormány akkor, amikor az utóbbi időben a szellemi tulajdon bármely területén progresszív lépéseket kíván tenni, mert gyakran ellentétes érdekek között kell kiegyensúlyozott szabályozást alkotnia és végrehajtania. Még akkor is így van ez, ha egyébként vitathatatlan, hogy mind az innovációnak, mind a kultúra fenntartásának, fejlődésének, finanszírozásának olyan eszközeiről van szó, amelyekről nem lehet lemondani, és amelyeket nem lehet mással pótolni, helyettesíteni.
A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat a szellemi tulajdon egyik fő területén, a szerzői jogban kíván megtenni néhány olyan lépést, amely részben átfogóbb, a szellemi alkotások védelmét célzó koncepcióba is illeszkedik, másrészt a szerzői jog területén felmerült egyedi problémákra is választ kíván adni. Talán érdemes kiemelni, hogy a törvényjavaslat egyes elemei kifejezetten úttörő jellegűek, ahogy az egyébként is jellemző a hazai szerzői jogi jogalkotásra.
El kell itt mondani azt is, hogy a módosítást hosszú szakmai előkészítő munka előzte meg, a tervezet egyes elemei már négyéves múltra tekintenek vissza. A javaslat egyes elemei az Európai Bíróság legújabb gyakorlatának való megfelelés céljával készültek, másokra amiatt van szükség, mert a szerzői jogi szakértő testületben végzett elemező, értékelő munka olyan pontokra világított rá a hatályos szerzői jogi rezsimben, amelyeknek jogalkotás útján történő egyértelművé tétele indokolt. A tervezet sajátossága az is, hogy egyes, a szélesebb értelemben vett szakma által is gyakran problematizált témákban határozott válaszokat ad, tükrözve ezzel a kormány korábban említett progresszivitását ezen a területen.
Kérem, engedjék meg, hogy itt a tervezet három fő pillérére és egy különösen érzékeny pontjára hívjam fel a figyelmüket. Elsőként mindenekelőtt a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos módosításcsomag érdemel figyelmet. Az utóbbi években számos problémával kellett szembenézni a kormánynak ezen a területen. Mind a közös jogkezelő szervezeteket felügyelő oktatási és kulturális tárca, mind a jogalkotás előkészítéséért felelős többi szervezet, így az igazságügyi tárca és a Magyar Szabadalmi Hivatal is kapott olyan jelzéseket, amelyek nyomán szükségessé vált a jelenlegi szabályok felülvizsgálata. A módosítást komoly elővizsgálatok alapozták meg, ebben mind a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal, mind akadémiai szereplők részt vettek.
E munka eredményeként leszögezhetem, hogy jelenleg nincs kényszerítő szükség a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó alapvető szabályok átalakítására, amelynek jelenlegi rendje fontos eszköz a kulturális sokszínűség fenntartásában is. A javaslat nyomán elsősorban a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaira, tarifáira vonatkozó jóváhagyási eljárás válik cizelláltabbá. Célunk az, hogy az ártárgyalásokon a felhasználói oldal is megfelelő szerepet kapjon, hiszen a díjak megfizetése az ő terhük. És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a pénzek működtetik a kulturális infrastruktúra jelentős részét.
Az eljárás kiegészül továbbá olyan szabályokkal is, amelyek alapján a díjszabást jóváhagyó szervnek több szempont és szabály segít majd a díjszabások kiegyensúlyozott jóváhagyásában. Ezenkívül a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos állami feladatok végzésének rendje is átalakul. Ezek a feladatok jórészt elkerülnek a kulturális tárcától, és a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, valamint az igazságügyi tárcához, a két másik, a szerzői jogért felelős szervhez kerülnek.
Az átalakításnak nincs olyan szakmapolitikai indoka, amely a szerzői jogi védelmi rendszer tartalmi átalakítását vonná maga után. Egyszerű feladatvégzési, hatékonysági megfontolások alapján következik be a változás, és természetesen ez nem érinti, nem érintheti a kulturális tárca általános feladatkörét és véleményezési lehetőségét a kormányzati munka körében, a kulturális szempontok érvényesítésében.
Tisztelt Országgyűlés! Másodikként meg kell említeni azt a szabálycsoportot, amelynek célja, hogy a nyilvános haszonkölcsönzésről szóló 2006/115. EK-irányelv követelményeinek eleget tegyünk.
(10.20)
Ennek értelmében a jövőben díj fogja megilletni az irodalmi és zeneművek szerzőit a műveik könyvben, illetve kottában való haszonkölcsönzései után, vagyis a nyilvános könyvtári kölcsönzések után. Azonban ezt a díjat a kormány nem kívánja a könyvtár olvasóival megfizettetni, és az is nagyon nehezen kivitelezhető lenne, hogy a könyvtárak maguk állítsák elő e díjak fedezetét. Így ezt az összeget, számos európai uniós ország által követett minta nyomán, a költségvetés fogja biztosítani a jogosultak számára. Így a javaslat különösen figyel arra, hogy ne csökkenjen közvetlenül a könyvtár-látogatási és közvetve az olvasási kedv, és ezáltal a könyvtárak által betöltött alapvető fontosságú kultúraterjesztő funkció is érintetlenül érvényesülhessen.
Kedves Képviselőtársaim! A javaslat harmadik pillére egy olyan szabályrendszer bevezetését célozza, amely ugyan figyelembe vesz külföldi példákat, de Európában egyelőre egyedülállóan konkrét megoldást biztosít az úgynevezett árva művek jogszerű felhasználhatóságának biztosítására. Árvának tekinti a szerzői jogi zsargon azokat a műveket, amelyek még védelem alatt állnak, de nem ismerjük a szerzőjüket, vagy nem tudjuk, hol tartózkodik a jogosultjuk. Ez sajnos egyre gyakrabban fordul elő, részben a hosszú védelmi időnek, részben pedig olyan történelmi tényeknek köszönhetően, amelyeknek eredménye, hogy számos jogosult elvándorolt, utódaik a világ különböző részein telepedtek le, és elérésük, beazonosításuk megközelíti a lehetetlent.
Engedjék meg, hogy felidézzem azt a pár évvel ezelőtti törvényt, amely a magyar filmvagyon sorsát kívánta rendezni. Sok, a két világháború között készült filmről, a nemzeti filmvagyon értékes alkotásairól még ma sem tudhatjuk, hogy kik a jogosultjaik. E helyzet kezelése érdekében egy speciális engedélyezési rendet vezetünk be. A szabályozás értelmében a felhasználási engedélyt a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal adja majd meg. Természetesen, ha a jogosult időközben az engedély hatálya alatt vagy azt követően meghatározott ideig ismertté, illetve elérhetővé válna, a tervezet biztosítja, hogy újra tudja gyakorolni az engedélyezés jogát. Mivel azonban ezekben az esetekben az engedélyt már korábban jogszerűen megszerezte a felhasználó, ezért az ő jóhiszeműségére tekintettel biztosítékokat is beépít a tervezet az érdekek kiegyensúlyozott érvényesülése céljából. Bízom benne, hogy ez a modell az Európai Unió számos országában követőkre fog találni.
Tisztelt Országgyűlés! Végül, kérem, engedjék meg, hogy a magáncélú másolás szabad felhasználásával kapcsolatos módosításra is felhívjam a figyelmüket. Nem vitatva azt, hogy a szerzői jogi szabályozásnak elsősorban az otthonaink falain kívüli viszonyokat kell rendeznie, az sem hagyható válasz nélkül, hogy egész kulturális iparágak lehetetlenülnek el azáltal, hogy olyan illegális fájlcserélő rendszerek juttatják el a közönséghez a zenét és a filmet, amelyeknek nyereségeiből, óriási bevételeiből az arra érdemesek semmilyen módon nem részesülnek.
Nem állhat a kormány olyan állásponton, amely ugyan üdvözli azt, hogy egyre több kulturális javat fogyasztunk hétköznapjainkban, de nem segítjük, hogy a jogosultak ebből a sikerből megfelelően részesüljenek. A megoldás kétirányú kell hogy legyen, ezt tükrözi a jelen módosítás. A magáncélú másolás szabad felhasználását egyes szélsőséges esetekben ki kell zárni, ilyen a szándékos fájlcserélés. Ezt jelenti a magáncélú másolás jogszerű forrásra korlátozása, amely összhangban áll a nemzetközi és közösségi jogi normákkal is.
Ugyanakkor a jóhiszemű fogyasztókra ésszerűtlen és betarthatatlan kötelezettségeket róni nem lehet, tehát a szigorítás ellenére a magáncélú másolatkészítés szabad felhasználását széles körben fent kell tartani, és a jogosultak számára, szintén a nemzetközi és a közösségi jogi normákkal összhangban, ezen jogszerű felhasználások után más módon kell ellentételezést biztosítani. Ennek tesz eleget az üreshordozó-díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség. Ezt a jogintézményt, szintén hatástanulmányokra támaszkodva, jelenleg nem indokolt megváltoztatni, kizárólag büntetőjogi támogatását kell megerősíteni, amelyet a Btk. szintén önök előtt fekvő javaslata teljesít.
Ez a megközelítés, amit a jogrendben kívánunk tükröztetni, miszerint csak a szabad felhasználás alá eső cselekményekkel kieső díj kompenzációját célzó üreshordozó-díj megfizetésének elmulasztását, de soha nem magát a magáncélú másolást szankcionálhatja büntetőjogi tényállás, megfelel az arányosság általános követelményeinek, és illeszkedik a kormány által elfogadott, hamisítás elleni nemzeti stratégia alapvető célkitűzéseihez is.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
